ForestPress fotó
Az okok között az éghajlatváltozás tűnik a legvalószínűbb tényezőnek.
Meredeken emelkedett a kullancs által terjesztett encephalitis (TBE azaz a vírusos agyhártya- és agyvelőgyulladásos ) esetek száma a múlt évben a Cseh Köztársaságban – közölték a szakemberek. Közel ezer ember került kapcsolatba szarvasok és őzek által közvetített életveszélyes kórral.
Ez az arány a 2005. évi adatoknál 60 százalékkal magasabb. Roman Prymulaval, a Hradec Kralove-i védelmi egyetem, katonai orvosi akadémiájának dékánjával beszélgetett az ugrásszerű emelkedés okairól a cseh rádió munkatársa.
A szakember elmondta, hogy a probléma már húsz éve jelen van, s a legutóbbi évtől eltekintve eléggé stabil volt a helyzet. Keresik a lehetséges okokat, s az éghajlatváltozás tűnik a legvalószínűbb tényezőnek. Tavaly az időjárási körülmények meglehetősen kivételesek voltak. A viszonylag nedves április és május a kullancsok számának növekedéséhez vezetett. Ugyancsak kivételes volt a nagyon száraz és meleg ősz, amikor sokan tevékenykedtek a szabadban, jártak az erdőn. Szakember szerint, ez is hozzájárult ahhoz, hogy több ember került kapcsolatba a kullanccsal. Az eredmény az országosan magas kullancsfertőzés.
Arra a kérdésre, hogy Roman Prymula szerint a lakosság elég komolyan veszi-e a veszélyt, a dékán azt válaszolta: úgy vélem, nem. Még mindig él az a szokás, hogy csakis az állam által térített, számunkra kötelező védőoltások a szükségesek. A többi, amely csak „ajánlott”, azt a lakosság nem tekinti fontosnak. Az immunizációs lefedettség így aztán csak 11 százalék körül van, ami például Ausztriához képest igen alacsony.
Az immunizálás Ausztria lakosságának körülbelül 80 százalékára terjed ki. Főként a gyerekek részesültek védőoltásban. Bár a kockázat aránya nagyjából megegyezik a Cseh Köztársaságban tapasztaltakkal, az esetek száma sokkal kevesebb. Ausztria egész területén mindössze száz esetet jegyeztek.
Az újságíró kérdésére, hogy a magasra szökő számok ismeretében szükség van-e Csehországban a lakosság még alaposabb felkészítésére, hogy még tudatosabban és nagyobb érdeklődést tanúsítva vállalkozzék a védőoltásra, a szakember igennel válaszolt.
– Az elmúlt néhány évben próbálkoztunk programokat összeállítani nyilvánosság bevonásával, de a részvétel még mindig alacsony. Remélem javulni fog a helyzet. Nagyon veszélyes fertőzésről van szó. Igaz, egyes személyek esetében a betegség tünetmentes, nincs semmi problémájuk, a klinikai összkép viszont igen nagyszámú esetből áll. Széles a skála a memóriazavaroktól, emlékezetvesztéstől a teljes paralízisig.
A betegség elkerülésére a védőoltást kivéve, más „receptünk” nincsen, zárta gondolatait – Roman Prymula.
