Az Egyesült Nemzetek Szervezete 1 millió dollárt tett félre a pusztító cunami által okozott környezeti károk felbecsülésére, amint kezdtek szivárogni a jelentések lerombolt korallzátonyokról és kidőlt mangrove erdőkről.Miközben a figyelem természetesen az egyre növekvő számú emberáldozatot követelő tragédiára összpontosul, búvárok és tenger biológusok Sri Lankától Thaiföldig küldik beszámolóikat iszapréteg alatt fuldokló korallokról, rothadó halak tömegeiről, szeméttel tömött tengerpartokról és a tengerre kisodródott ritka teknősökről.
Az ENSZ genfi székhelyű akció csoportjának két területet kell értékelnie, azokat a környezeti károkat, melyek az emberi egészségre ártalmasak és az ökológiai erőforrásokat (ezekből merít a turizmus és a halászat) ért veszteség mértékét.
Vannak tudósok, akik azt valószínűsítik, hogy a tenger élővilágát a parttól körülbelül egy mérföldnyire érte a legszörnyűbb veszteség. Más biológusok úgy okoskodnak, hogy a cunami idején a parthoz vélhetően túl közel úszó a tengeri emlősök (bálnák és delfinek) megérezve a tenger furcsa állapotát, mélyebb vizek felé fordultak, ahol az óriás hullámok alig érzékelhetőek. A szárazföldi állatok is használták „hatodik érzéküket”, és biztonságosabb helyre igyekeztek. A Sri Lanka-i Nemzeti Park alkalmazottai elmondták, hogy az óceán közelsége ellenére, úgy tűnik, mintha nem sok állat pusztult volna el.
Egyes tudósok állítása szerint az emberi tevékenység hozzájárult ahhoz a hatalmas mértékű pusztuláshoz, ami a partot érte. Például a szállodák építése túl közel a parthoz, a mangrove erdők kiirtása, rák tenyésztő gazdaságok telepítése végett, szerte Ázsiában. Mások az mondják, hogy valószínűleg a mangrove erdők hiánya súlyosbította a pusztítást, nagyon valószerűtlen viszont, hogy az erdők felfoghatták volna a cunami, partot elérő óriási vízmennyiségét.
„Talán Kelet-Afrikában így volt, ahol a hullámok nem voltak olyan magasak. Nem hiszem azonban, hogy amikor egy 40 láb magas hullám partot ér, a mangrove erdők túl sokat változtathatnak a helyzeten” – nyilatkozta Susi Moser a Légkörkutató Központ kutatója.
Emlékezetes, hogy korábbi hírek szerint a mangrove edők megvédték a part egyes szakaszait.
