A teljes hazai erdőterület mintegy felén alkalmazhatóak lennének a természetközeli erdőgazdálkodási módszerek. Az ajánlások legfontosabb megállapítása, hogy egyensúlyba kell hozni a vadlétszámot az erdőgazdálkodási szükségletekkel.A projektzáró értekezletre 2007. február 23-án, (pénteken) 9 órai kezdettel kerül sor a FAO Szubregionális Közép-Kelet Európai Irodájában (Budapest, Benczúr utca 34.)
Az Innovatív erdőgazdálkodási rendszerek megtervezésének és kialakításának támogatása című projekt összefoglaló jelentése megállapítja, hogy az erdőgazdálkodók, számos más közép- és kelet-európai országhoz hasonlóan, csekély és csökkenő bevételt realizálnak a piacképes termékekből és szolgáltatásokból, miközben az erdők biológiai sokszínűsége és természetvédelmi feladata iránti közösségi igény fokozódik. Mind a tudás, tapasztalat és meggyőződés, mind a források hiányoznak ahhoz, hogy az erdőgazdálkodás irányvonala és piaci keretei az új kihívásokhoz igazodjanak.
Amint arról több alkalommal beszámoltunk, a Honvédelmi Minisztérium Budapesti Erdőgazdaság Zrt. kezdeményezésére a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium kereste meg az Egyesült Nemzetek Szervezetének Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezetét (FAO). Az FVM így ezt a társaságot bízta meg a projekt koordinációjával és a 270.000 USD-nyi költségvetés felhasználásának figyelemmel kísérésével.
Bizottság alakult az összes jelentős erdőgazdálkodási érdekcsoport képviselőiből a projekt megvalósításával kapcsolatos útmutatásra. A projekt összefoglaló jelentését 2007. február 23-án a bizottság megvitatja és a projekt megvalósítását várhatóan sikeresnek minősíti.
A projekt összefoglaló jelentése ajánlásokat fogalmazott meg, és megállapította, a projekt céljaira rendelkezésre bocsátott források nagyságán múlik, hogy milyen ütemben valósulnak meg az ambiciózus célkitűzések, többek között a természetközeli erdőgazdálkodásra alapozott erdőterületek növelése.
A természetközeli erdőgazdálkodásra vonatkozó ajánlások legfontosabb megállapítása, hogy egyensúlyba kell hozni a vadlétszámot az erdőgazdálkodási szükségletekkel. Továbbá ösztönzőkkel elősegíteni, hogy az erdőgazdálkodók áttérjenek a természetközeli erdőgazdálkodásra, például felmentést kapnak az erdőfenntartási járulék megfizetése alól.
Az ajánlások között az erdészeti hatóságok munkájára vonatkozó teendőket is megfogalmaztak. A szélesebb értelemben vett természetközeli erdőgazdálkodásra az erdészeti hatóság tervezési és felügyeleti tevékenységén belül nagyobb hangsúlyt kell fektetni.
A természetközeli erdőgazdálkodás megvalósítását többek között az erdőtulajdonosoknak nyújtott támogatásokkal is elő kell segíteni, annak érdekében, hogy az erdőgazdálkodási terveket ilyen értelemben módosítsák.
A jelentés hangsúlyozza, hogy népszerűsíteni kell a természetközeli erdőgazdálkodást a közvélemény előtt, és továbbképzéseket kell szervezni az állami és magán erdőgazdálkodók részére a Nemzeti Erdőprogram kulcskérdéseinek figyelembe vételével, továbbá anyagi támogatást javasolnak a kísérleti projektekhez.
A természetközeli erdőgazdálkodáshoz nemzetközi intézmények támogatásának igénybevételét és a társfinanszírozást javasolja.
A jelentés szerzői fontosnak tartják az oktatási programok felülvizsgálatát, és konkrét kutatási projektek létrehozását.
Hangsúlyozzák, hogy mindehhez kellő forrást szükséges rendelkezésre bocsátani, például a megfelelő ökonometriai elemzések elvégzéséhez, hogy letisztultabbá váljanak a gazdasági lehetőségek és a társadalmi ösztönzők, melyek révén a projekt eredményei további ösztönzést kaphatnak.
Az elemzések első lépéseként megvizsgálták a természetközeli erdőgazdálkodás bevezetésének különböző korlátait, hogy meghatározhassák, jelenleg milyen lehetőség van a természetközeli erdőgazdálkodásra Magyarországon, figyelembe véve a természeti korlátokat. Például azon jellegzetes fafajtákat, amelyek ezen gazdálkodásra nem alkalmasak, valamint a jogi korlátokat is, például a védett erdőket. Becslésük alapján a teljes hazai erdőterület durván 50 százalékán alkalmazhatóak lennének a természetközeli erdőgazdálkodási módszerek, bár jelenleg csupán egy százalékán gazdálkodnak ilyen módon.
