Az apró, szabad szemmel alig látható élősködő darazsak szervezete rovarölő mérgeket tartalmaz - derítették ki amerikai kutatók, akik vizsgálataik eredményeit a Science legújabb számában ismertetik.

A kutatócsoport három parazita darázsfajta teljes örökítőanyagát, genomját szekvenálták. (A szekvenálás olyan biokémiai módszer, amelyet a DNS-t alkotó alapegységek, az úgynevezett nukleotidok sorrendjének meghatározására használnak. A DNS szekvenciája határozza meg azt az örökletes genetikai információt, amely minden élő szervezet működésének alapprogramját adja).
A kísérletek arra derítettek fényt, hogy a parazita darazsak olyan tulajdonságokkal rendelkeznek, amelyeknek köszönhetően egyrészt a kártékony rovarok elleni védekezésben, másrészt orvosi célokra alkalmazhatók. Nem kizárt az sem, hogy ezek az aprócska lények új ismeretekkel gazdagítják a genetikát és az evolúcióelméletet.
"Az élősködő darazsak megtámadják és megölik a kártékony rovarokat, ám közülük sokan a gombostűfejnél is kisebbek. Ezért az emberek észre sem veszik őket, mit sem tudva arról, hogy a darazsak segítenek bizonyos szint alatt tartani a kártékony rovarok számát" - hangsúlyozta John Werren, a Rochesteri Egyetem biológiaprofesszora, a tanulmány vezető szerzője.
 
Magyarázata szerint a parazita darazsaknak hatszázezernél több fajtáját ismerik, és a tudósok már számtalan titkukat megfejtették. "Nélkülük térdig gázolnánk a kártékony rovarokban" - fogalmazott a professzor.
A parányi darazsak petéiket saját maguknál sokszor nagyobb gazdaállatokba, nem ritkán hernyókba rakják. Amikor a darázslárvák kikelnek, belülről pusztítva megölik a mit sem sejtő gazdaállatot. A darazsak azonban csak specifikus rovarokat választanak ki az utódok kihordására, "intelligens bombaként" működve.
"Amennyiben megtanuljuk teljes mértékben kiaknázni képességeiket, a parazita darazsak a vegyi rovarirtószerek alternatívájaként hasznosulhatnak. Kiszoríthatnák a kemikáliákat, amelyek nem csupán a kártékony rovarokat, hanem a környezetet és az emberi szervezetet is károsítják" - mutatott rá Werren.
Az élősködő darazsak, amelyek mind a Nasonia nemzetséghez tartoznak, a genetikai kutatások ígéretes alanyaivá válhatnak. A genetikusok által olyannyira kedvelt gyümölcslégyhez (drosophila, muslica) hasonlóan ezek a darazsak jól szaporíthatók laboratóriumi körülmények között, ugyanakkor csak egy kromoszómakészlettel rendelkeznek. "Az egyetlen kromoszómakészletnek köszönhetően, ami általában az egyszerűbb, egysejtű szervezetekre jellemző, a parazita darazsak jól használhatók genetikai kísérletekben, különösen akkor, ha a gének közötti kölcsönhatást akarjuk tanulmányozni" - mutatott rá a professzor.
A legnagyobb meglepetést az a felfedezés jelentette, hogy az élősködő darazsak genomja a humán himlővírustól zsákmányolt géneket is tartalmaz. "Ez a felfedezés az evolúciós folyamattal kapcsolatos ismereteinket gazdagítja" - közölte a tudós, aki szerint a Nasonia nemzetséghez tartozó darazsak a rovarirtástól a genetikai és evolúciós kutatásokon át az orvostudományig számtalan területen "bevethetők".