Budapest, 2013. november 25. - A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) üdvözli a szombaton Varsóban lezárult ENSZ klímakonferencián elért eredményeket. A varsói klímacsúcs megerősítette a megújított magyar éghajlatpolitika egyik alappillérét, amely szerint az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás és felkészülés a kibocsátás-csökkentéssel azonos súlyú klímapolitikai kérdés - közölte a tárca hétfőn az MTI-vel.
    Az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezményében és a Kiotói Jegyzőkönyvben résztvevő országok 2013. november 11. és 22. között Varsóban megrendezett éves csúcstalálkozójának elsődleges célja az új globális éghajlatvédelmi megállapodással kapcsolatos szakpolitikai koncepciók megvitatása volt. A fórum a 2015-ös párizsi konferencián elfogadni tervezett dokumentum előkészítése mellett a közelmúlt magyar klímapolitikai sikereinek ismertetésére is alkalmat kínált.
    Az NFM közlése szerint a tanácskozáson Magyarországot Horváth Attila Imre klímapolitikáért felelős államtitkár képviselte, aki a magyarországi eredményeket ismertette. Ezek a Zöld Beruházási Rendszer, a kkv-k innovációs támogatásai, a közmű-szektor átalakítása és a Víz Világkonferencia kapcsán elért, korábban már széleskörű elismerést kiváltó eredmények.
    Mint írták, az ország szempontjából az ENSZ klímacsúcs fontos hozadéka az éghajlati alkalmazkodás globális és uniós szakmapolitikai megerősödése. Magyarország kidolgozta a nemzeti alkalmazkodás keretrendszerét, amely a Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia részeként hamarosan az Országgyűlés elé kerül.
    A közlemény szerint az Európai Unió a 2013. október 14-i Környezetvédelmi Tanácson kapott mandátum alapján képviselte a tagállami érdekeket a varsói konferencián. Az álláspont szerint az EU-nak egy rugalmas jogi keretrendszerre kell törekednie és a globális felelősségvállalásra kell helyeznie a hangsúlyt, hogy 2015-ben egy olyan új éghajlatvédelmi megállapodás jöjjön létre, amely megfelelően tükrözi a gazdasági és társadalmi fejlettségi viszonyokat és ez alapján határozza meg a résztvevő országok vállalásait. A gyorsan fejlődő országok (BRICS) és az unión kívüli, legfejlettebb OECD-államok között fennálló éghajlatpolitikai feszültségek miatt a tárgyalások sokáig nem hoztak eredményt, azonban az Éghajlatváltozási Keretegyezmény soros lengyel elnöksége és az Európai Unió erőfeszítései révén Varsóban olyan megállapodás született, amely megtette az első lépést egy új, igazságosabb felelősség-megosztás felé.
    Az NFM kiemelte: a megállapodást segítette, hogy jelentős előrelépés történt a fejlődő országok támogatását szolgáló finanszírozási keretrendszer kialakítása, valamint az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodással kapcsolatos célkitűzések meghatározása és az új keretrendszerbe való beillesztése területén. Ezen kívül több fejlett ország azonnali pénzügyi támogatásokkal szolgálta a célok mihamarabbi megvalósítását.
    A tárca értékelése szerint a csúcstalálkozó szombat estig elhúzódó tárgyalásain végül sikeres döntések születtek, amelyek a varsói csúcsot fontos mérföldkővé tették a 2015-ös párizsi találkozó felé vezető úton. Az ENSZ fejlett és fejlődő országai egyaránt elfogadták, hogy lehetőség szerint 2015 első negyedévéig tegyék meg kötelezettségvállalásaikat a 2020-tól kezdődő új rezsimre vonatkozóan. Fontos eredmények születtek a fejlődő világ éghajlati kárainak és veszteségeinek kezelésére egy új mechanizmus formájában, és elfogadtak a résztvevők egy, az erdősítést támogató pénzügyi keretprogramot is - olvasható a közleményben.