2011. július 5.- Strasbourg: Új uniós szabályozás: a tagállamok dönthetnek GM növények termesztéséről Az Európai Parlament plenáris ülésén ma megvitatták azt a jogszabálytervezetet,  amely lehetővé tenné a tagállamok számára, hogy maguk döntsenek a genetikailag módosított (GMO) növények termeszthetőségéről. Tabajdi Csaba európai parlamenti képviselő, a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Bizottság tagja a parlamenti vita során kifejtette: "Nem válhatunk saját előítéleteink foglyává a GM növényekkel kapcsolatos kérdésekben. Sajnos jelenleg nem áll rendelkezésre elegendő tudományos
bizonyíték a termesztés hosszú távú környezeti és egészségügyi hatásait illetően. Ez aláássa a technológia megítélését, és bizalmatlanná teszi a fogyasztókat."
Az Unió csaknem minden tagállama támogatja az új irányelvet. A termesztést ellenző országok, köztük Magyarország támogatása természetesnek vehető. Nem meglepő azonban az sem, hogy a GMO termesztést támogató tagországok is az új jogszabály minél gyorsabb elfogadása mellett vannak, hiszen ezáltal az új GM fajták uniós termesztési engedélyezésének felgyorsulását remélik.
A GMO tartalmú élelmiszerek fogyasztásának ellenzői hosszú távú egészségügyi hatásokra hivatkoznak, ám ezek tekintetében nincs megnyugtató tudományos bizonyíték.
A nem kívánt fogyasztás elkerülése érdekében nem sokat tehet az átlagos fogyasztó, hiszen az Európai Unióban nincs a GMO-tartalom feltűntetését előíró címkézési kötelezettség. A feldolgozott élelmiszerek esetében ezért a vásárló nem tud tájékozódni a termék összetevőinek eredetét illetően. Tabajdi Csaba ezért több alkalommal javasolta, hogy legyen kötelező a jól látható GMO címkézés az élelmiszereken.
 "Míg az Egyesült Államokra a géntechnológiával szembeni túlzott bizalom a jellemző, addig az európai közvélemény többnyire ellenzi a GMO növények termesztését.
Bizonyos országokban populista módon meg is bélyegzik a technológiát. Például Magyarország alkotmánya az EU-ban egyedülálló módon kimondja, hogy az állampolgárok lelki- és testi egészségét GMO-mentes mezőgazdasággal kell biztosítani.
Fogyasztóként én magam határozottan ellenzem a genetikailag módosított élelmiszereket. A bioenergia előállítása esetén megfontolandónak tartom, de sajnos a termesztés hosszú távú ökológiai és egészségügyi hatásait illetően nem áll rendelkezésre megfelelő objektív vizsgálat. Az európai álláspont kétarcúságát jól jellemzi, hogy ma az európai, és benne a magyar takarmányszója-import 90%-a GM
termelésből származik." - mondta a szocialista képviselő.

Háttér:
Nem szabad összekeverni a GM növények termesztésének, és fogyasztásának kérdését. Az Európai Unióban jelenleg két genetikailag módosított fajta van használatban. A MON 810 kukoricamoly rezisztens hibrid, és a keményítőgyártásban használt Amphlora burgonya. Magyarországon azonban érvényben van az a moratórium, ami lehetővé teszi ezek hazai termesztésének tiltását. A GM növények termesztését általában
környezetvédelmi szempontból tartják aggályosnak, hiszen az általuk kibocsátott biológiailag aktív anyagok (toxin, antibiotikum) bekerülve az ökoszisztémákba egyelőre nem ismert, hosszú távú hatásokat válthatnak ki. Ám ezen a hatások tekintetében a tudomány még nem tud megnyugtató válaszokat adni.
Ezen kívül az Európába importált takarmányszója kb. 90 százaléka GM termesztésből származik, tehát a hústermékek esetében szinte biztosak lehetünk benne, hogy az előállítása során kapcsolatba kerülünk valamilyen géntechnológiával.