ImageVáltozás - hatás – válaszadás
Ismert, hogy a címbéli mozaikszó a fenti szlogen rövidítéséből származik, és immár nyilvánosságra hozták azt a dokumentumot, amely a klímaváltozással kapcsolatos hazai elképzeléseket tartalmazza.
A mezőgazdasági kutatók közel száz éve foglalkoznak az időszakonként fellépő aszályos évek kedvezőtlen hatásainak mérséklésével, a károk megelőzésével. A növénynemesítők, a talajműveléssel foglalkozó szakemberek és az erdészek már azokban az időszakokban figyelmet fordítottak az alkalmazkodási lehetőségek kimunkálására, amikor ezeket a kifejezéseket, hogy „környezetvédelem”, vagy „globális klímaváltozás” még nem ismerték és ezért nem is használták – szögezik le a tanulmány szerzői.

Egyértelműen állítható, hogy jelentős szellemi potenciál halmozódott fel Magyarországon a klímáról, annak változékonyságáról, a szélsőséges időjárási események előfordulásáról és hatásáról. Átfogó és teljes körű szintézis azonban még nem készült a "változás - hatás - válaszadás" rendszerben.
Magyarország mintegy 0,5 százalékkal járul hozzá a Föld légkörébe kijutó gázok felhalmozódásához. A viszonylag csekély arány ellenére elfogadhatatlan az olyan nézet, amely figyelmen kívül hagyja a globális érdekeket. Magyarország nemzetközi kötelezettségeket vállalt. A Kiotói Jegyzőkönyvben foglalt 6 százalék szén-dioxid csökkentés teljesítése nem jelent nagyobb nehézséget, mert a hazai nehézipar jelentős leépítése lehetővé tette annak elérését.
Stratégia koncepciójának alapját képező kutatási projekt célja, hogy megkíséreljék az eddigi eredményekből, és néhány részterületen várható új ismeretekből létrehozni ezek nagyrendszer szintézisét.
A kutatás vezetői azt szeretnék, hogy az eredményekből megfelelő következtetések adódjanak a további tudományos kutatások, a gazdaságpolitikai és társadalompolitikai döntések számára.
Ezért, a projekt feladata olyan új nagyrendszer szemléletű szintézis elvégzése, amely feltárja a valószínűsíthető klímaváltozási forgatókönyvek komplex hatásait, megadja javaslatait, ajánlásait a hatásokra adandó válaszokra, vagyis olyan cselekvési programokra, amelyek megelőzik, vagy minimalizálják a kedvezőtlen hatásokat országos és regionális szinten – olvasható a programban. 
Az alapkoncepció a változás - hatás - válaszadás folyamatok elemzése, feltárása, szintetizálása a fenntartható fejlődés tudományos megalapozásához.
A kutatók rámutatnak, hogy a klímaváltozás valószínűsége már a 20. század hetvenes éveinek elején a tudományos érdeklődés körébe került. Az ENSZ Stockholmi Konferenciájának (1972) ajánlásai sürgették a további kutatásokat a fosszilis tüzelőanyagok elégetéséből származó gázok környezeti hatásainak feltárására, és megvizsgálandónak tartották a szélsőséges időjárási eredmények okait és következményeit is. A későbbi évek mérési eredményei pedig igazolták, hogy lassan, de észrevehetően növekszik a légkör szén-dioxid tartalma és emelkedik a Föld felszínének átlaghőmérséklete.
Emlékeztetnek, hogy a vita a körül csúcsosodott ki, vajon a változás bizonyos emberi tevékenység által kiváltott (antropogén) folyamat-e, vagy csupán egy természetes ingadozás része. Az ellentmondó vélemények elsősorban a globális felmelegedés körül rajzolódtak ki.
A környezetvédők és a politikusok egy része egyet értett a globális felmelegedés valószínűségében, mert jelentős kockázatnak tartották a kialakuló légköri folyamatokat. A politikusok másik része (elsősorban az iparilag legfejlettebb országokban) nem merte, vagy nem akarta vállalni azokat a gazdasági és társadalmi konfliktusokat, melyek a fosszilis tüzelőanyagok radikális csökkentése esetén jelentkeztek volna és ezért a tudományos kétségeket, bizonytalanságokat hangoztató szakértők véleményét erősítették fel.
Ide kapcsolódó hír, hogy Arnold Schwarzenegger, Kalifornia kormányzója a hivatalos washingtoni állásponttal szemben az üvegházhatású gázok csökkentését határozta el.

