A magánerdészeti szektor pillanatnyi helyzete Horvátországban és más dél-kelet-európai országokban nem megfelelő. A nyersanyag szállítás színvonala és az illegális fakitermelés, ami hasonló problémát jelent, míg a magánerdők majdnem 30 százalékát teszik ki a horvát gazdasági erdőknek. A magánerdők hivatalos fakivágási adatai és a szakértői becslések között sokszoros eltérések vannak. Ráadásul, a magánerdők menedzsmentjének azzal a gondjával is foglalkozni kell a következő években, hogy néhány tulajdonos nem tudja az erdejének a pontos helyét sem.
Az EU gyakorlattal összhangban számítani kell arra, már nem fogják tolerálni, hogy uralkodók legyenek a horvát tájban az elhagyott mezőgazdasági területek, amiket benőttek a bokrok és a bozót.
A feltételek hasonlóak minden dél-kelet-európai országban, a legfőbb jellemző a földparcellázási hálózattal kapcsolatos ellentmondások az ingatlannyilvántartás-kivonatok és a földkataszter között.
A tulajdonosoknak felelősséget kell vállalniuk az erdőikért, állította Európai Erdőtulajdonosok Szövetségének (CEPF) a képviselője,
hangsúlyozva rendszeres oktatás és a legújabb piaci fejleményekről a folyamatos információellátás szükségességét.
A kicsi erdőterülettel rendelkező országok legnagyobb akadálya a fűrészárupiac hiánya, a nyersanyag nagyobb szállítási folyamatában, hisz’ a tulajdonosok gyakran nem tudják a rönköt vagy tűzifát eladni, s ez elveszi a kedvét a gazdálkodóknak.
A Horvát Erdészeti Fejlesztési Szolgálat alapítványa a haladás egy jele volt. Ennek ellenére tavaly a kormány a válság-ellenes lépések részeként megszüntette. Ezzel a döntéssel összhangban, a magánerdők
ismét az állami tulajdonban levő horvát erdészeti vállalat irányítása alá kerültek.