A meghallgatáson résztvevők a nemzetközi diplomácia eszközeinek, ideértve a kötelező erejű egyezményeket is, fontosságát hangsúlyozták.
„Az idő nem a mi oldalunkon áll” — így vélekedtek többen is az EP éghajlatváltozással foglalkozó szakbizottsága október 10 i meghallgatásán résztvevő felszólalók közül. Szakértők szerint ahhoz, hogy az emberiség kordában tudja tartani a globális felmelegedést, a hőmérséklet emelkedésnek nem szabad meghaladnia a 2 fokot. Ennek elérése érdekében a globális gázkibocsátás növekedését 2015-re meg kell állítani, illetve átlagban az 1990-es kibocsátási szint 50 százalékára — az iparilag fejlett országok esetében 80 százalékára — kell csökkenteni.
Mint ismert, a kiotói jegyzőkönyv 2012-ben lejár. December 3. és 14. között Baliban (Indonézia) rendezik a jegyzőkönyvet aláíró részes államok 13. konferenciáját, amikor is megegyezésre lesz lehetőség a 2012 utáni időszak éghajlatvédelemmel kapcsolatos további nemzetközi jogi keretéről.
Alacsony széntartalmú technológiáké a jövő
Az éghajlatváltozással kapcsolatos kihívásokról szólva a meghallgatás vezérszónoka John Ashton, az Egyesült Királyság kül- és nemzetközösségi ügyek minisztériumának éghajlatváltozásért felelős különleges képviselője elmondta: „Az idő kerekét nem tudjuk visszaforgatni. Elsőre kell megtalálnunk a helyes megoldást.” A brit felszólaló szerint az éghajlatváltozás nem hosszú távú probléma: „Az éghajlatváltozás a ma, nem pedig a tegnap kérdése.” Ashton úgy vélekedett: a határidők nem az emberektől, hanem a Földnek az emberi tevékenységre adott válaszától függnek, az évszázad végére pedig meg kell teremteni a szénmentes gazdaságot, amely legfőképpen politikai akarat kérdése.
A harmadik országok álláspontja: Japán, Kína, USA
Takekazu Kawamura, Japán Európai Unió mellé akkreditált képviseletének nagykövete ismertette országa 2012 utáni éghajlatvédelmi stratégiájának főbb elveit: valamennyi fő kibocsátónak részt kell vennie a megállapodott keretekben; „rugalmas és szerteágazó” megoldásokra van szükség; valamint az éghajlatvédelemnek összeegyeztethetőnek kell lennie a gazdasági növekedéssel. A japán nagykövet leszögezte: országa 2050-re 50 százalékkal kívánja csökkenteni gázkibocsátását.
Mr. Ronglai Zhon, a Kínai Népköztársaság Európai Unió mellé akkreditált képviseletének nagykövete Kína 2012 utáni perspektíváiról szólva kijelentette: „közös, de differenciált” globális felelősségvállalás szükséges. Erre példaként a környezetbarát technológiák átadására irányuló mechanizmus létrehozásának szükségességét hozta fel a fejlődő országok számára. A kínai nagykövet közölte: Peking 2010-re 10 százalékkal, 2020-ra pedig 16 százalékkal kívánja növelni a megújuló energiák arányát.
C. Boyden Gray, az USA Európai Unió mellé akkreditált képviseletének nagykövete elmondta: integrált módon kell kezelnünk a gazdasági növekedés, az energiabiztonság, valamint az éghajlatváltozás kérdéseit. Az amerikai nagykövet kiemelte: az Egyesült Államok nem áll rosszul a tiszta energiákban történő beruházások terén.
Yvo De Boer, az Egyesült Nemzetek éghajlatváltozásról szóló keretegyezményének vezető titkára szerint az amerikai álláspont némiképp eltér a többi fejlett állam magatartásától, mivel az „olyan önkéntes megközelítés mellett tör lándzsát, amely jogszabályokba foglalt nemzeti kötelezettségvállalásokon alapul”.
Gyakoroljuk, amit prédikálunk!
Satu Hassi zöldpárti, finn képviselő, a meghallgatás témavezetője, valamint az EP környezetvédelmi szakbizottságának alelnöke az ülést összegezvén elmondta: „Európa úgy tudja legjobban ösztönözni a többi országot a nemzetközi tárgyalások során, ha gyakorolja is, amit prédikál.”
Nem ez volt azonban a múlt hét egyetlen eseménye, amely a globális felmelegedés kérdésével foglalkozott. Múlt hétfőn és kedden az éghajlatváltozás kezeléséről rendeztek közös parlamenti ülést, szerdán pedig a sivatagosodás kérdéséről vitáztak az EP fejlesztési szakbizottságában.