A szerzők sajnálattal állapítják meg, hogy az elmúlt 25-30 évben hiába került a globális klímaváltozás lehetősége az érdeklődés homlokterébe, az ünnepélyes ígéreteken és a jól megfogalmazott dokumentumokon kívül alig történtek tényleges intézkedések az üvegházhatású gázok kibocsátásának mérséklésére, ugyanakkor a pozitív döntések hatását felülmúlta a Föld lakosságának növekedéséből és az energia felhasználás fokozódásából származó többlet emisszió.
A globális folyamatok között tényként szögezik le a népességnövekedés mértékét, a személygépkocsik növekvő számát, és a lakások, valamint az élet fenntartásához szükséges energiaszükségletet.
Megállapítják, hogy a jelen körülményekhez hasonló helyzet a Föld korábbi története során nem fordult elő, ezért az antropogén hatások figyelembe nem vétele módszertani és szemléleti egyoldalúságot tükröz. Ugyanakkor el kell fogadni, hogy a természetes éghajlati ingadozások nem csak a múltban, hanem a jelenben is befolyással vannak az egyes évszakok, évek, vagy többéves ciklusok időjárásának alakulására.

A kutatás során számba veszik az 1990 óta megjelent hazai publikációkat, többek között erdészeti területen is.

Az elemzés öt klímaváltozási forgatókönyv (szcenárió) kidolgozását tervezi Magyarország természeti viszonyaira, a változatlan állapotoktól a meleg nedves és meleg száraz, illetve a hűvös nedves és hűvös száraz változatokig.
A kutatás számba veszi Magyarország jelenlegi szén-dioxid kibocsátását, a csökkentés módozatait, valamint a szén-dioxid lekötést a biomasszában, különös tekintettel az erdőkre.
A klímaváltozás kedvezőtlen hatásainak mérséklésére a hazai beavatkozási lehetőségek körében többek között a mező- és erdőgazdálkodás, a vadgazdálkodás, valamint a természetvédelem is a vizsgálat tárgyát képezi.
A tervezet kitér olyan, jogszabályokkal védett területek lehetséges problémáira is, mint az Érzékeny Természeti Területek, a NATURA 2000 és az Ökológiai Hálózat. Megemlíti a klímaváltozás hatását a madárvonulásokra és a vadon élő állatokra, és fölveti a mező- és erdőgazdaság termelési folyamatainak és a biodiverzitás védelmének összehangolási lehetőségeit is.

A sajátos tudományos kérdések sorában említi többek között a gazdasági növények klímaérzékenységének vizsgálatát, a növények abiotikus stressztűrő képességének lehetőségeit (hidegtűrés, fagytűrés, hőtűrés, aszálytűrés, stb), a klímaváltozás hatását a kártevők, és kórokozók elterjedésére.
A klímaváltozás hatásából adódó vízgazdálkodási feladatok között felsorolja a talajok víztároló képességét, a felszíni és felszín alatti vízkészleteket, a vizek terhelhetőségét és az öntisztulását, az árvizek, belvizek és az aszály hatását a kis vízgyűjtőkre különböző klímaváltozási forgatókönyvek esetén.
A gazdasági és társadalmi következmények között említi a tanulmány a katasztrófavédelmi eljárások összehangolását, a klímaváltozás hatását a közlekedésre, az idegenforgalomra, az energiafelhasználásra.
Fölveti az agrártámogatási rendszer módosítását, a biztosítási rendszerek felülvizsgálatát
az intézményrendszerek és jogszabályok teljes körű áttekintését, az egészségügyi hatások és azok következményeinek figyelembe vételét.
A javaslat kitér a tömegkommunikációs feladatokra is.

A szerzők leszögezik, hogy a klímaváltozás kedvezőtlen hatásainak ellensúlyozására megfelelő alkalmazkodási stratégiákat és eljárásokat szükséges kidolgozni.
A Nemzeti Kutatási és Fejlesztési Programok környezetvédelmi, illetve agrárgazdasági jóváhagyott projektjei között több olyan található, amely kapcsolatba hozható a klímaváltozással és annak hatásaival. Ilyenek például:
- Felhasználó-orientált meteorológiai, éghajlati és környezeti információ-szolgáltató rendszer tudományos módszertani bázisának és szolgáltatásainak fejlesztése.
- A nemzeti erdővagyon minőségi fejlesztésének és bővítésének, valamint a fahasznosítás korszerűsítésének programja.
- A Kárpát-medence éghajlatának tendenciái és ezek lehetséges hatása a levegőminőség alakulására.
- Klímaváltozás, tájhasználat, ökoszisztéma.
- Erdő és klíma.
- Szél és napenergia Magyarországon.
A Nemzeti Környezetvédelmi Program 2003-2008, kilenc akcióprogramot tartalmaz. Ezek között található az Éghajlatváltozási akcióprogram, amelyre 6 év alatt 262 millió forintot kívánnak fordítani.

A programban résztvevő szakemberek között két erdőmérnököt találunk, Führer Ernőt (ERTI) és Kovács Mátyást (KVM).