ImageOtthonépítés élőfából, ez volt a célja a Massachussetts Műszaki Intézet (MIT) egyik építészének, aki a kivágott faanyag helyett ezt az „építészeti” megoldást alkalmazta.
Dr. Mitchell Joachim, a MIT Media Lab városszépítő csoportjának tagja, ökológus-mérnök barátjával dr. Lara Gredennel és az építész Javier Arboraval, olyan otthont ajánl, ami tulajdonképpen egy ökoszisztéma.
A Fab Tree Hab fantázianévre keresztelt ház, több mint egy fenntartható lakó alkalmatosság, és más, mint az úgynevezett zöld design, mely a környezetre és az emberi egészségre minimális káros hatást gyakorló anyagokkal épít.

– Nem csak hogy a károsító hatás egyenlő a nullával, de remélhetőleg a levegőt is tisztítja – mondja Joachim. 
A lakó-élőhely az ősi kertépítés, kertészkedés módszerére alapoz, amit fonásnak neveznek, az élőfa ágak összeszövésével, fonásával alkot élő boltozatokat, rácsozatokat, nyílászárókat és válaszfalakat. 
Joachim elképzelése szerint az élőház fölé évtizedek elmúltával védő hajtások, vesszők szövevénye magasodik majd, teleszórtan földszigetekkel és növényekkel.
A réseket agyag és szalma tölti ki a házon, hogy védje a hidegtől, melegtől és a nedvességtől.
Javasolja, hogy az ablakok szója alapú műanyagból készüljenek, ami rugalmasan alakul, hajlik, ahogy a ház nő.
Vízgyűjtés
A vizet a tetőn vályúba gyűjtenék, ami a gravitáció hatására keringene a házban. Ahol a vizet a bentlakók használnák, ott egy kert szűrné, és egy mesterséges tóban tisztítanák, melyben szerves hulladékot fogyasztó baktériumok, halak élnek. Az embertől származó szemetet, hulladékot komposzt rendszer kezelné.
Ez a víz szolgálná a növények és a fa vízellátását is, amelyek a természetes párolgás révén vízpárát kibocsátva hűtenék a hajlékot.
A Fab Tree Hab a Nap hevére is alapoz. Nagy, keletre néző ablakok szívnák be a meleget, az északi félteke hideg telein, míg a földszinti árnyékos oldalra helyezett ablakok szívnák be a hűs szellőket a forró hónapokban.
Nevelj magadnak bútort
– Az élő ház lehetne ennek az építészeti formának a szentéje – mondja Richard Reames, aki Oregonban élő kertszobrász, és a „How to Grow a Chair” című könyv szerzője, ami arról szól, hogyan növesszünk széket.
Reames az ojtást, szemzést és a fonási technikákat alkalmazza élő székeihez, padjaihoz és asztalaihoz.
Joachim álma, hogy egy egész települést hoz majd létre az élőház design alapján. Mielőtt azonban erre sor kerülhet egy-két évig érdemes lesz szociológiai és megvalósítási tanulmányokat készítenie.
A közbeeső időben, Kaliforniában tervez olyan házat, ami 50 százalékban újrahasznosított és újrafelhasználásra kerülő anyagból, 50 százalékban élő elemekből készül.