Bursaphelenchus xylophilus
ALCACER DO SAL – Fernando Silva fejcsóválva figyelte a két favágót, amint megmaradt dél-portugáliai kis fenyvesének utolsó fáit is kivágta.
-Jó jövedelem forrást jelentettek ezek a fák, s most már nincsenek, mondta a 60 éves öreg a Reuters tudósítójának, majd elfordult.
Silva balszerencsés.
A tulajdonát képező völgy útjában van a kormány azon erőfeszítéséinek, mellyel Portugália középső és déli erdein át, 430 km hosszú folyosót szándékozik vágni, hogy gátat vessen a fenyőket pusztító mikroszkopikus féreg alakú szervezet terjedésének. Félő, hogy a fertőzés átterjed az országhatáron belül és a kívül eső erdőkre is.
Amint arról korábban beszámoltunk, ezt a veszélyes karantén kártevőta fenyő-fonalférget (Bursaphelenchus xylophilus) először 1999-ben észlelték Portugáliában, de az utóbbi időben riasztó ütemben terjedt.
A Bizottság 2006. február 13-án kelt határozata szerint a Bursaphelenchus xylophilus (Steiner et Buhrer) Nickle et al. (a fenyőfa fonalférge) elterjedése ellen Portugáliának az attól mentes területeire vonatkozóan intézkedéseket kell tennie. Ennek felülvizsgálati határideje 2007. április 30.
Az EU 8 millió eurót ajánlott fel Portugáliának a kór kezeléséhez, s a portugál kormány szerint, drasztikus intézkedések segíthetnek a fonalférgek terjedésének meggátolásában.
Az említett folyosóval az a szándékuk, hogy a károsítókat 1 millió hektáron belül tartsák, avagy Portugália teljes erdőterületének közel egy kilencedére korlátozzák, és megakadályozzák, a fertőzés átterjedését Európa más részeire.
Silva azon kesereg, hogy legalább az egészséges fákat megkímélhették volna, s hozzátette, azt tervezte, eladja a fenyő egy részét egy falemezgyártó üzemnek.
A kormány viszont az erdőtulajdonosokat okolja azért, hogy a kór terjedésének megakadályozásához, nem semmisítették meg időben a fertőzött fákat. Az utóbbi idők aszályos időjárása ugyancsak elősegítette a szövetpusztulást, amivel gyengítette a fák védekezőképességét.
Nem minden erdőbirtokos fogadta olyan beletörődéssel a kormány intézkedéseit, mint Silva.
Rogerio Rocha, az egyik favágó, akit a kormány az erdei folyosó kivágáshoz alkalmazott, elmondta, volt olyan erdőbirtokos, aki puskát szegezett rá, és azonnali távozásra szólította fel.
A szembenállás ellenére a kormány várhatóan a hónap végére, elkészítteti a folyosót, mielőtt a rovarok megjelennek a meleg tavaszban, és ismét terjeszteni kezdik a fonalférget. A tétlenkedés a portugál fenyő Európai Unió más részeibe irányuló exportembargóját eredményezheti.
– A fenyőfa rendkívül fontos bevételi forrás Portugália számára – mondta Jaime Silva, mezőgazdasági miniszter a Reuters hírügynökségnek. – Az ország parafa, farost és fenyőfa exportja körülbelül két és fél milliárd euró évente. Segít a folyosó a tüzek kezelésében is, melyek az utóbbi években igencsak elharapóztak az országban.
A folyosó kialakítása azonban 500 ezer fenyőfájába kerül ennek a kis ibériai országnak. Az erdőbirtokosok azt panaszolják, hogy minden egészséges, de elpusztított fáért a kormány csak 4-10 euró közötti összeget ajánl fel, ami nem elég.
Pedro Silveira, a dél-portugáliai erdőtulajdonosok szövetségének vezetője szerint, akinek három erdőbirtoka is érintett a folyosóvágásban, és 45 éves fenyőfái is vannak, ezek a fák körülbelül 24 eurót érnek. A pénzt egyszerűen kevésnek tartja.
A féreg a fa gyantacsatornáit bélelő sejtekből táplálkozik, ahogy a gyantacsatorna sejteket elpusztítja, a fa vízszállító rendszere eltömődik, s a fa heteken belül kiszárad és elpusztul. A fonálféreg önmagában nem képes helyváltoztatásra, így terjedése csak igen korlátozott lenne. Ugyanakkor a száradó és kiszáradt fák testébe mélyen „beköltöző" rovarok újszülöttei kirepülésükkor magukkal viszik testükön, felszíni szőrzetükön a fertőzést, ami így már terjedni képes. Amint azt Csóka György a ForestPress-nek elmondta, az egyik cincérféle (Monochamus spp.) a fa szijácsát megtámadó fonálféreg hordozója és terjesztője. A Bursaphelenchus xylophilus évekkel ezelőtt érkezett Portugáliába, s a hatóságok igen meglepődtek a fertőzés gyors terjedésén. Tavaly 300 ezer fa fertőződött, a 2005-ös szám kétszerese.
A kormány szerint a kárpótlás tisztességes, s jobb feláldozni ma néhány fát, mint valamennyit elveszíteni a jövőben.
