ForestPress fotók
2011. december 15. - Az erdőgazdálkodás a magyar vidékfejlesztés egyik kitörési pontja lehet, mivel az erdő a magyar vidék meghatározó eleme - mondta Kardeván Endre, a Vidékfejlesztési Minisztérium élelmiszerlánc-felügyeletért és agrárigazgatásért felelős államtitkára csütörtökön, Budapesten, egy szakmai tanácskozáson, amelyet az Erdők nemzetközi éve záróeseményeként tartottak meg.
Az erdő a magyar vidék meghatározó eleme, az erdőgazdálkodás a jövő vidékfejlesztésének egyik kitörési pontja lehet – mondta Kardeván Endre államtitkár a Vidékfejlesztési Minisztériumban tartott Erdők Nemzetközi Éve záró szakmai rendezvényén. Ennek megfelelően kell a Nemzeti Vidékstratégia részét képező Nemzeti Erdőprogramot megvalósítani - tette hozzá.
Az állami és magánerdészetek képviselőinek, szakembereinek részvételével tartott rendezvényen az előadók összefoglalták, mi minden történt idén az erdőtelepítések érdekében, s mit tartalmaznak a tervek. Hazánk termőterületének húsz százalékát erdő borítja, mintegy kétmillió hektáron folytatnak erdőgazdálkodást. Ezt huszonhét százalékra kívánja növelni az állami és a magánerdők szakembereinek segítségével a kormányzat, erősítette meg Kardeván Endre államtitkár. Az erdőtelepítés és -gondozás a munkahelyteremtésben, a helyiek megélhetéséhez is segítséget nyújt, tette hozzá. A magyar erdők egyik különlegessége a sokféleség; fenyők és mediterrán jellegű fás területek egyaránt fellelhetők hazánkban. A hazai erdőkből 800 ezer hektárnyi a Natura 2000 terület kategóriához tartozik.
A következő évtizedekben Európa piacain a fa, mint megújuló nyersanyag és energiaforrás iránti igény nagymértékben növekszik, nyomatékosította az államtitkár. Az erdőgazdálkodásnak nagy a kézimunka igénye, s 2011-től már nemcsak az állami tulajdonú, hanem a magánerdők is részt vesznek a közmunka programban. A mezőgazdasági termelésre kevésbé alkalmas területeken történnek a telepítések, így hasznosítván a kevésbé jó minőségű talajokat.
Vajai László, a minisztérium főosztályvezetője arról beszélt, hogy a jelenlegi magyar erdőterület nagyságát 20 százalékról 27 százalékra kívánják növelni, ami mintegy 700 ezer hektár új erdő telepítését jelenti. Jelezte egyben azt is, hogy az erdő körüli munkák elvégzése sok embernek adhat foglalatosságot, és így munkahely-teremtő is lehet.
Tízévente az ország teljes területéről erdőleltár készül – számolt be Oravecz Márton, a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal (MgSZH) elnöke a hivatal egyik idei tevékenységéről. Az MgSZH szakmai irányítása mellett a megyei kormányhivatalok erdészeti igazgatóságai idén tizenöt körzeti erdőtervet készítettek el, csaknem 211 ezer hektár területre, mondta el. Kiemelt feladatként végezték el az erdészeti szakszemélyzet oktatását: tizenhárom helyszínen 2500 erdésznek tartottak hatósági továbbképzést.
Seregi János, a Magyar Fejlesztési Bank (MFB) Agrár és Zöldbank Főigazgatóság ügyvezető igazgatója elmondta, a múlt évben az állami erdőgazdaságok árbevétele elérte a 78 milliárd forintot. Az adózás előtti eredmény pedig 1,4 milliárd forintot tett ki. Az idén a cél a szinten tartás, illetve a munkahelyek megőrzése. Így a cégek elé nem tűztek ki jelentős növekedési célt.
Lomniczi Gergely, az Országos Erdészeti Egyesület (OEE) főtitkára az MTI-nek elmondta: Magyarország területén több mint 2 millió hektár erdő van. A faállomány évente mintegy 13 millió köbméterrel nő. Ebből a növedékből 6-7 millió köbmétert termelnek ki. Azaz évente mintegy 5-6 millió köbméterrel nő az országban a favagyon.
Magyarországon a lehetőségek függvényében évente 3-15 ezer hektár erdőt telepítenek, az idén eddig mintegy 5 ezer hektárt. Az erdőtelepítés elsődleges költsége a fafajtól és a terepi körülményektől függően 500 ezer és mintegy 1,2 millió forint között mozog hektáronként. Ehhez a költséghez azonban még hozzá kell számolni azokat az összegeket is, amelyeket a fiatal erdők ápolására és fenntartására fordítanak több éven keresztül.
Magyarország erdőterületének több mint 50 százaléka állami erdő, amelyet 22 állami erdőgazdaság gondoz. A magánerdők aránya 48 százalék, ezt mintegy 500 ezer erdőtulajdonos birtokolja.
A főtitkár jelezte: az erdők nemzetközi éve lényegében kedvező helyzetben találta az országot, mert a magyar erdőterület 100 év alatt megduplázódott. A világon ennek épp az ellenkezője játszódik le, ugyanis az erdők területe világszerte csökken.
Lomniczi Gergely kitért arra is, hogy az erdőgazdálkodásnak az eddiginél nagyobb hangsúlyt kellene kapnia a vidékfejlesztésben, mert nemcsak környezetvédelmi és fenntarthatósági, valamint a jóléti szempontok biztosítása miatt fontos, hanem jelentős munkahelyteremtő is lehet.
Végül két elismerést nyújtottak át az ünnepségen. Asztalos István jándi (Szabolcs-Szatmár-Bereg megye) erdőmérnök, erdészeti szakirányító az MgSZH által alapított Szakszerű erdőgazdálkodásért díjat vette át a magyar erdők fenntartásáért végzett kiváló munkájáért.
A „Kétmilliomodik hektár magyar erdő” emlékérmet az Országos Erdészeti Egyesület és az MgSZH Erdészeti Igazgatósága a debreceni Vereb István újságírónak, a Nyírségi Erdészeti Zrt. kommunikációs vezetőjének ítélte oda a magyar erdőgazdálkodással kapcsolatos színvonalas tevékenységéért.
