ImageAlto del Carmen

Arany van az ottani hegyekben, legutolsó számítások szerint legalább 11 és fél milliárd dollárt érő arany. A széljárta, gleccserektől szabdalt vidék több, mint 4500 méter magasan, az Andokban található.
Bár a chilei kormány vonakodva ugyan, de jóváhagyta a Pascua-Lama elnevezésű, másfél milliárd dolláros bányászati projektet, az ottani, Huasco tartományban heves, és egyre növekvő az ellenállás – írja a The New York Times.

Helyi környezetvédő és civil csoportok állítják, hogy a bányatervezet lehetővé teszi majd a Barrick Gold kanadai társaságnak, – mely a világ legnagyobb aranybányászati vállalatává nőtte ki magát, hogy adó- és illetékfizetés nélkül ronthassa a helyi vízellátást, és tönkretehesse a mezőgazdaságot.
– A Huasco völgy lakosaiként az érdekünk az állandó ökológiai egyensúly fenntartása, hogy fejlődhessen a gazdálkodás, s jól menjen az embereknek – mondta a Huasco völgy védelmére, a tartomány fővárosában, Vallenarban alakult bizottság elnöke, Mauricio Ríos. – A Barrick az elkövetkező 20 évben a lehető legtöbb pénzt akarja kihozni a bányából, aztán odébb áll. Szóval mit is nyerünk mi? Azt mondják, munkahelyeket teremtenek, de milyen áron?
A társaság válaszában hangsúlyozta, hogy a környezetkárosítás elkerülésére és a vízkészletek védelmére megtette a chilei törvények értelmében kötelező lépéseket, sőt még annál is többet. A bánya munkalehetőséget és fejlődést visz a vidéknek.
– Rejtély számomra, miért van ennyi vita, mondta a Pascua-Lama projektigazgatója, Ron Kettles. – 40 éves pályafutásom alatt még soha sehol nem építettem ennél a projektnél biztonságosabbat, mely a környezetre így ügyelt volna.
Most, amikor az arany ára meredeken emelkedik – nem egészen öt év alatt megduplázódott –, ma egy uncia 636 dollár, a Barrick érdekeltsége óriási. A 2004. évi adatok szerint a kanadai vállalat a Pascua-Lama-t, mely ezüst lelőhelyeket és valamennyi vörösrezet is rejt, 7,5 milliárd dollár értékűre becsüli.
Nagy viszont a helybeliek érdekeltsége is, akik ott maradnak, jóval azután, hogy a bánya  majd bezár, s akiknek élete a mezőgazdálkodástól, és az ivásra, öntözésre használt, a magas földekről lefolyó vizektől függ, azon a máskülönben kietlen, száraz vidéken.
A Huasco völgy 70 ezer ember otthona, kis vékony zöld szalagként fut le az Andokból, nyugatra, a Csendes-óceán felé. Délebbre, közvetlen közelében van a világ legszárazabb sivataga az Atacama. Az ügyes öntözési eljárásnak köszönhetően a helyi gazdálkodók – köztük a daiguita bennszülöttek közül is néhányan –, sikeres szőlő, avokádó, olajbogyó, guajava, sőt mangó exportőrökké váltak, akik az USA-ba, Japánba és Európába is szállítanak.
A Barrick elképzelése, hogy közel 1,6 kilométer széles, 600 méter mély óriáskanyont vágnak a Pascua-Lama bányánál, ami átnyúlik a határon, Argentínába. Az ércet zúznák, őrölnék és az arany kinyerésére kemikáliákat, köztük cianidot alkalmaznának.
A Barrick kifogásolja, hogy a bánya ellenzői a helyi lakosság rémisztgetésének taktikájával mozgósítanak. Az olyan biztonsági intézkedések, mint a savas kőtörmelék elszállítására kialakított csatornák, valamint a víz minőségét figyelő 34 állomás megépítése a projekt részét képezik.
A cianidot pedig különféle ipari műveletekben a világon mindenhol alkalmazzák. Biztonságos felelős módon kell szállítani, mozgatni és kezelni – mondta a Barrick egyik szóvivője, Vincent Borg.
Egy korábbi változat szerint a Barrick három gleccsert akart elmozdítani a helyéről a bánya közelében, úgy képzelve, hogy a jeget feldarabolják, a hóval együtt más helyre szállítják. A gondolat a környezetvédők és civilek viharos tiltakozását váltotta ki, akik azzal érveltek, hogy a gleccserek "elköltöztetése" ivóvíz forrásától fosztaná meg térséget, amellett, hogy a környezetet is rombolná. A kormány teljesítette a kérést, és nyugton hagyta a gleccsereket.
A bánya ellenzői még így is attól tartanak, hogy robbantásokból felszálló por, a bányánál folyó építési és bányaművelési munkák következtében a gleccserek olvadása felgyorsulhat. A Barrick illetékesei azt is megkérdőjelezik, hogy a jeget gleccsernek lehet-e egyáltalán nevezni.
– Ezek a jégmezők, gleccserek, jégtárolók vagy bárminek nevezzük is őket, természetesen állapotukban porosak, és a globális felmelegedés miatt évek óta visszahúzódóban vannak. A társaság tanulmányai azt mutatják, hogy a bányának minimális hatása lesz az olvadási folyamat bármiféle gyorsulására – állítják.
A projekt ellenzői közül sokakat irritál az is, hogy bár Chilében az ezüst és rézbányák hatékonyan működnek, a legtöbb, adó és illeték fizetésmentességet élvez.
– Chilei gazdálkodóként milliárd dollárokat kereső multinacionális bányatársaságokat támogatunk – mondja egy korábbi bányász, szőlőtermelő. – Mi fizetjük az adót, jó sokat, kormányunk pedig a pénzt külföldi vállalatok helyzetének megkönnyítésére használja, akik egy dollárt sem fizetnek Chilének.
(A bányászati és energiaügyi minisztérium elutasította a Pascua-Lama, és a külföldi tulajdonú bányákra vonatkozó adó- és illetékpolitikáról kért interjút.)
A Barrick, jó polgár módjára igyekszik tompítani az ellenállást, az egészségügyi ellátás támogatásával valamint más eszközökkel orvosolni a Huesco völgy önkormányzatainak és közösségi csoportjainak a panaszait.
Úgy tűnik azonban, hogy az ellenzők táborát ez még inkább feldühíti.
– Tudják, mondja az egyik városi tanácstag, olyan ez, mint amikor egy kiabáló gyereknek cukorkát adnak, hogy fogja be a száját. Nálunk is ezzel próbálkoznak most.