2016. április 7. - Közös jelentés készül az EU erdészeti stratégiájáról - Ezen a héten ünnepelte az Európai Állami Erdészetek Egyesülése (EUSTAFOR) fennállásának 10. évfordulóját.

Az állami erdészeti szervezetek közötti európai szintű együttműködést konferencia, kiállítás, erdei élelmiszer bemutató és erdei kirándulás reprezentálta ezzel a közös címmel: Európai erdők felelősségteljes kezelése - az emberek, éghajlat és a természet.

A konferenciát az Európai Parlament (EP) égisze alatt az erdészeti ágazatban leginkább releváns három EP bizottság elnöke és parlamenti képviselői, nevezetesen: Czeslaw Adam Siekierski (Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Bizottság), Giovanni La Via (Környezetvédelmi, Közegészségügyi, Élelmiszerbiztonsági Bizottság) és Jerzy Buzek (Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottság). Paul Brannen (S & D / UK) képviselő volt az esemény házigazdája. Több előadás hangzott el, majd az érdekelt felek panelbeszélgetésen vettek részt, amelynek során a európai erdők lehetséges hozzájárulásáról volt szó az EU 2020 stratégia kitűzött céljaihoz, továbbá az EU 2030 klíma és energia keret-megállapodást és a párizsi megállapodást (COP-21) emelték ki.

Siekierski hivatkozott az erdők szerepére a vízforrások védelmében, valamint, hogy az erdők jelentős mértékben hozzájárulnak a vidéki területek fejlődéséhez. Bejelentette, közeleg a három bizottság munkájáról szóló közös jelentés bemutatása az EU erdészeti stratégiájáról.

La Via megállapította, hogy a kezelt erdők nagyobb mennyiségű szenet kötnek meg, mint a kezeletlen erdők. Rámutatott arra is, hogy az erdőtüzeket és egyéb károkat meg lehet előzni a megfelelően kialakított irányítási gyakorlattal.

Buzek kiemelte, hogy az erdők nagy lehetőségét, hogy hozzájáruljanak a biogazdasághoz és a körkörös gazdasághoz, és az ipart és az erdészeti politikákat horizontálisan kell megtervezni.

Prof. Gert-Jan Nabuurs (Wageningen Egyetem, Hollandia) tartotta a vitaindító előadást az erdők és az erdészeti ágazat az új szerepéről az EU 2020 utáni éghajlat célok elérésében. Rámutatott, hogy az európai erdők jelenleg az EU teljes kibocsátásának a 10 százalékát mérséklik, és van egy további 9 százaléknyi CO2 csökkentési potenciál, ha a szén-dioxid tárolására az erdők fokozott alkalmazásával, az úgynevezett klíma-smart erdészeti gyakorlattal. Ebben az állami erdők is jelentős szerepet játszanak. Ezek nagy szervezetek, amelyek  jelentős területeket kezelnek, és képesek a sok példát adni az éghajlat-intelligens irányítási gyakorlatra.

Prof. Tomasz Zawila-Niedźwiecki, a lengyel állami erdők főigazgató-helyettese, kifejtette, hogy a klímaváltozás befolyásolja a napi irányítási gyakorlatot. Ismertette a "Forest Carbon Farms"-ot, amely alapul szolgálhat egy működőképes hálózatra az erdőgazdálkodási tevékenységek támogatására, amelyek fokozzák a CO2 csökkentésére irányuló erőfeszítéseket. Zawiła-Niedźwiecki kiemelte, hogy további erdészeti tevékenységek fontos szerepet játszanak az üvegházhatást okozó gázok megkötésének növelésében, és a nemzeti jogszabályoknak és felügyeleti rendszereknek lehetővé kell tenniük a megkötési egységek kísérleti forgalmazását.

Humberto Delgado Rosa, igazgató (Natural Capital), az Európai Bizottság (Környezetvédelmi Főigazgatóság) megállapította, hogy a biológiai sokféleséget és az erdőgazdálkodást lehet egyeztetni, ha fenntartható erdőgazdálkodást folytatnak. Európa erdei a legnagyobb ökoszisztéma típust képviselik  viszonylag természetes és természetközeli állapotban. Az EU erdeinek mintegy 1/4  része a Natura 2000 kijelölt a természeti állapotban vannak a 2015-ös  uniós jelentés alapján, mely szerint a legtöbb erdőtípus és erdészeti vonatkozású faj kedvezőtlen védelmi helyzetben van. Delgado Rosa azt állította, hogy az erdőtulajdonosokat és a vezetőket ösztönözni és jutalmazni kell, és lépést tartani a fenntartható és multifunkcionális erdőgazdálkodással, hogy egyben növeljék a zöld munkalehetőséget és a biodiverzitást.

Miapetra Kumpula-Natri szerint a biogazdaság hatékony eszköz az éghajlatváltozás ellen, és megállapította, hogy az állami erdők kulcsszerepet játszanak a biogazdaságban. A szél- és napenergia nagyon fontosak, de a megújuló energia 25 százalékát többnyire erdőkből származó biomasszából nyerik. Az unió gazdaságának és az energiának a dekarbonizációja a biomassza nélkül nem lehetséges. Ms. Kumpula-Natri hangsúlyozta, hogy az EU biogazdasága elsősorban belföldön termelt nyersanyagokra épül, és sürgette a politikai keretek megteremtését, amelyek vonzzák a befektetéseket.

Paul Brannen EU képviselő, Harald Mauser (EFI), Luc Bas (IUCN), Fanny-Pomme Langue (AEBIOM) és Pekka Pesonen (COPA-COGECA) csatlakozott a későbbi panelbeszélgetéshez, amely foglalkozott a következő kérdésekkel: Európa szándékozik-e a termelését és fa nyersanyag felhasználását növelni? Hogyan lehet a biológiai sokféleség és az ökoszisztéma egyéb szolgáltatások fenntartása, ha éghajlati okokból az erdészeti termelést növeljük? Mi lenne a legjobb erdőgazdálkodási megoldás az EU 2020 utáni éghajlat-változási politikában?

Per-Olof Wedin, EUSTAFOR elnöke azt állította, hogy az elmúlt 10 évben az EUSTAFOR hozzájárult az állami erdők tapasztalatával és tudásával, az Európai Unió erdőkkel kapcsolatos fő politikai fejlesztéseihez. Ma EUSTAFOR szeretné ajánlani a véleményét, hogy az állami erdők fokozhatják a biogazdaságot, és hogy a fenntartható erdőgazdálkodás hozzájárulhat más politikai fejlemény által vezérelten, hogy szükség van az éghajlatváltozás mérséklésére és az alkalmazkodásra.

A konferenciát követte a kiállítás megnyitó: Nils Torvalds képviselő (ALDE/Finnország). A kiállítás látható volt az egész hét során az Európai Parlamentben, és bemutatta az európai állami erdők fenntartható és multifunkcionális erdőgazdálkodásának különböző aspektusait.

Mindkét eseményt az Európai Parlament "Klímaváltozás, Biodiverzitás és a fenntartható fejlődés” frakcióközi csoport szervezte és támogatta.