2014. május 26. - A jogi szabályozás szigorítása szükséges, hogy megelőzzük itthon is a nem hagyományos szénhidrogének, köztük a palagáz kitermelésével járó súlyos környezeti és társadalmi károkat.
Ez az üzenete a Magyar Természetvédők Szövetsége és partnerei által szervezett nemzetközi fórumnak, melyen két rangos argentin palagáz-szakértő osztotta meg tapasztalatait a résztvevőkkel.
A palagázt több döntéshozó tévesen tartja áthidaló és kiegészítő lehetőségnek olyankor, amikor a megújuló energiák jövőbeli növeléséről beszélnek.
Az egyesült államokbeli jelentések és az argentin tapasztalatok is ráébresztenek, hogy a palagáz nem alkalmas az átmenetet segítő szerepre.
Éppen ellenkezőleg, a palagáz hátráltatja a megújuló energia használatának terjedését és az Uniós éghajlatvédelmi és energiahatékonysági tervek megvalósítását.
A palagáz-készletek rendre túlbecsültek. Az európai kedvezőtlenebb földtani viszonyok és a nagy népsűrűség miatt az intenzív, tőkeigényes technológiájú palagáz-kitermelés még az ipari vélemények szerint is problémás gazdaságilag, és csak évtizedek múlva fejlődhetne fel számottevő szintre. Ennyi idő alatt pedig sokkal környezetkímélőbb lehetnének Európa gazdaságai más megújuló energiaforrásokkal. – értékelte a helyzetet Botár Alexa, a Magyar Természetvédők Szövetségének éghajlatvédelemmel és energiapolitikával foglalkozó programvezetője.
Ha a tagállamok úgy döntenek, hogy mégis elkezdik, illetve továbbviszik a feltárási és kitermelési terveket, akkor a lakosságot és a környezetet érintő károk megelőzését a jelenleginél szigorúbban kell biztosítani.
Ezért is készített az Európai Bizottság a lakossági vélemények és uniós jelentések alapján egy ajánlást, amelyet július végéig a tagállamoknak be kell építeniük a szabályozásukba.
„Argentína Neuquén régiójában csak a 90-es években 900 millió USD környezeti kárt okozott az olaj- és gázipar. Az argentin nem-hagyományos szénhidrogén-fejlesztések problémái több mint egyharmad Magyarországnyi területen jelentkeznek. Az argentin példa azt mutatja, hogy ha a cégek elé nem állítanak szigorú szabályozást, vagy könnyű azok alól kibújni, akkor súlyos, visszafordíthatatlan kár érheti a lakosságot és környezetet. A vízkincs, a sokszínű természetvédelmi területek és a helyi lakosság jólléte olyan gazdaságilag is fontos értékek, amelyet nem szabad rövid távú hasznokért, álmegoldásokért odadobni.” – mondta Diego di Risio, politikatudományi szakértő, az argentin Observatorio Petrolero Sur társalapítója.