Nagyajtai Fekete Lajos akadémikus (1837-1916) - Faragó Sándor akadémikus, emeritus rektor méltatása
Gondolatok Bartha Dénes & Bende Attila: A dualizmus időszakának erdész polihisztora - Fekete Lajos akadémikus élete és munkássága c. könyvének tükrében
Kell egy hiteles és részletes Fekete Lajos biográfia!!!!!
Ezzel a felütéssel kezdte az előadó a méltatását.
Fekete Lajos erdőmérnök (1837-1916)
- avagy mit találhatunk róla az akadémiai lexikonban
1837. június 18-án Tordán született
1856-1859 között tanult Selmecbányán
1859-1867 a kolozsvári bánya- és erdőigazgatóságon dolgozik
1862-ben erdészeti államvizsgát tett
1867-1878 a Selmeci Akadémia segédtanára
1878-tól a Selmeci Akadémia rendes tanára
1873-1891 a Növénytani és Erdőtenyésztéstani Tanszék vezetője
1881-ben erdőtanácsosi címet és jelleget kapott
1891-1906 az Erdőrendezéstani Tanszék vezetője
1892/1893-as tanévben a Selmeci Akadémia aligazgatója
1897/1898 –as és az 1899/1900-as tanévekben az Akadémia igazgatója
1906-ban nyugállományba vonult
1910-ben - negyedik erdőmérnökként - a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja lett
1916. június 29-én – 79 éves korában – Selmecbányán hunyt el
Sírja a selmecbányai temetőben található
Az újjászervezett M. Kir. Bányászati és Erdészeti Akadémia első - magyar nyelven oktató - erdész tanári kara
Balról Szécsi Zsigmond, Wagner Károly, Fekete Lajos, Lázár Jakab és Illés Nándor
A magyar nyelvű oktatás és a magyar nyelvű erdészeti szakirodalom megteremtésének atyamestere
A mester, Wagner Károly emlékműve, aki az ötletadó volt (1859), a legjobb tanítványnak pedig Fekete Lajos bizonyult
„Itt fognak valaha a magyar erdészeti irodalom megpendítésének emléket emelni”
Fekete Lajos (1859)
A selmeczbányai M. Kir. Bányászati és Erdészeti Akadémián előadott erdészeti tárgyak és azok oktatói az 1867–1873 közötti években
Wagner Károly
Erdőbecslés és gyakorlat
Erdőrendezés hoz. szám. és gyakorlat
Földmértan
Erdészeti irodalomtörténet
Lázár Jakab
Erdő-használattan
Hivatalszervezés és szabvány
Erdészeti számvitel
Erdővédelem és törvény
Fekete Lajos
Nemzetgazd. és pénzügy
Erdőértékszámítás-tan
Állattan
Talaj- és klímatan
Erdészeti rovartan
Szécsi Zsigmond
Középítészet és rajz
Víz, útépítés és rajz
Mezőgazd. encyclop
Illés Nándor
Növénytan
Erdő-tenyésztés
Erdészeti iparműtan
Vadászattan
Farbaky István
Mennyiségtan
Hermann Miksa
Erdőműtan
Ábrázoló mértan
Dr. Schenek István
Általános vegytan
Szerves vegytan
Gretzmacher Gyula
Szerkesztési rajz
Térkép rajz
Dr. Schwartz Ottó
Természettan
Fekete Lajos ekkor, mint rendelkezési állományban lévő tanár ténykedett
A M.Kir. Bányászati és Erdészeti Akadémia új épületének felavatása 1892-ben.
Akkor még fényesnek és örökkévalónak látszott a selmeci jövő!!
A selmeczbányai M. Kir. Bányászati és Erdészeti Akadémián előadott erdészeti tárgyak és azok oktatói az 1891–1906 közötti években
Fekete Lajos
Erdőrendezés és gyakorlat
Erdőbecslés és gyakorlat
Erdőértékszámítás és gyakorlat
Erdészeti statisztika
Erdészeti irodalomtörténet
Vadas Jenő
Növénytan I és II. rész és gyakorlat
Állattan
Erdővédelem erdészeti, vadászati és urbárius törvények
Bencze Gergely
Általános és erdészeti vegytan
Talaj és klímatan
Csiby Lőrinc
Erdőhasználattan
Vadászat és fegyvertan
Erdészeti iparműtan
Mezőgazdasági encycl.
Gátak és gerebek és rajz
Sóltz Vilmos
Tüzeléstan
Dr. Schwartz Ottó
Mennyiségtan I. és gyakorlat
Mennyiségtan II. és gyakorlat
Természettan és elektrotechnika
Cséti Ottó
Geodesia I. és térképrajz
Geodesia II. és térképrajz
Dr. Fodor László
Ábrázoló mértan
Szerkesztési rajz
Staudner (Sobó) Jenő
Középítészet és rajz
Út, vasútépítészet és rajz
Winkler Benő
Ásvány és földtani encycl.
