Füstbe ment magánerdős remények?A MEGOSZ álláspontja szerint a kormány és a szaktárca hathatós és azonnali intézkedése nélkül a helyzet kezelhetetlenné válik.
A globális felmelegedés hatásai elérték az ország erdeit is, és ennek kezelésére már nem elégségesek az eddigi eszközök. Az erdőtörvény előírásai szerint a károsodott faanyag kitermelésének, eltávolításának és a terület felújításának költségei az erdő tulajdonosát terhelik, amit az érintettek már nem tudnak kigazdálkodni.
Az idei rendkívüli időjárási szélsőségek okozta károk nemcsak a mezőgazdasági termelőket sújtják. Katasztrofális a helyzet a magyarországi erdőkben, különösen a magánerdőkben. A tavaszi fagykárok főként az ország keleti részén érzékenyen érintették a csemetekertekben lévő erdészeti szaporítóanyagot, a friss telepítéseket és felújításokat, de részben az idősebb erdőket is – olvasható a MEGOSZ sajtóközleményében.
Ezt követték a rendkívüli szárazságból és aszályból adódó országos szinten jelentkező károk, amelyek egyaránt sújtották az új erdőket (erdőtelepítés) és a kitermelt erdők helyén létrehozott erdőket (erdőfelújítás). Az első becslések szerint mintegy 15 ezer hektár erdőtelepítést és felújítást érintett a rendkívüli szárazság, 10-12 milliárd forintnyi kárt okozva. Ennyire becsülhető jelenleg az az összeg, amit az erdőtelepítések és felújítások teljes vagy részleges megismétlésére kell az erdő tulajdonosainak, illetve az erdőgazdálkodóknak fordítania. Tekintettel arra, hogy az új erdők szinte kizárólagosan magánkézben lévő területen találhatók, a kár döntő többségét a privát szektor szenvedte el. Összehasonlításként érdemes megemlíteni, hogy a közelmúltban az erdőtelepítések nagyságrendje országos szinten évente 18-19 ezer hektárt ért el.
Még rosszabb a helyzet az elmúlt napok rendkívüli erdőtüzeivel kapcsolatban, amelynek során több, mint 3 ezer hektár, szinte kizárólag magánerdő semmisült meg részben vagy egészben. A károsodott faanyag értéke és a felújítás költségei együttesen 5-6 milliárd forintra tehetők. Az erdőtörvény előírásai szerint a károsodott faanyag kitermelésének, eltávolításának és a terület felújításának költségei az erdő tulajdonosát terhelik, amit az érintettek már nem tudnak kigazdálkodni.
A Magán Erdőtulajdonosok és Gazdálkodók Országos Szövetsége (MEGOSZ) már az erdészeti fagykárokkal kapcsolatban több fórumon is javasolta, hogy az erdőtulajdonosok is csatlakozhassanak a Nemzeti Kárenyhítési Alaphoz. A Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium tájékoztatása szerint azonban az erdészeket az Európai Unió döntése kategorikusan kizárja ebből a lehetőségből. Megoldásként kínálkozna a vidékfejlesztés erre a célra létező uniós társfinanszírozott jogcíme, az „erdészeti potenciál helyreállítása”, azonban ez a lehetőség - hasonlóan az összes többi erdészeti jogcímhez - még mindig nem nyílt meg a magánerdő gazdálkodók számára. A MEGOSZ az elmúlt évek során többször felhívta a figyelmet arra, hogy a 2007-2013. évi erdészeti jogcímek megnyitásának késlekedése „finanszírozási űrt” okozhat. Ez azt jelenti, hogy a nemzeti támogatások 2007. májusától már, az uniós társfinanszírozott lehetőségek pedig még nem működnek napjainkban.
Mit lehet ilyen kilátástalan helyzetben tenni? – teszik föl a kérdést a magán-erdőgazdálkodók. Majd így összegezik álláspontjukat: Véleményünk szerint a kormány és a szaktárca hathatós és azonnali intézkedése nélkül a helyzet kezelhetetlenné válik. Tudomásul kell vennünk, hogy a globális felmelegedés hatásai elérték az ország erdeit is, és ennek kezelésére már nem elégségesek az eddigi eszközök.
