- Az üvegházhatást kiváltó gázok légköri felszámolásában az erdők hasznosításának költségei körülbelül ugyanannyit tennének ki, mintha az energiafelhasználás hatékonyságának javításával vagy üzemanyagváltással próbálnák csökkenteni a szennyezést, írja a Pew Center globális klímaváltozással foglalkozó tanulmánya.
Évente tonnánként 30-75 dollárba kerülne 300 millió tonna széndioxid légkörből való kivonása, olyan tisztító eljárással, amely kiterjedt erdőségeket használna erre a célra. A fák el tudják nyelni és tárolni is képesek a széndioxidot, és a globális felmelegedéshez köthető gázokat.
Ha az eltávolítás költségei 30 és 90 dollár között mozognának tonnánként, ez nagyjából megegyezne más emisszió-hatáscsökkentő eljárások költségeivel, amit az épületek, autók és készülékek energiafogyasztásának csökkentésére fordítanának. Ahhoz azonban, hogy az USA egyéves szénvegyületekből eredő szennyezettségének egyötödét ki tudják nyerni a levegőből, 365,43 millió hektár – Texas állam nagyságú –, területre lenne szükség, aminek költségei meghaladhatják a 7 milliárd dollárt évente, írja a tanulmány.
„Majd és ha, megszületik egy üvegházhatást csökkentő program az Egyesült Államokban, egy gondos alapossággal elkészített légtisztító programnak helye lehetne a megfelelő stratégiákat felsorakoztató költséghatékonysági portfolióban, mondta Robert Stavins, a Harvard Egyetem közgazdásza, aki a jelentés társszerzője.
Stavins és Kenneth Richards, az Indiana Egyetem kutatója szerint a levegőtisztító eljárás sokkal vonzóbb lenne az államokban, mint az emisszió kibocsátás csökkentésének jelenlegi önkéntes gyakorlata, különösen, ha a kongresszus vagy a Fehér Ház jóváhagyja azt.
A légkörben lévő széndioxid főleg szerves tüzelőanyagok (olaj, szén) elégetéséből származik. Az USA a világ legnagyobb üvegházhatást kiváltó gázkibocsátója.
A Pew jelentés felhívja a figyelmet, hogy a szén kiszűrése ugyan ígéretes eszköz lehet a globális felmelegedés csökkentésében, de a nagyszabású tervnek van számos megválaszolatlan gazdasági, politikai és társadalmi vonzata.
A 40 oldalas beszámoló, amely korábbi tanulmányok felülvizsgálatával és felhasználásával készült, azt állítja, hogy létfontosságú lenne, hogy az USA kormánya még időben vonzóvá tegye a technológiát a földtulajdonosok körében, mert a programhoz jelentős mennyiségű tőkére és földre lesz szükség. Az ilyen ösztönzők különleges kifizetéseket vagy adóhiteleket kell, hogy tartalmazzanak.
Az Egyesült Államok – az Energiaügyi Minisztérium becslései szerint – 5,8 milliárd tonna széndioxidot bocsát ki évente. 2050-re 250 milliárd tonna szenet lehetne kinyerni a légkörből és tárolni a talajban vagy földfelszín alatti geológiai képződményekben, mint például használaton kívüli, elhagyott olajkutakban, állítja a kormány.
A Pew jelentés szerint több tényező is befolyással lehet a szénkinyerő eljárás sikerére, köztük az alternatív földhasználati és hosszú távú fejlesztési módszerek, amikkel nyomon lehetne követni a szénkivonást.
A Bush adminisztráció ígéretet tett arra, hogy akár 90 millió dollárt is hajlandó fordítani azokra a programokra, melyek szándéka a globális felmelegedés elleni küzdelem, beleértve az erőművek által légkörbe juttatott gázok megkötésének tanulmányozását is.
