A Magyar Tudományos Akadémia (MTA) Energetikai Bizottsága támogatja a hazai lignit minél nagyobb hatásfokú felhasználását a villamosenergia-termelésben - mondta Aszódi Attila, a bizottság elnöke az MTI kérdésére. Az állami tulajdonú Magyar Villamos Művek (MVM) a Mátrai Erőmű Zrt.-vel közösen 2015-re tervezi felépíteni a Mátrai Erőmű telephelyén azt a 440 megawatt teljesítményű új blokkot, amelynek tüzelőanyaga a meglévő lignitbányából kerül ki.
Aszódi Attila emlékeztetett arra, hogy az energiapolitikai koncepció kidolgozása során a Magyar Tudományos Akadémia Energetikai Bizottsága támogatta a lignit további, magasabb hatásfokú felhasználásának tervét. Indoklásuk szerint elkerülhetetlen a lignit felhasználása, mert ez az egyetlen - még bőségesen - elérhető primer energiahordozó Magyarországon, így annak felhasználása csökkenti az importfüggőséget és növeli a villamosenergia-ellátás biztonságát. A magyarországi földgáz- és kőolaj kitermelése folyamatosan csökken, más fosszilis energiahordozó pedig nem áll számottevő mennyiségben rendelkezésre határainkon belül - fűzte hozzá az MTA energetikai bizottságának elnöke.
A lignitről még akkor sem lehet lemondani, ha felhasználása jelentős a széndioxid-kibocsátással jár - mondta Aszódi Attila. Nehéz helyzetbe kerülne a magyar villamosenergia-rendszer, ha a paksi atomerőmű után második legolcsóbb áramtermelőt, a Mátrai Erőművet nélkülöznie kellene. Ugyanakkor a két legrégebbi, 100 megawatt teljesítményű lignittüzelésű blokk ma már elavult, alacsony - 25-26 százalékos - hatásfokú. Ehhez képest a piacon ma hozzáférhető, legkorszerűbb lignittüzelésű termelőegységek hatásfoka 42-45 százalék.
A régi blokkok újjal való kiváltása 60-65 százalékos hatásfok-növekedést eredményez, ami azt jelenti, hogy ugyanannyi szénből, adott széndioxid-kibocsátás mellett 60-65 százalékkal több áramot lehet megtermelni. Ez azt is jelenti, hogy a projekt megvalósulása esetén adott villamosenergia-igény kielégítéséhez kevesebb széndioxid-kibocsátás fog társulni. Ez összhangban van az Európai Unió elveivel, az energiahatékonyság növelésére és a széndioxid-kibocsátás csökkentésére tett célkitűzésekkel is.
Aszódi Attila kedvezőnek nevezte azt is, hogy a beruházó teret hagy a tervekben a széndioxid-mosó projektnek, és a leválasztott szén-dioxid jövőbeli tárolásának is. A világban már számos helyen folynak ipari méretű kísérletek a szén-dioxid leválasztására, többek között a Mátrai Erőmű anyacégénél is Németországban. Ugyancsak kedvező eredménnyel kecsegtetnek azok a kísérletek, amelyek a szén-dioxid elhelyezését szolgálják különböző technológiákkal: gáz vagy folyadék formájában.
A Bánya-és Energiaipari Dolgozók Szakszervezete (BDSZ) támogatja a Mátrai Erőmű telephelyén létesülő új, 440 megawatt kapacitású lignittüzelésű blokk építését - közölte a BDSZ. A BDSZ több fórumon kezdeményezte a magyarországi ásványvagyonra alapozott új villamos erőművek építését. Az észak-magyarországi lignitvagyon döntően csökkentheti az energiaimportól való függőséget és más nemzetgazdasági előnyökkel is jár.
Az erőmű projekt szakmai támogatói mellett ellenzők is vannak. A WWF nemzetközi környezetvédelmi szervezet magyarországi szekciója például nem régen felhívásban tiltakozott a lignittüzelésű Mátrai Erőmű bővítése ellen. Felhívásukban kérik a kormányzatot, hogy tulajdonosként utasítsa a Magyar Villamos Művek (MVM) Zrt.-t, hogy álljon el a fejlesztés támogatásától.