ImageSzénkivonás és foszfátmeddő rekultivációja Floridában
Floridában folyamatos erőfeszítéseket tesznek a kutatók az irányban, hogy az üvegházhatást kiváltó gázok szintjét költséghatékony módon, ésszerű megoldásokat keresve csökkentsék.
A próbálkozás hátterében az a 2004-es, három erőteljes hurrikán áll, melyek végigtarolva Közép-Floridán hatalmas, kiterjedt mennyiségű élőfa hulladékot vagyis biomasszát hagytak hátra.

Az első elképzelés a nagy mennyiségű fahulladék eltávolítására a szabadtéri elégetés vagy tereprendezéssel a talajba forgatás volt. Mindkét változat jelentős mennyiségű szennyező gázfelszabadítással járt volna, vagy közvetlen formában széndioxid égéstermékkel, vagy bizonyos idő elteltével, a bomlásból származó metánképződéssel.
A környezetileg károsodott földeket vizsgáló és tanulmányozó Talaj és  Gyomnövény Intézet kutatói az elhagyott foszfát bányák agyag üledékes területein nevelt energetikai faültetvényeken végzett kutatásaik alapján két talajra és mezőgazdaságra vonatkozó tényt állapítottak meg.
1. Még évtizedekkel a bányászat megszűnése után is jellemző, hogy ezek a talajok rendkívül szegények szerves anyagban és az „egészséges talajhoz” szükséges nitrogénben. Mindez nem elégséges a fák és más növények megfelelő növekedéséhez, fejlődéséhez.
2. A Florida középső részén előforduló régebbi hasonló talajokon ezeknek az elhagyatott bányáknak a környékén  megtelepedett, és ma már szinte egyeduralkodóvá vált az alangfű (cogongrass), mely az USDA minősítése szerint az egyik legdestruktívabb invazív gyomnövény a világon.

Aprítékszőnyeg kutatások jövője
A fenti elképzelések helyett a ’Federal Emergency Management Authority’ (Szövetségi Vészhelyzeteket Kezelő Felügyelet) és az alvállalkozói a következő tervet fogadták el a hurrikánból visszamaradt erdei hulladék hasznosítására és  az említett energetikai faültetvény számára. Az elképzelés értelmében a faaprítékot ingyen, lerekati díj fizetése nélkül, fogadta a helyszín. A FEMA alvállalkozóitól elvárták, hogy a fahulladék apríték-szőnyeg terítésért ne számoljanak fel költségeket.  Egy-egy kamion körülbelül 50 tonna aprítékot szállított.
Amikor a szőnyeget géppel szétterítették a talajon kiegyenlítést, tömörítést végeztek, ami már elbírta a nagysúlyú járműveket is.
Mintegy 30 ezer tonna hurrikán döntötte erdei hulladék került szétszórásra a kísérleti terepen, 3 lábnyi átlag mélységben.
A talajtakaró, „szőnyegterítés” három kísérleti célból történt:
Annak megfigyelésére, hogy az agresszív alangfüvet kiszorítja-e, elnyomja-e a vastag takaró réteg;
A talaj szervesanyag tartalmának javítása a szénvegyületekben szegény kibányászott földeken;
A talaj hidrológia viszonyainak, vízelvezető képességének javítása;

A kísérleti parcellán, körülbelül 5 láb vastagságban szórtak ki erdei aprítékot a gyomnövényre.
Az apríték alkalmazás kutatásának jövője: A Floridai Egyetem tudósai szerint 9-12 hónap elegendő lesz ahhoz, hogy az apríték lebomlása olyan szintet érjen el, mely már lehetővé teszi a fatelepítést. Addig pedig hüvelyeseket ültetnek a letakart, leszórt területre a kialakuló talaj szabad nitrogénjének fokozására.
Olyan talajtakaró létrehozására, amely remélhetően megvédi majd a kísérleti parcella területét a szél által hordott  alangfű magok ellen a visszafertőződéstől.
A potenciálisan számításba vehető hüvelyesek között szerepel többek között a Mimosa Strigillosa, a lóhere, a szójabab, a borsó  és a bökköny.
Szén kivonás
Az elkövetkezendő években többek között a Floridai Egyetem Oak Ridge Nemzeti Energertikai Laboratóriumával (ORNL) dolgoznak együtt annak dokumentálására, hogy milyen tényleges előnyökkel jár a kísérlet a széndioxid értékékeket illetően.
A módszer a következő:
Először kiszámítják azt a széndioxid mennyiséget, ami akkor keletkezett volna, ha a biomasszát a helyszínen elégetik.
Ezt követően becsléssel megállapítják a talajtakaró apríték lebomlása során felszabaduló széndioxid mennyiségét.