Eranthis hyemalis
A téltemető mellett a hóvirág is szirmot bontott
A Fővárosi Állat- és Növénykertben a tavalyi évhez képest pár nappal korábban bontottak szirmot az első virágok. A március első napjaiban érkező látogatókat már virágzó téltemető, és sok-sok hóvirág fogadja az Állatkert védett parkjában – olvasható a hírlevelükben.
A téltemető és a hóvirág nem véletlenül kapták neveiket, hiszen akkor gyönyörködhetünk bennük, amikor a tél még vonakodik átadni a helyét a tavasznak. A hazai flóra e legkorábban nyíló vadvirágai néha már februárban megkezdik a virágzást, március végére pedig rendszerint el is virágzanak.
A boglárkafélék közé tartozó téltemető (Eranthis hyemalis) eredetileg a páradús, üde talajú erdőket kedveli, jellemzően tehát a gyertyános-tölgyesekben fordul elő. Még az sem zavarja, ha a virágait hó lepi be. Ez annál is furcsább, mivel a téltemető tulajdonképpen mediterrán eredetű jövevény. Magyarországon előbb csak a kolostorkertekben, füvészkertekben pompázott, és csak az elmúlt egy-két évszázadban terjedt el.
A téltemetőnél sokkalta ismertebb a kikeleti hóvirág (Galanthus nivalis), a belőlük készült csokrok az évnek ebben a szakában különösen népszerűek. Az amarilliszfélék családjába tartozó növénynek éppen ez a népszerűség, közkedveltség a veszte, hiszen a csokorba kötött hóvirágok rendszerint nem termesztettek, hanem a természetes termőhelyükön szakítják le őket.
A téltemetőnek egyébként a Balaton-felvidéki Aszófő térségében, a hóvirágnak pedig egyéb helyek mellett a Zselicben, a Bükkben, illetve a Duna-Dráva Nemzeti Parkhoz tartozó területeken vannak fontos termőhelyei.
