Miért szánjunk szövetségi pénzt az erdőkre? – tették föl a kérdést a svájci szakemberek.
A hatékonyság javítására tett fokozott erőfeszítések ellenére, a fahasználatból származó bevételek nem elegendőek az erdőgazdálkodás - különöskép a védelmi erdők - költségeinek a fedezésére. A növekvő társadalmi igény ugyanakkor még az egyébként nem jövedemező termőhelyeken is, erdőművelési eljárásokat tesz szükségessé.
A várható eredmények: A svájci konföderáció anyagi támogatása, más közpénzekkel, alapokkal együtt, hozzájárulhat az erdő, mint természetes környezet és a belőle származó termékek iránti társadalmi igények kielégítéséhez.
A természeti katasztrófák kockázatának szintje az elfogadható szintre csökkenthető. Garantálhatóvá válhat a fenntartható erdőgazdálkodás és a vad védelme.
Mennyi legyen a támogatás, és hogyan igényelhető?
A konföderáció megkísérli összeegyezetetni az erdőhasználat sok különböző igényét, ugyanakkor figyelmbe veszi az erdő, mint ökoszisztéma funkcióját is. A svájci támogatási rendszer kilenc címszó alatt sorolja fel az erdő védelmére, az erdőhasznosításra és a természeti katatasztrófák elleni védekezésre adható anyagi támogatást.
Az 1990-es évek elején (a Vivian vihar okán) erősen megemelkedett a szövetségi támogatás, majd a kilencvenes évek közepére a szubvenció az éves 180 millió svájci frank köré állt be. Az 1999-es, lavinákkal jelzett tél, és különösen az 1999. december 26-án pusztító Lothar nevű hurrikán nyomán, átmenetileg ismét megemelkedett a financiális hozzájárulás szintje, ami 2000-ben majdnem elérte az eddigi, 320 millió CHF-os maximumot.
2006 végére, amikorra bekövetkezett a 2003-as költségvetési megszorítások teljes megvalósítása, a büdzsé ismét csökkent, és megközelítőleg 136 millió svájci frankra korlátozódott.
A kantonok és az önkormányzatok együttes hozájárulása nagyjából a szövetségi támogatások szintjén mozog.
