A rövid vágásfordulójú energia akác leghatékonyabb termesztési technológiájának kidolgozása érdekében együttműködési megállapodást kötött a napokban Gyöngyösön a gyöngyösi Károly Róbert Főiskola, az Egererdő Zrt. és a Magyar Nemzeti Vagyonkezelői Zrt. Az együttműködés során, modellként 30 ezer hektárnyi fásszárú energianövény telepítését és termeltetését kívánják megszervezni a felek az energiatermelő cégek, őstermelők, oktatási intézmények és szaporító anyag termelők által korábban megalakított Mátra Termelő és Értékesítési Szövetkezet keretében.
Magda Sándor, a főiskola rektora elmondta: Magyarországon mintegy 500 ezer hektárnyi, egyéb mezőgazdasági hasznosításra nem alkalmas területen lehetséges fásszárú energianövények termesztése. A kísérleti 30 ezer hektár telepítését, elsősorban Dél-hevesben kívánják végrehajtani; a program idén ősszel indul, első lépésként 500 hektárnyi energia akác telepítésével - mondta a rektor. Ezzel párhozamosan kiépülnek azok a biomassza fűtőművek, amelyek akár egész kistérségeket is képesek ellátni a megújuló energiából termelt hőenergiával - tette hozzá Magda Sándor.
Pallagi László, az Egererdő Zrt. vezérigazgatója azt hangsúlyozta, hogy a társaság a kutatáson túl elsősorban a szaporító anyag termelésével és értékesítésének megszervezése tud részt vállalni a projekt megvalósításából. Nagy János, a Nemzeti Vagyongazdálkodási Tanács elnöke mindehhez hozzáfűzte: legfőbb céljuk az 50 ezer milliárd forintos becsült értékű nemzeti vagyon, a többi között a termőföld és az erdőterületek hatékony működtetése. Ebben a helyzetben meghatározó az olyan tudásközpontok tevékenysége, mint a Károly Róbert Főiskola, hiszen ezek hordozzák a hatékony vagyonkezelés megvalósításához szükséges innovációs kapacitást - fűzte hozzá az elnök.
Az Európai Unió jelenleg érvényes irányelvei szerint 2020-ig az energiatermelésen belül 10 százalékra kellene növelni a tagállamokban a megújuló energia felhasználását - hangzott el.