A légkör magasabb szén-dioxid tartalma károsan hat a környezetre és az emberre, egy érdekes fafaj, a tömjénfenyő azonban másként reagál. Egy kísérlet során, amikor a szén-dioxid szintet a 2050-re előre jelzett értékre, – a mai másfélszeresére – emelték, a tudósok megfigyelték, hogy ezek a fák sokkal jobban tudták állni a jégesős viharokat, mint a mai szén-dioxid szint feltételei között növő társaik – olvasható a LiveScience oldalon.
A kutatók három természetes (fedetlen) mintaterület körülményei között végeztek vizsgálatokat, ahová csöveken és szelepeken át szivattyúzták a szén-dioxid gázt. Ezeken a területeken fejlődő fákat hasonlítottak össze olyan parcellákkal, ahová nem került extra mennyiségű gáz. (Valamennyi parcella a Duke Erdészeti Kutatóbázison, NC található).
A 2002-es jégesős viharok után észrevették, hogy a magasabb szén-dioxid szinttel „kezelt” mintaterületeken, kevesebb volt a károsodott fa és kisebb volt az egy fára eső kár.
– A vihar előtt teljesen biztos voltam abban, hogy a fenyők érzékenyebben reagálnak majd a jégverésre a megnövelt koncentrációjú körülmények között – mondta a kutatásban résztvevő Ram Oren, ökológus professzor (Duke's Nicholas School of the Environment and Earth Sciences). – Várakozásaimban teljes egészében véve tévedtem – folytatta. – A fák jégesőkkel szembeni sérülékenységét a szén-dioxid csökkentette.
A kezelt területen a fák közel 20 százaléka károsodott, a gázzal nem kezelt parcellákon ugyankor a tömjénfenyők körülbelül 29 százaléka sérült. A kezelt mintaterületeken a fák gyorsabban heverték ki a vihar okozta sérüléseket is.
Az eredmények arra utalnak, hogy magasabb szén-dioxid tartalom mellett hasonló hevességű viharok esetén, előfordulhat, hogy az erdők jégesős viharok alkalmával kevésbé károsodnak majd a jövőben, állítják a kutatók.
A Geophysical Research folyóirat augusztus 8-ai számában részletesen ismertetett tanulmány az alapján, az Egyesült Államok délkeleti részén őshonos tömjénfenyő (Pinus taeda), hidegebb éghajlaton is termeszthetővé válik.
Oren szerint a kísérlet eredményei kihatással lehetnek az ipari célú fenyőerdő-gazdálkodás jövőjére is. Ha további tanulmányok megerősítik, hogy a magasabb széndioxid koncentráció mellett növekedő tömjénfenyő jobban viseli a jégkárosodást, elképzelhető, hogy termesztése a jövőben akár sokkal északabbra is kerülhet.
