A Bizottság új energiaügyi és éghajlat-változási integrált javaslatcsomagja a kibocsátások XXI. századra tervezett csökkentése céljábólBrüsszel – Az Európai Bizottság átfogó európai energiapolitikai intézkedéscsomagot terjesztett elő, amellyel az éghajlatváltozás megfékezését, az uniós energiabiztonság növelését és az uniós versenyképesség fokozását tűzi ki céljául.
A javaslatcsomag szigorú célértékeket határoz meg az üvegházhatást okozó gázkibocsátás és a megújuló energiák tekintetében, ezenkívül meg kívánja teremteni az energia tényleges belső piacát, és igyekszik szigorítani a hatályos szabályozást. A Bizottságnak meggyőződése, hogy a 2012 utáni keretszabályozásról szóló nemzetközi megállapodás létrejöttével a fejlett országok 2020-ig akár 30 százalékkal csökkenthetik kibocsátásukat. A Bizottság javasolja az Európai Uniónak, hogy nyomatékosítsa elkötelezettségét, és vállalja, hogy 2020-ig legalább 20 százalékkal csökkenti az üvegházhatást okozó gázok kibocsátását, amelyet elsősorban bizonyos energiapolitikai intézkedések meghozatalával valósíthat meg.
José Manuel Barroso, a Bizottság elnöke kijelentette: „Fordulópont ez az Európai Unió életében. Az energiapolitika már az Európai Közösségek megalakulásakor is fontos szerepet játszott, és ezúttal ismét főszerephez jut. Az Unió valamennyi tagállamának kihívást jelent az éghajlatváltozás, a fokozódó importfüggőség és az energiaárak emelkedése. Amennyiben Európa fenntartható, biztonságos és versenyképes energiaszolgáltatást kíván nyújtani, közösen kell cselekednie. A Bizottság javaslatai azt mutatják, hogy elkötelezettek vagyunk a vezető szerep, valamint az éghajlatváltozás nyomán kialakítandó új hosszú távú európai energiapolitika iránt. Most kell cselekednünk, ha mi akarjuk alakítani a holnap világát."
Andris Piebalgs energiaügyi biztos így fogalmazott: „Ha most helyesen döntünk, Európa irányíthatja a világban bekövetkező új ipari forradalmat, a szénszegény gazdaság kialakulását. Azt, hogy mi állunk-e a fejlődés élén, vagy másokat kell-e követnünk, számos tényező határozza meg: fontos, hogy képesek vagyunk-e működő belső piacot létrehozni, tiszta és hatékony energiamixet kialakítani és helyes döntéseket hozni a kutatás és fejlesztés vonatkozásában."
Stavros Dimas környezetvédelmi biztos kijelentette: „Az éghajlatváltozás a bolygónkat fenyegető egyik legsúlyosabb veszély. Az éghajlatváltozással szemben mindenképpen fel kell lépni. A mai napon szigorú, de reális célértékekben állapodtunk meg, amelyek hozzájárulnak ahhoz, hogy az egész világon megfékezzük az éghajlatváltozást és annak legsúlyosabb következményeit. Felszólítom a fejlett világ többi részét, hogy kövesse lépéseinket, hozzánk hasonlóan csökkentse energiafogyasztását és kibocsátását, és segítse felgyorsítani a kibocsátások globális csökkentéséről szóló nemzetközi megállapodás létrehozását."
Mindez komoly kihívást jelent Európának. Földünk hőmérséklete ebben az évszázadban több mint 50 százalék valószínűséggel több mint 5 fokot növekszik. A jelenlegi előrejelzések szerint az energia- és közlekedési politikákkal az uniós kibocsátások 2030-ig nemhogy csökkennének, hanem mintegy 5 százalékkal emelkedni fognak. Amennyiben a jelenlegi irányzatok és politikák nem változnak, az EU importfüggősége tovább fokozódik: míg jelenleg teljes energiafogyasztása 50 százalékát fedezi importból, ez 2030-ra a 65 százalékot is elérheti. Ezenkívül befejezetlen marad a belső energiapiac, így sem az uniós polgárok, sem az uniós gazdaság nem tudja teljes mértékben kihasználni az energiapiaci liberalizáció előnyeit.
A Bizottság mai csomagja három fő pillérre támaszkodva keresi a megoldást e kihívásokra:
1. Az energia tényleges belső piacának létrehozása; 2. A szénszegény energiára való áttérés meggyorsítása; 3. Energiahatékonyság
A javaslatcsomag szerint egységes uniós fellépésre van szükség a nemzetközi energiapolitika terén
Az Európai Unió egyedül nem képes megvalósítani az energiacsökkentési és az éghajlat-változási célkitűzéseket. Elengedhetetlen az együttműködés mind a fejlett, mind a fejlődő országokkal, az energiafogyasztókkal és energiatermelőkkel.
Hasonlóan fontosnak tekinti, hogy az Unióban élő lakossági és a vállalati energia-felhasználóknak valódi választási lehetőséget kell biztosítani, és az energiaszektorban hatalmas beruházásokat kell ösztönözni. Az egységes piacra nemcsak a versenyképesség, de a fenntarthatóság és a biztonság érdekében is szükség van.
Sürgősen konkrét lépésekre van szükség. A javasolt új európai energiapolitika alapja az ágazati vizsgálat, a stratégiai felülvizsgálat és a cselekvési terv. Az elvektől a konkrét jogalkotási javaslatok felé kell elmozdulni. A Bizottság azt szeretné, hogy az Európai Tanács tavaszi ülésén jóváhagyja az energiaügyi és éghajlat-változási javaslatokat, majd e megbeszélések alapján jogalkotási javaslatot terjeszt elő.
