191 ország képviseletében gyűltek össze Madridban a küldöttek, hogy előálljanak egy olyan tervvel, miként lehetne a sivatagosodás folyamatát kezelni a világ legszegényebb országaiban. A szeptember 3-tól szeptember 14-ig tartó konferencia keretében, az ENSZ sivatagosodás elleni egyezményét (UNCCD) elfogadó felek nyolc ülésen vesznek részt.

Sor kerül annak a már nagyon várt tízéves tervnek az ismertetésére is, mellyel az az UNCCD szándéka, hogy a világ legszegényebb országaiban élő milliók megélhetésének fenntartását, megőrzését segítse a sivatagosodással szemben.  A tíz évre szóló stratégiai terv az ENSZ Fenntartható Fejlődésért Bizottságának a 16. és 17. ülése előtt éppen alkalmas időben jött létre. A bizottság Afrikáról, a mezőgazdaságról, vidékfejlesztésről, a termőföld minőségi romlásáról, a sivatagosodásról és az aszályról tárgyal majd. A sivatagosodás a föld területének közel egynegyedét, népességének pedig egyhatodát érinti. A sivatagosodás elleni küzdelem igen sürgető, mivel az éghajlatváltozás tovább rontja a sivatagosodás kihatásait. Az aszály és az erdőtüzek gondja Afrikát sújtja leginkább, ám a nemrég Dél-Európa egyes részein tapasztalt pusztító szárazság és az erdőtüzek azt tanúsítják, hogy globális problémáról van szó. 
A vendéglátó Spanyolország 2005-ben az elmúlt 60 év legkeményebb aszályos időszakát szenvedte el. Az ország környezetvédelmi minisztere felhívta a figyelme tarra, hogy az ország egyharmada a sivataggá válás erős vagy nagyon erős veszélyének van kitéve. Spanyolország a máshol kialakuló sivatagosodás következtében az úgynevezett környezeti menekültáradatnak is ki van téve.