ImageEurópai és afrikai nemzetek képviselői találkoztak Berlin közelében, az Odera alsó folyásának völgyében lévő nemzeti parkban, hogy az ENSZ Egyetértési Memoranduma keretében megvitassák az európai kontinens legritkább énekes madara, a csíkosfejű nádiposzáta jövendő sorsát.
Az Acrocephalus paludicola költő populációja a világon a múlt század eleje óta 95 százalékkal esett vissza. Mindössze hét országot figyelemmel kísérve, a hímek száma csupán 16 ezer. A madárfaj kelet-közép Európa mocsaras, lápos, vizenyős rétjein fészkel, majd több mint 5 ezer kilométeres utat tesz meg afrikai telelőhelyéig.
13 olyan ország képviselői találkoztak, ahol a madár fészkel, amelyeken átvonul, illetve ahol telel, hogy megvitassák a poszáta jövőbeli sorsát. A tanácskozást a CMS (Convention on Migratory Species – a vándorló fajokról szóló egyezmény) főtitkára, Robert Hepworth hívta össze, aki elmondta, hogy a csíkosfejű nádiposzáta az egyetlen európai kontinenshez kötődő ritka énekes madár, amelyet világszerte a kihalás veszélye fenyeget. A tudósok és döntéshozók összehívásával a madár megmentésére irányuló munka összehangolása volt a cél.
A Birdlife International, szembesülve a madár közeli kihalásának tényével, a 90-es évek közepétől munkához látott, és sikerült Fehéroroszország kevéssé kutatott területein rátalálnia a faj három meghatározóan fontos élőhelyére. Ezeken a helyeken él a világon fellehető populáció 60 százaléka.
Akkortájt a három élőhelyet erősen veszélyeztetette a leromlás és pusztulás. Az Egyesült Királyságtól és a német Michael Otto Alapítványtól kapott anyagi segítséggel létrehozott projekttel sikerült megmenteni ezeket az élőhelyeket, és ma már sikeresen költ ott ez a sérülékeny madárfaj, közölte John O’ Sullivan, a Birdlife-tól.
A tanácskozás a kormányok, a Birdlife International és a CMS közös erőfeszítéseinek fő sikereként könyvelte el a legnagyobb kiterjedésű fészkelő és költőhelyek legfontosabb populációinak stabilizálását, de riasztónak tekinti a kisebb élőhelyek elvesztését, az egyes populációk számának kritikus hanyatlását, különösen a német-lengyel határ mentén fekvő pomerániai élőhely madár egyedeinek csökkenését.
– A munkát most olyan kulcsszerepű, nyugat-afrikai országokban kell intenzívebbé tenni, mint Szenegál, hogy a lehetséges telelőhelyeket megtaláljuk. Ennek a poszáták hatékony védelme szempontjából meghatározó jelentősége lehet a jövőben. A csíkosfejű nádiposzátának szép jövője lehet Európában és Afrikában, ha a védelmük érdekében hozott döntéseket betartják a kormány és más szervezetek – mondta Robert Hepworth.
A BirdLife International a csíkosfejű nádiposzáta megőrzésre alakult csoportja 1998 óta igyekszik felkutatni a világon még megmaradt költőhelyeket és keresi a populáció stabilizálás és fejlesztés módjait.