Kétnapos találkozót tartott a Világörökség Bizottság. ENSZ szakértők találkoztak, hogy meghatározzák azokat a kockázati tényezőket, melyeket az éghajlatváltozás a világ egyes helyein jelent. Az ENSZ kulturális és tudományos szervezete, az UNESCO szerint a klímaváltozás fenyegeti a világörökség objektumait is, így a Nagy Korallzátonyt és a londoni Towert is.
A kétnapos találkozó célja, a fenyegetettség csökkentésre irányuló tervek kidolgozása volt – jelentette a BBC.
Környezetvédő csoportok szeretnék, ha az ilyen cselekvési program tartalmazná a káros gázkibocsátások csökkentésére tett ígéreteket is, az USA azonban azt mondja, az UNESCO-nak nincs felügyeleti joga, hogy éghajlatváltozási ügyekben fellépjen.
A párizsi találkozó előtt kiadott USA állásfoglalás úgy szól hogy az Unesconak nincs megbízatása arra, hogy az emberiség fejlődéstörténetével kapcsolatos éghajlatváltozást, a védett helyekre irányuló „fenyegetésként” kezelje, mert az még nem bizonyított állítás.
Álláspontja nagyon eltérőnek látszik az összejövetelt pénzelő brit kormányétól.
A kockázat négy foka
A világörökségről szóló egyezmény értelmében, amit az UNESCO felügyel, a tagországoknak,– csaknem minden ország tag – szent kötelessége a Világörökség Helyeinek védelme, bárhol is legyenek azok.
Az elmúlt 8 hónapban környezetvédő csoportok petíciókat nyújtottak be az Unescohoz az ember által okozott üvegházhatású gázkibocsátást téve felelőssé a Világörökség négy helyszínének állapota miatt.
Ezek a Sagarmatha National Park a Himalájában, a Belize korallzátony, a Huascarán National Park Peruban és a Waterton-Glacier International Peace Park az USA és Kanada határán.
A folyamodványok benyújtói azt állítják a fenti helyek természeti tulajdonságai, így a korallok, gleccserek, a vadvilág, az emelkedő hőmérséklet és az óceán savasodása miatt kerültek veszélybe.
Az UNESCO listája azonban ennél is hosszabb: Ausztrália Nagy Korallzátonya, Grönland Illusiat jég-fjordja és a Kilimanjaro is a világ veszélyben lévő szépségeinek sorába tartozik.
A lista az emberi kéz alkotta világörökség részéve nyilvánított, és az ember által termelt káros gázoknak kitett építményeket is tartalmazza.
Áradások veszélyeztetik a londoni Tower építményét, és az Egyesült Királyság fővárosának más látványosságait is, ugyanígy Velencét, Timbuktu Nagy Mecsetjeit, a máltai megalit korszak Hagar Qim szentélyeit. A sivatagosodás folyamata, a csapadék és a hőmérsékletingadozások következtében talán még össze is omolhatnak.
A Sagarmatha esetében, a globális felmelegedés a katasztrofális méretű áradások veszélyének fokozódásával a lakosságot is közvetlenül veszélyezteti, mondják az aktivisták.
– Ez a találkozó nagyon fontos a nepáliak számára, ahogy a világon élő többi embernek is – mondta Prakash Sharma, a Pro-Public (Föld Barátai, Nepál) igazgatója.
Az USA azonban fenntartja azt az álláspontját, hogy az UNESCO-nak nincs hatásköre a védőintézkedések megtételére, ha csak, az adott ország, ahol a veszélyeztetett világörökség található, nem adja hozzájárulását egy ilyen lépés megtételéhez.
Eddig egyetlen érintett ország sem tett még ilyen nyilatkozatot.
A március 16-17-én tartott kétnapos találkozó a megoldásra váró feladatok egész sorát állította össze, hogy azt elfogadásra a Világörökség Bizottság 2006. júniusában, Vilniuszban sorra kerülő éves találkozója elé terjessze.