Pauer János
Nemzetgazdaság és pénzügytan
Schenek Gyula
Erdőmű- és erdészeti géptan
Erdőműtan I. II. és szilárdságtan
Herrmann Miksa
Általános géptan és hőelmélet
Általános géptan rajz
Kostenszky Adolf
Államszámviteltan
Hivatalos irálytan
Fekete Lajos ekkor, mint az Erdőrendezéstani Tanszék vezetője ténykedett
Fekete Lajos professzornak, a rendelkezési állományban lévő tanárnak a selmeczbányai M. Kir. Bányászati és Erdészeti Akadémián kiadott tankönyvei az 1867–1873 közötti években
Erdészeti rovartan – nyomatott Joerges Ágoston özvegyénél Selmeczen, 1878
Erdészeti talajtan – kiadja özv. Joerges Ágostonné, Selmecz, 1882
Talajtan (Második, teljesen átdolgozott és bővített kiadás) - Joerges Ágoston özvegye és fia kiadása, Selmecbánya, 1891
Erdészeti növénytan I. (Mágócsy-Dietz Sándorral és Rejtő Adolffal) az OEE kiadása, Budapest, 1891
Erdészeti növénytan II. (Mágócsy-Dietz Sándorral) - az OEE kiadása, Budapest, 1896
Az erdővédelem körvonalai – Joerges Ágoston özvegye kiadása, Selmec, 1877
A tölgy és tenyésztése – az OEE kiadása, Budapest, 1888
Fekete Lajos professzornak, az Erdőrendezéstani Tanszék vezetőjének a selmeczbányai M. Kir. Bányászati és Erdészeti Akadémián kiadott tankönyvei az 1891–1906 közötti években
Erdőértékszámítástan (Második teljesen átdolgozott és bővített kiadás) – Selmeczbánya, 1892
Erdőrendezéstan – Selmeczbánya, 1903
A szálalóerdők berendezése – (Különlenyomat az Erdészeti Lapok 1897-i évfolyamából) – Budapest, 1897
Erdészeti nyereségszámítástan – Selmeczbánya, 1900
Erdőrendezési előadóterem
A botanikus kert (növénykert) egyszerre szolgálta az oktatást és a kutatást Selmecbányán.
Fekete Lajos 1873-1891 között, a Növénytani és Erdőtenyésztéstani Tanszék vezetőjeként vezette az Akadémia botanikus kertjeit is.
Az oktatásnak része volt - mai nevezéktannal – a Nagy tanulmányút is.
1886-ban gróf Festetics Tassilo uradalmaiban tettek látogatást.
A program nevezett állomásai az alábbiak voltak:
Sümeg
Tátika (várrom is)
Rezi nagyerdő (várrom is)
Várvölgy
Keszthely
Hévíz (táncmulatság)
Balatonszentgyörgy
Vörsi erdő (csemetekert)
Sávoly
Keszthely
Budapest
Szak-, egyszersmind tankönyvek néptanítók, községi elöljárók és kisbirtokosok számára
A közerdész – Gyakorlati útmutatás (Illés Nándorral)
Főbb fanemek csemetéinek termesztése és ültetése
Az erdei vetésről és ültetésről
Az erdő ápolásáról és használatáról – annak megalapításától a letarolás idejéig
Az erdők berendezése
A vágásra érett erdő kihasználása
Az erdők felújítása kapcsolatban azok rendszeres kihasználásával
Népszerű erdészeti növénytan – beszélgetésekben
Az erdészeti jelentőségű fák és cserjék elterjedése a magyar állam területén (Blattny Tiborral)
Die Verbreitung der forstlich wichtigen Baume und Strauche im ungarischen Staate (Blattny Tiborral)
Fekete Lajos a honi középfokú erdészeti szakoktatás atyja is
1876-ban vitacikkben vetette fel - Heinrich Cotta iskolája mintájára - erdészettel és vadászattal foglalkozó középfokú személyzet kiképzését végző erdészeti szakiskola(k) felállítását.
1883: Királyhalom (a mai Ásotthalom)
1885: Temesvár-Vadászerdő
1886: Liptóújvár
1893: Görgényszentimre
Fekete Lajos mint korszakos erdészprofesszor, a tudását két kézzel osztogató tanár, oktatói tevékenységének vázlatával egyszerre kívántam felhívni a figyelmet egy igen termékeny, máig ható elődünk életpéldájára, egyszersmind felkelteni a kíváncsiságot kiváló kollégáim, Bartha Dénes és Bende Attila nagyszerű könyve iránt.
Mátyás Csaba akadémikus Fekete Lajos tevékenységének más aspektusait is górcső alá veszi, így az ő gondolataival kiteljesedett ismeretek által is megerősítve, jó szívvel ajánlom szíves figyelmükbe Bartha Dénes és Bende Attila mértékadó művét.
Faragó Sándor
