ForestPress fotó
Az Országos Erdészeti Egyesület életében kiemelkedő jelentőségű munka fejeződött be
A korábbi időszakok jeles erdészei nem kisebb fegyvertényről tudósíthattak az Erdészeti Lapok hasábjain, mint az erdőtörvény megalkotása.
Most ismét egy olyan korszakalkotó tudományos sikerről számolhatunk be, amely nemzetközi tekintetben is megállja a helyét.
Befejeződött az Erdészeti Lapok 147 évfolyamának digitalizálása és a világhálón való közzététele.
Dr. Pethő József, az Országos Erdészeti Egyesület elnöke jelentette be, hogy az 1851-ben alapított egyesület 1862-ben indult orgánuma, az Erdészeti Lapok, az országban másodikként megjelent és ma is élő sajtótermék elsőként vált teljes terjedelmében elérhetővé a világhálón.
Hazánkban másodikként megalakult civil szakmai egyesület először még német nyelven határozta meg magát, majd a XIX. századi forradalom és szabadságharc hatására megteremtette a magyar nyelvű egyesületet és a magyar szaknyelvet. Ebben oroszlánrészt vállalt Wágner Károly és Divald Adolf.
Éppen 150 éve, hogy 1859-ben Wágner Károly meghirdette Selmecbányán a magyar nyelvre való áttérést.
Az 1862-ben megjelent Erdőszeti Lapok első füzetében „Az erdők jelentősége a természet nagyszerű háztartásában” című cikket Wágner Károly Mérei Károly néven jegyezte, ezzel is hangsúlyozni kívánta a magyarság iránti elkötelezettségét.
Amint azt az OEE elnöke elmondta, a 2006-ban megválasztott új elnökség szembekerült azzal a társadalmi kényszerrel, hogy szervezetük sem térhet ki a világhálón való megjelenés kényszere elől. Ekkor született meg a döntés az oee.hu és az erdeszetilapok.hu oldalak indításáról.
Ez a munka vezetett el az Erdészeti Lapok korábbi számainak digitalizálásához. A folyamat motorja az Erdészeti Lapok szerkesztő bizottsága és annak elnöke, Haraszti Gyula volt. A munka előkészítését, szervezését és lebonyolítását Lengyel László és Nagy László, az Ipolyerdő Zrt munkatársai végezték.
A munkában sokat segített a Nyugat-magyarországi Egyetem Központi Könyvtára, de a munka oroszlánrészét a Magyar Elektronikus Könyvtár Egyesület vállalta.
A munka jelentős – 11 millió forintnyi – pénzügyi hátteret igényelt, amelyhez 7 millió forintot az FVM által kiírt de minimis pályázat útján nyertek.
Nagy Dániel, az FVM Természeti Erőforrások főosztály vezetője elmondta, hogy a digitalizált évfolyamokban tallózva jó volt rátalálni az 1935-ös erdőtörvény kapcsán Kaán Károly intelmeire, amelyek ma is érvényeseknek bizonyultak. A főosztályvezető megköszönte a munka résztvevőinek, hogy a szakmát hozzásegítették ehhez a tudományos ismerettárhoz. Kiemelte, hogy a költségek fedezetéül az az 1 százalékos adófelajánlási lehetőség biztosította a forrást, amelyet Báder László vezetésével civil szervezetek „jártak ki”.
A több mint 400 millió forintnyi adomány azt bizonyítja, hogy a társadalom is támogatja a szakma törekvéseit.
A befolyt pénzből többek között a folyamatos erdőborítás megvalósítására, a szálaló üzemmód elterjesztésére, turistautak létesítésére, ismeretterjesztő kiadványokra, fogyatékkal élők akadálymentes erdőlátogatásának biztosítására, egyedi növénytelepítésre, erdei vasút korszerűsítésre, valamint szakmai kiadványokra fordítottak kisebb-nagyobb összegeket.
Lengyel László hangsúlyozta, azt a célt tűzték ki, hogy a hozzáférés térítésmentes legyen. Arra törekedtek, hogy színes képeket dolgozzanak föl a facsimile hatás elérésére érdekében. Úgy döntöttek, hogy nem hagynak ki semmit az oldalakról még a hirdetéseket is feldolgozzák.
A végső állomány 115.534 oldal lett, amely pdf és szöveges formában érhető el.
Ez a mennyiség az eddigi legnagyobb digitalizált terjedelem hazánkban és nemzetközi viszonylatban is párját ritkítja.
Nagy László hangsúlyozta, hogy mindannyiunk közös kincse ez a csaknem 150 éves adatbázis, amely már böngészhető és kereshető.
Tudománytörténeti jelentősége is felbecsülhetetlen, hisz tükrözi nem csupán a szakma történetét, de a magyar történelmet is.
A feldolgozás buktatóiról elmondta, hogy meg kellett oldaniuk az évszázad során eltérő karakterek felismertetését, a papírminőségből és a méretkülönbségekből adódó gondokat.
Az állomány elérhető az erdeszetilapok.hu és az epa.oszk.hu címeken.
A tájékoztatón elhangzott, hogy a négyezernél is több tagot számláló egyesület lapja napjainkban 3900 példányban jelenik meg, és az éves költsége mintegy 15 millió forint.
A ForestPress kérdésére az egyesület elnöke kifejtette, hogy bár az utcai standokon nem kapható a lap, de nem mondtak le arról, hogy a piac falait is áttörjék egyszer.
Nagy Dániel elmondta, hogy az 1 százalékra érkezett adományokból nem osztottak ki 71 millió forintot, amelyre a közeljövőben új pályázatot írnak ki. Ebben nem hirdetnek meg minden jogcímet, de a folyamatos erdőborítás, az erdei vasút, a szakmai kiadványok és az erdők megismertetését szolgáló tájékoztató anyagok szerepelnek majd.
A főosztályvezető reményét fejezte ki, hogy a közönségnek a következő években is lehetősége lesz az Országgyűlés döntése alapján az erdők céljaira történő adakozásra. Z.Z.
