Európai kutatók nem rég', az elmúlt 25 év távlatában először szolgáltak bizonyítékkal az Egyesült Királyságban és Hollandiában tapasztalt vadméh változatosság jelentős csökkenéséről. Megfigyelték továbbá, hogy a beporzó vadméhek változatos jelenlétének csökkenése következetesen összefügg a vadméhek által beporzott növények számának csökkenésével is.
Mivel számos kultúrnövény közvetlenül a beporzó rovaroktól függ, a méhpopuláció ilyen arányú visszaesésének súlyos kihatásai lehetnek – olvasható a biodiv.org oldalon.
A legutóbbi évtizedekben az emberi tevékenység élőhelyeket és éghajlatot befolyásoló hatása, a világon mindenütt sok állat- és növénypopulációban okozott lényeges változásokat. Korábbi tanulmányok már jelezték, hogy egyes beporzó rovarok számában nagyarányú visszaesés mutatkozik. Mostanáig csekély bizonyíték szolgált azonban arra, hogy ez probléma milyen széles skálán van jelen.
Tavaly fejeződött be az ALARM elnevezésű, EU-alapból támogatott kutatási program, mely 1980 óta először számolt be a beporzó rovarok sokféleségének jelentős csökkenéséről az Egyesült Királyság és Hollandia területén.
A kutatás eredménye alapján, az elmúlt 25 évben, a vizsgált területeken közel 80 százalékos zuhanás volt tapasztalható a vadméhek fajainak változatosságában. A zengőlegyek sokféleségének változásáról kevésbé ellentmondásmentes kép alakult ki.
Flóra leltárok segítségével azt is megvizsgálták a kutatók, hogy a növényfajok eloszlásában bekövetkező esetleges eltolódás kapcsolatba hozható-e a beporzó rovarok és a tőlük függő növények változásaival. Bár a visszaesés tényleges okai nem világosak, az eredmények alapján esetleges, véletlenszerű a kapcsolat a beporzó rovarok számának csökkenése és a tőlük függő növények számának csökkenése között.
A vadméhek számának csökkenéséről közölt adatok, fontos jelzések a mezőgazdálkodás számára, mivel sok európai mezőgazdasági kultúra (a gyümölcsöket és zöldségféléket, valamint a csonthéjas termésűeket és lágyszárúakat, gyógynövényeket is beleértve), közvetlenül függ a beporzó rovaroktól.
A szerzők szerint a tanulmányban szereplő két országhoz hasonló eltolódások várhatók, más észak-nyugat európai országban is. Javasolják a hanyatlás földrajzi kiterjedtségének dokumentálását, és a lehetséges okok vizsgálását, figyelembe véve az élőhely módosulását, az éghajlatváltozást és a mezőgazdaság klíma kihasználását, mint fő mozgató, valószínűsíthető tényezőket.
