ImageAz erdőpusztítás Örményországban is a szegénységhez kapcsolódik. Az Örmény Erdőprogram keretében, a Getik folyóvölgy nagyszabású helyreállítása során, ez év tavaszán több mint 340 ezer csemetét ültettek. A csemeték száma ezzel elérte 487 200-at.
JEREVAN – Az Örmény Fa Projekt (az ATP) nagyszabású helyreállítási munkáját kiterjesztve 2006. április-május hónapban a Sevan-tótól északra fekvő Gegharkounik térség, Getik folyója völgyében 343 750 fát ültettek el. A telepítést őshonos fákkal, így gesztenyével, juharral, kőrissel, tölggyel, dióval, vadalmával és vadkörtefákkal végezték 162 hektár területen.

A program által erre a feladatra alkalmazott nyolcvan munkás –valamennyien a környékbeli Aghavnavank, Dzoravank Dprabak és Aygut falvak lakói, – vett részt a környező hegyoldalak erdősítési munkáiban.
A kezdeményezés legelső lépését az örmény erőtelepítési projekt (ATP) fennállásának tizedik évfordulója alkalmával tették meg. Ekkor hirdette meg a szervezet az első, átfogó és kiterjedt újraerdősítési kezdeményezést. Az örmény vidék és hegyvidék fejlesztésére (RMD) kidolgozott program, a Bilezikian Családi Alapítvány és az Örmény Jótékonysági Egyesületek nagylelkű támogatása révén nyert megerősítést idén tavasszal, amelyek nagyban elősegítették az úgynevezett  „kiskerti” csemete program megvalósulását. A Mirak Családi Alapítvány biztosította az anyagi forrást ahhoz, hogy a Lori régió Margahovit nevű falujában erdőtelepítésre alkalmas csemetekertet hozzanak létre.
A „kiskerti” csemete program 2004-ben indult, kísérleti jelleggel, Aygut faluban. Az ATP helyi közösségekkel és az illetékesekkel együttműködve, 17 – a csemetetermesztés iránt érdeklődést mutató –családdal kötött megállapodást. A csemetéket az egykor sűrűn erdősült, az utóbbi tíz évben erősen leromlott hegyekbe ültetik ki. A kezdeményezés szándéka a Getik folyó völgyében húzódó falvakat sújtó, áradásokhoz, talajerózióhoz vezető erdőpusztulás hatásainak visszafordítása volt.
2004 és 2006 között a programot a szomszédos négy falura is kiterjesztették. A „kiskerti” csemetekertek tulajdonosait magokkal, szerszámokkal és felszereléssel látták el. Az ATP agrárszakemberei ellátogattak a csemetekertekbe, hogy technikai segítséget, szakmai ismereteket és tanácsot adjanak a gazdáknak.
– Amikor a „kiskerti” csemetekert programot indítottuk, olyan helyet kerestünk, amely a legtöbbet nyerhetné az újraerdősítési próbálkozással – jelentette ki Jeff Masarjian, a fatelepítési program ügyvezető igazgatója. – Abból indultunk ki, hogy az erdőpusztítás a szegénységhez kapcsolódik. Tudtuk, hogy a faültetés mellett az embereket alapvető szükségleteinek kielégítésére biztos jövedelemhez kell juttatnunk.
Egy, a háztartásokat vizsgáló 2003-ban készült felmérés alapján Aygut falu lakóinak éves átlagjövedelme 280 US dollár volt, így az a pénz, amit a projektbe bevont családok és más munkások megkerestek, életbevágóan fontos jövedelemforráshoz juttatta őket.
Két év leforgása alatt a 17 családból napjainkra 330 stabil jövedelemmel és saját csemetekerttel rendelkező család lett, akik a falvaikat övező leromlott hegyoldalak sikeres újraerdősítéséhez a megújítható facsemete készleteiket maguk termesztik meg.
Armen Gharayan, az újraerdősítésen tavasszal dolgozó 38 éves menekült elmondta, hogy a jobb élet reményében elhagyni készült a falut. A munkahely és az alapvető megélhetés hiánya miatt családja arra kényszerült, hogy az Oroszországba költözés tervét fontolgassa.
Az ATP és a Dzoravank falu szomszédságában folytatott jótékony missziónak köszönhetően rész tudott vállalni a programban, és meg tudta keresni a megélhetésre valót. Egész családja nevében fejezte ki háláját az örmény újraerdősítési programot indító szervezetnek a lehetőségért, hogy nem kellett elhagynia szülőföldjét, és részt vehet a Getik-völgy környezeti helyreállításában.
Idén tavasszal, a vidék gazdasági fejlesztési programjának részeként, az ATP 95 ezer egészséges, erős magról nevelt facsemetét vásárolt fel 118 családtól, akik 21 ezer US dollárnak megfelelő értékű, 9,5 millió dramot, kerestek összesen. A többi csemetét az ATP szaporította, a Lori régióban lévő egyik nagy csemetekertben. A szervezet a nyolcvan, a kiültetést végző munkás bérezésére további 39 ezer US dollárnak megfelelő pénzt osztott szét.
Zoya Manucharyan, az egyik legsikeresebb csemetekert tulajdonosa már több mint három éve dolgozik az ATP-vel.
– Hála a projektnek, házat tudtam venni, ami másképp elképzelhetetlen lett volna. Az, hogy az elmúlt három évben részesei voltunk az újraerdősítési programnak, hozzásegített bennünket életkörülményeink javításához, és erőt adott, hogy vigyük tovább Örményország csodaszép természetének megőrzését, mondta.
Készülnek a tervek a vidéki és hegyvidéki fejlesztések kibővítésére, a közelgő őszi ültetési szezonban. Az ATP települési faültetéssel foglalkozó részlege 143 450 fa és cserje telepítését végezte el Örményország valamennyi régiójában, Artsakh-ot is beleértve, ezzel csaknem megháromszorozta az előző rekordot.

ImageAz Armenia Tree Project alapítója, Mugar Carolyn
Az ATP-t (Armenia Tree Project) 1994-ben alapították, azzal az elképzeléssel, hogy a környezet védelmével, a szociális és gazdasági fejlődés előremozdításával biztosítsák Örményország jövőjét, s ehhez mozgósítsák az erdőforrásokat, hogy az újraerdősítést, a helyi, közösségi faültetést, valamint a környezeti nevelést, továbbá a munkahelyek létrehozásával megvalósuló vidékfejlesztést pénzelni tudják.
Alig 12 év elteltével az ATP több mint 600 termőhelyen csaknem 1 millió 250 ezer fával végzett telepítést és erdőfelújítást Örményország és Artsakh területén. Az új Mirak Családi Újraerdősítési programmal a Lori térségben, illetve a „kiskerti” csemeteprogram kiterjesztésével a szervezet reméli, hogy évi több mint egy millió fa kiültetésébe kezdhet, hogy ezzel járuljon hozzá Örményország jövőjének biztosításához.