Az Ausztrál Erdészeti és Faipari Szövetség (NAFI) nyilatkozata szerint a legutóbbi, Viktória államban pusztító, bozóttüzek kevesebb kárt okoztak volna, ha az állam munkáspárti kormánya elegendő pénzt és egyéb forrásokat bocsátott volna a nemzeti parkok rendelkezésére – olvasható a NAFI honlapján. Az állami kormányzat sok nemzeti parkot hozott létre olyan erdős területeken, ahol korábban az állami erdészeti hatóságok végezték a gazdálkodást.
– Az elmúlt évtizedben óriási területen hoztak létre nemzeti parkokat, ugyanakkor a parkigazgatás számara nem biztosítottak elegendő forrásokat a meglévő és újonnan nemzeti parkká nyilvánított területek fenntartásához – állítja Catherine Murphy, a szövetség ügyvezető igazgatója. – Határozott bizonyítékaink vannak arra vonatkozóan, hogy nem megfelelően történt a parkok kezelése, mert a felgyülemlett éghető anyag kezeléséhez sem anyagi forrás, sem személyzet nem állt rendelkezésre. Semmi kétség sem fér az önkéntes tűzoltók értékes munkájához. Erőfeszítéseiket azonban jelentősen megnehezítette és lényegesen veszélyesebbé tette a nemzeti parkok éghető anyagok csökkentését szabályzó intézkedéseinek hiánya, olyan eszközöké, amikkel jelentősen csökkenthető az erdő- és bozóttüzek pusztító ereje.
A Viktória államról készült, 2003-as általános audit jelentés alátámasztani látszik ezt a szempontot, felismerve, hogy a megfelelő éghető anyag kezelés a kulcs tényező az elszabaduló bozóttüzek előfordulási esélyének csökkentésében. A 2003-as jelentés 4. részében az áll, hogy átlagosan az ötven százalékát sem végzik el az éghető anyagok csökkentését célzó tervezett feladatoknak. A fizikai erőforrásokat biztosító osztályon belüli „versengés” is hozzájárul az éghető anyagok elégtelen mennyiségi szabályozásához. Az éghető anyagok csökkentése nem mindig az elsőszámú a prioritások között, és szakképzett személyzet is korlátozott számban áll rendelkezésre. Nem megoldott a kevésbé tűzveszélyes években, az éghető anyagok csökkentéséhez szükséges anyagi fedezet biztosítása. Ezekben az években a szezonális munkát végző tűzoltók számának csökkentésére törekszenek, ahelyett, hogy inkább az éghető anyagok csökkentésére irányuló munkákban alkalmaznák őket.
Az éghető anyagok felhalmozódása minimális az állami erdőkben (melyeket fatermesztésre hasznosítanak), a szokásos kockázatcsökkentő égetések, a fakitermelési műveletek, egyes esetekben a véghasználat utáni égetések miatt, amik az újulatra is serkentőleg hatnak.
A tüzek megközelítéséhez és sikeres eloltásához jól karbantartott úthálózatra van szükség, amit az állami erdőkben a fatermesztésből önfinanszírozással oldanak meg.
– Az utóbbi időben Viktória államban előfordult bozóttüzek nem természetesek és pusztítják az ott őshonos flórát és faunát – tette hozzá Murphy asszony. – Gyakori az az állítás, hogy az erdő regenerálódik a tüzek után. Ha azonban közelebbről vizsgáljuk meg az aljnövényzetet, és a visszanövő fafajokat, azt találjuk, hogy Ausztráliában a heves tüzek hatására, és az éghető anyag csökkentő rendszer korlátozása miatt, gyorsan változik az erdő ökoszisztémája is. Cathrine Murphy megkérdőjelezte az új nemzeti parkok létrehozására vonatkozó, mostanában született határozatokat, így a Viktória állam területén lévő Otways Nemzeti Park kiterjesztésére vonatkozót is.
– Az állam kormányának tágabb keretekben kellene gondolkodnia a nemzeti parkokban felhalmozódó éghető anyagok csökkentésére, és karban kéne tartania az erdők egészségi állapotát. A nem megfelelően finanszírozott kockázatcsökkentés helyett átfogóbb megoldásra van szükség – vélekedett a NAFI igazgatója, C. Murphy.
