Nyerők a különféle füvekből és fákból kinyert lignocellulóz alapú üzemanyagok
Angol kutatók szerint alapvetően elhibázott az EU januárban még forradalminak vélt energiapolitikája, ugyanis a bioüzemanyagok elterjedésével nem fog csökkeni a kibocsátott széndioxid mennyisége – számol be a BBC alapján a National Geographic.

Megoldást csakis az erdőtelepítés jelenthetne.
Bár nemrégiben még sokan üdvözölték, hogy az amerikai elnök is erőfeszítéseket tesz a bioüzemanyagok elterjedése érdekében, két angol kutató a Science hasábjain most azt állítja, hogy a bioüzemanyagok előtérbe helyezésével nem fogják tudni megoldani a legfőbb kérdést: az emberi tevékenység által kibocsátott üvegházhatású gázok, köztük is legfőképp a széndioxid mennyiségének csökkentését. Pedig az Európai Unió is kiáll januárban meghatározott céljai mellett, azaz az unió országaiban 2020-ra az üzemanyag-fogyasztás 10 százalékát bioüzemanyagokból kellene megoldani a tervek szerint.

Kevesebb erdő, több széndioxid
Renton Righelato és Dominick Sprackeln, az angliai Leeds Egyetem kutatói arról írnak, hogy kifejezetten elhibázottnak tartják a bioüzemanyagok (legalábbis az első generációs üzemanyagok) támogatását. Állításukat arra alapozzák, hogy megvizsgálták, az egy hektáron termelt bioüzemanyag segítségével valójában mennyi széndioxid-kibocsátás takarítható meg, majd azt is megmérték, hogy egy hektár erdő mennyi széndioxid felvételét biztosítja. Az eredmény jelentős eltérést mutatott: az erdőtelepítés akár kilencszer hatékonyabbnak is bizonyulhat a széndioxid-kibocsátás megfékezése terén a bioüzemanyagok használatánál.

Az okok az angol kutatók szerint igen nyilvánvalóak: már a bioüzemanyag előállítása olyan munkafolyamatot igényel, amely során sok fosszilis energiahordozót használnak fel. Így a bioüzemanyagok tulajdonképpen már nem is bizonyulnak annyira bioüzemanyagnak, mint amilyennek első hallásra tűnhetnek. Ezzel szemben az erdő telepítése és művelése gyakorlatilag igen csekély fosszilis energia befektetést igényel, viszont a telepített erdők roppant nagy mennyiségű széndioxidot képesek megkötni.

A bioüzemanyagok elterjedésével viszont ma már közismerten az a veszély is fennáll, hogy egyre több erdőt vágnak ki majd a jövőben, hogy etanol vagy biodízel előállításához szükséges alapanyagokat állítsanak elő az újonnan megművelt területeken. Az erdőirtás pedig önmagában is már a széndioxid mennyiségének a növekedésével jár. „Egy hektár erdő kiirtása 100-200 tonna plusz széndioxid légkörbe kerülését eredményezi rövidtávon. A bioüzemanyagokkal csak 50 év múlva tudjuk kompenzálni ezt a légkörbe kerülő mennyiséget hektáronként” – nyilatkozta Righelato a BBC News-nak.

Erdőt és második generációs bioüzemanyagot!
A brit kutatók azt a tanácsot fogalmazták meg írásuk végén: járhatunk továbbra is benzin vagy gázolaj üzemelésű autóval, csak telepítsünk minél több erdőt. A BBC News-nak nyilatkozva ugyanakkor azt is elmondták, hogy az úgynevezett második generációs bioüzemanyagok már sokkal jobban kímélik a környezetet, mint az etanol vagy a növényi olajból származó bioüzemanyagok.

A különféle füvekből és fákból kinyert lignocellulóz alapú üzemanyagok előállítási költsége ugyan ma még igen jelentős, ám elsősorban a különleges eljárási technológiák, nem pedig nagy energiaigényük miatt.

„Jelenleg valóban olcsóbb kukoricából, mint különféle füvekből üzemanyagot előállítani. Ám a kukorica világpiaci árának előre látható növekedése miatt könnyen lehet, hogy nemsokára kiegyenlítődik ez a különbség” – mondta, szintén a BBC News-nak Mark Wright, az Iowa State University professzora.