2026. augusztus 19. - Tepić szerint évek óta hallgatás övezi mindazt, ami a különleges természeti rezervártumban történik

Mintegy kétezer hektáron pusztít a tűz a Delibláti-homokpusztán. miközben Marinika Tepić szerb ellenzéki politikus azt állította, hogy a különleges természeti rezervátumot évek óta nemcsak a lángok, hanem szervezett fakitermelés, homoklopás és az állami vállalatokat átszövő korrupció is pusztítja. Az SSP alelnöke szerint a természetrombolásból a Szerb Haladó Párthoz kötődő üzleti körök profitálnak
Egy szerb ellenzéki politikus szerint nem a mostani tűz az egyetlen veszély, amely a Delibláti-homokpusztát fenyegeti, Marinika Tepić ugyanis azt állítja, hogy a különleges természeti rezervátumból évek óta szervezetten lopják a fát és a homokot, aminek köszönhetően az erdők és a vízrendszerek fenntartásáért felelős állami vállalatok vezetői jócskán meggazdagodtak. 
A bánsági Delibláti-homokpusztán pusztító tűz nyomán a pancsovai román családból származó Tepić, aki a Szabadság és Igazságosság Pártjának alelnöke súlyos vádakat fogalmazott meg a terület kezelésével és az Aleksandar Vučić által vezetett Szerb Haladó Párthoz (SNS) kötődő gazdasági körökkel kapcsolatban.
Egy szerb ellenzéki politikus szerint nem a mostani tűz az egyetlen veszély, amely a Delibláti-homokpusztát fenyegeti, Marinika Tepić ugyanis azt állítja, hogy a különleges természeti rezervátumból évek óta szervezetten lopják a fát és a homokot, aminek köszönhetően az erdők és a vízrendszerek fenntartásáért felelős állami vállalatok vezetői jócskán meggazdagodtak. 
A bánsági Delibláti-homokpusztán pusztító tűz nyomán a pancsovai román családból származó Tepić, aki a Szabadság és Igazságosság Pártjának alelnöke súlyos vádakat fogalmazott meg a terület kezelésével és az Aleksandar Vučić által vezetett Szerb Haladó Párthoz (SNS) kötődő gazdasági körökkel kapcsolatban.
Állításának az ad különös súlyt, hogy az utóbbi hetekben a Delibláti-homokpusztán mintegy kétezer hektár égett le, a tüzet a cikk keletkezésének időpontjáig nem sikerült eloltani a feltámadó szél és a nehezen járható terep miatt.
A térség szülöttje
Tepić megjegyezte, hogy évek óta hallgatás övezi mindazt, ami a különleges természeti rezervátumban történik.
Állítása szerint nem egyszerűen illegális fakitermelésről van szó, hanem egész erdőrészek eltűnéséről, miközben a homokdűnékről teherautókkal hordják el a homokot.
A politikus azt állította, hogy ebből olyan újonnan meggazdagodott üzleti körök profitálnak, amelyek a homok-, beton- és építőiparban érdekeltek, és amelyek számára a Szerb Haladó Párthoz kötődő belgrádi rezsim biztosít üzleti lehetőségeket.
Tepić szerint a gazdasági előnyökért cserébe pénzügyi és választási ellenszolgáltatások történnek a haladók javára.
Ezek súlyos korrupciós állítások, amelyeket Tepić egyelőre nem támasztott alá nyilvánosan olyan bizonyítékokkal, amelyek alapján azok függetlenül ellenőrizhetők lennének. Az SSP alelnöke ugyanakkor azt ígérte, hogy pártja a következő hetekben bizonyítani fogja állításait.
Multimilliomos állami vezetőkről beszélt Tepić
A politikus asszony különösen élesen támadta azokat az állami vállalatokat, amelyeknek éppen a vajdasági víz- és erdőgazdálkodás, valamint az ehhez kapcsolódó munka a feladatuk. 
Állítása szerint egyes állami vállalati vezetők maguk is multimilliomossá váltak, miközben az általuk kezelt rendszerek állapota romlott. Tepić azt állította, hogy a korrupt vezetők pénzt vontak ki az állami cégekből, amelyet később más üzleteken keresztül mostak tisztára.
A politikus már augusztus 8-án összekapcsolta a vajdasági tűzvédelmi problémákat a Duna–Tisza–Duna (Ferenc-csatorna), vagyis a DTD vízrendszer állapotával.
Akkori bejegyzésében Srđan Kruževićet, a Vode Vojvodine (vajdasági vízügy) korábbi igazgatóját és Vladimir Galić vajdasági mezőgazdasági titkárt nevezte meg, azt állítva, hogy a vízrendszer karbantartására fordított milliárdok egy része fiktív munkákban tűnt el.
Tepić szerint szakemberek arra figyelmeztetnek, hogy a Duna alacsony vízállása és az elmaradt karbantartások miatt a DTD csatornarendszere súlyos állapotba került. 
A politikus úgy tudja, hogy a szivattyúk javítása, a csatornák kotrása és a növényzet eltávolítása terén tervezett munkák jelentős részét csak papíron végezték el, ezért a rendszer felkészületlenül érkezett az idei aszályos időszakba.
Újra fellángolt a tűz a homokpusztán
A politikai támadás közvetlen előzménye a Delibláti-homokpusztán pusztító nagy tűz, amely mintegy kétezer hektárt érintett, és amelyet még nem sikerült ellenőrzés alá vonni.
Tepić legfrissebb közlése szerint a Šumarak és Dubovac felé eső területen a tűz ismét fellángolt. A politikus úgy véli, hogy a Szerb Haladó Párt által kinevezett tisztségviselők megpróbálják kisebbíteni vagy eltitkolni a tűz valódi méreteit.
A Delibláti-homokpuszta Európa egyik különleges kontinentális homokterülete, amelynek növény- és állatvilága miatt természetvédelmi jelentősége is kiemelkedő.
A Šumarak és Dubovac felőli részek ráadásul vízben is gazdagabb környezethez kapcsolódnak: a közelben találhatók a Fehértemplom környéki tavak, a Néra folyó és a Zagajicai-dombok, miközben a Duna sincs messze.
A „Pesak”, ahová a gyerekeket levegőzni vitték
Tepić számára mindehhez személyes történet is kapcsolódik. A Bánságban felnövők a Delibláti-homokpusztát gyakran egyszerűen csak Pesak, vagyis „a Homok” néven emlegetik.
Tepić is ezen a néven emlékezett meg róla, és azt írta: a terület az ott élők számára nem egyszerűen természetvédelmi rezervátum, hanem életük és gyermekkoruk része.
Külön kiemelte a homokvidék sajátos mikroklímáját. A Delibláti-homokpusztát hosszú időn óta kedvező klimatikus adottságú területnek tartják a légúti problémákkal küzdők számára. 
Szárazabb levegője, növényzete és az ipari központokhoz képest tisztább környezete miatt asztmás, allergiás és más krónikus légúti panaszokkal élők is felkeresték.
Tepić szerint különösen sok gyereket vittek ide a súlyosan szennyezett levegőjéről ismert Pancsováról, ahol a MOL vásáról olajfinomítót, ha igaz.
A politikus saját családjának történetét is felidézte: állítása szerint fiának is segített a homokpuszta levegője, és ma már nincs szükségük inhalátorra, amelyről korábban úgy gondolták, hogy egész életükben használniuk kell majd.
Tepić ezért nemcsak ökológiai értékként beszél a területről. Szavai szerint a Pesak „balzsam” volt a testi és a lelki egészség számára is. És talán az is marad, ha nem hordják el onnan a homokot a gigantikus szerbiai építkezésekhez.