2003. szeptember 5. - ÁLLÁSFOGLALÁS
Az Országos Erdészeti Egyesület hazánk második legrégebbi egyesülete - 2001-ben ünnepelte 150 éves fennállását - taglétszáma megközelíti az ötezer főt.

Az egyesület területileg hat régióra különül el, melyből a legnépesebb - a tagság több, mint ötödét - ezer főt kitevő régiója a Győr-Moson-Sopron, Vas, Zala, Veszprém megyét magába foglaló nyugat-dunántúli régió.
Egyesületi Alapszabályunk 2.§. 1. bekezdése kimondja:
"...az Országos Erdészeti Egyesület célja az erdővel, mint legfontosabb szárazföldi ökológiai rendszerrel és megújítható természeti erőforrással való tartós gazdálkodás elméleti és gyakorlati alapjainak gazdagítása, a természeti értékek megóvásának elősegítése, valamint a társadalom hosszú távú érdekeinek és a fenntartható fejlődés szakmai alapelveinek a képviselete"...
Az egyesület 3.§. 1.1. pontja a Természetvédelem címszó alatt a következőt mondja ki:
"...közreműködik természetvédelmi döntések szakmai előkészítésében, önálló javaslatokat dolgoz ki..."
Előzmények: az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Rt-től származó információ alapján országos szinten 58.231 ha erdőterületet kíván a természetvédelem vagyonkezelésbe vonni, mely területen jelenleg a többségi állami tulajdonú erdészeti részvénytársaságok gazdálkodnak.
Nekünk, erdész szakembereknek, akik különböző területeken (erdészeti, természetvédelmi hatóság, tudományos intézetek, erdőgazdálkodó, vállalkozó, stb.) dolgozunk az erdőkért, kötelességünk állást foglalni a tervezett, esetleges kezelői változás ügyében!
A nyugat-dunántúli régió helyi csoportjainak titkárai a régióbeli tagság nevében ezen állásfoglalást hozták meg a mai napon e témában:
- Szakmai megfontolás nem indokolja a kért területek túlnyomó része kezelői jogának megváltoztatását, mivel a természetvédelmi előírások és korlátozások eddig is teljes mértékben megvalósultak, amit az is bizonyít, hogy a területileg illetékes elsőfokú természetvédelmi hatóságok sem kifogásolták a védett területeken folyó erdőgazdálkodási, szakmai munkát.

- Ezen védett területeken is, - mint minden más erdőterületen az országban, - a tíz évre érvényes üzemtervek szerint gazdálkodtak és gazdálkodnak a jelenlegi kezelők.

- Az erdőgazdálkodási tervek (körzeti-, üzem- és éves tervek) szerves és kiemelten fontos részét képezik a természetvédelmi előírások, melyet az erdészeti és természetvédelmi hatóság jóváhagyott, és az erdőgazdálkodó e szerint gazdálkodik.

- A többségi állami tulajdonú erdészeti rt-k is eddig önfenntartó módon látták el az erdő hármas funkcióját, vagyis védelmi, közjóléti és gazdasági feladatát.

- Az állami erdők kezelése eddig is megfelelt a természetvédelmi-, erdő és államháztartási törvényeknek.

- A nagy területű, összefüggő, korábban gazdasági rendeltetésű kultúrerdők kezelőváltozását semmi nem indokolja.
Az esetlegesen bekövetkező kezelő váltás a következő kérdéseket ébreszti bennünk:
- Szüksége van-e az országnak ezekről a területekről kikerülő faanyagra?

- A jelenlegi jogi eszközök miért nem elegendőek a természetvédelmi szempontok érvényesítésére az erdőgazdálkodásban?

- Milyen eszközrendszere van a természetvédelemnek az így várhatóan megnövekvő erdőgazdálkodási feladatok ellátására?

- Mi lesz a további sorsa a területen jelenleg is elkötelezetten dolgozó kollégáknak?

- Mi lesz a további sorsa a most még működő erdészeti infrastruktúrának, telephelyeknek, gépeknek?
Ha az eddigiektől eltérő, új szempontok merülnek fel az állam, illetve a természetvédelem részéről a védett területeken folyó gazdálkodásban és ehhez állami forrásokat biztosítanak, úgy ezen új elveknek is képesek megfelelni a jelenlegi erdőgazdálkodási szervezetek, ezért véleményünk szerint emiatt sem szükséges a kezelőváltás.
A fentiekre való tekintettel a régió teljes egységben és egyetértésben felszólítja az Országos Erdészeti Egyesület vezetését, hogy a kialakult bizonytalanságot oldja fel, szerezzen be és adjon meg minden elérhető információt a tagság részére!

Szombathely, 2003. szeptember 2.
(Bejczy Péter)
Szombathelyi
(Hajdu Tibor)
Zalaegerszegi Csoport
(Greguss László Géza)
Győri Erdőgazdasági Csoport
(Nagy Frigyes Vince)
Veszprémi FVM Csoport
(Schumacher István)
Veszprémi HM Csoport
(Stubán Zoltán)
Pápai Csoport
(Tihanyi Gyula)
Nagykanizsai Csoport