Féléves előadássorozat indult a kereszténység és a környezetvédelem kapcsolatáról az Országos Lelkipásztori Intézet, a Sapientia Szerzetesi Hittudományi Főiskola és a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia (MKPK) teremtésvédelem munkacsoportja szervezésében Budapesten.

A programsorozat keretében az MKPK Felelősségünk a teremtett világért című körlevelében meghirdetett keresztény környezetvédelmi értékrend elemeit fejtik ki részletesen, valamint azok gyakorlati életbe való átültetésének lehetséges módjait veszik számba - tájékoztatta az MTI-t az Országos Lelkipásztori Intézet.
Minden előadásban felvetnek egy-egy elméleti és gyakorlati témát, amit kötetlen beszélgetés követ. A témák között szerepel a körlevél és a "teremtésvédelmi portál" bemutatása, valamint előadás hangzik el Környezeti etikák keresztény szemmel címmel. Szó lesz még a helyi szintű közösségi cselekvés lehetőségeiről, az önkorlátozásról, az "autós és CO-böjtről", a környezettudatosságról, továbbá az éghajlatváltozásról és a társadalmi rugalmasságról.
A teremtésvédelem munkacsoport célja egyrészt a körlevélben leírtak "élővé tétele mindazok számára, akik szeretnének a jelen súlyos környezeti helyzetben ismereteket szerezni a természeti környezettel kapcsolatos gyakorlati és etikai kérdésekről". Másrészt szeretnék aktivizálni az embereket, hogy "tevékenyen vegyék ki részüket a teremtés, a Föld megőrzéséből". Ennek érdekében korábban létrehozták a teremtesvedelem.hu honlapot.
Erdő Péter bíboros, prímás, az MKPK elnöke tavaly decemberben a körlevél bemutatásakor azt mondta: a dokumentum üzenete elsősorban az, hogy az emberiség "elveszítette a kontrollt a saját tevékenysége és a saját környezetének az alakulása fölött". Természetesen az ember sosem volt és sohasem lesz a természet korlátlan ura, de az emberiség kiváltott bizonyos folyamatokat, amelyek mostanra az életlehetőségeit, illetve a következő nemzedékek "fizikai életlehetőségeit is nehezítik, károsítják, veszélyeztetik" - tette hozzá.
A bíboros úgy fogalmazott: a teremtő Isten bölcsessége és szeretete fejeződik ki a világmindenségben, s mindaz, amit ő alkotott, az jó, értékes. Ezzel a tisztelettel kell viszonyulnunk az élő és élettelen valósághoz.