Szúkárosítás az Őrségben
Az országos méretű gyapjaslepke gradáció összeomlott
Az Állami Erdészeti Szolgálat által készített jelentés a 4x4 km-es erdővédelmi hálózat 2006. évi felvétele alapján
2006. évi állapotfelmérés során 1220 mintaponton 28386 mintafát vizsgáltak. A főbb fafaj(csoport)ok országos terület szerinti arányait jól közelíti a hálózat mintafáinak fafaj(csoport)onkénti megoszlása.
Az erdők egészségi állapotának felmérését Magyarországon 1988 óta évente folyamatosan végzik. 1989-től a terepi munkák során – összhangban a Nemzetközi Együttműködési Program (ICP Forests) útmutatójával – a károsodások erősségét 10 százalékos pontossággal rögzítik, a kapott értékeket egyezményes nemzetközi kárfokozati sávokba sorolják:
0 – 10% tünetmentes (egészséges)
11 – 25% veszélyeztetett (gyengén károsított)
26 – 60% közepesen károsított (számottevően károsodott)
61 – 99% erősen károsított (számottevően károsodott)
100% elpusztult. (számottevően károsodott)
A 2005-ben mért adatokhoz viszonyítva 2006-ban az erdők egészségi állapota a levélvesztés alapján kis mértékben javult. Csökkent a kocsányos tölgy, a kocsánytalan tölgy, a cser, a bükk, a nyárak, az erdei-, a fekete- és a lucfenyő, növekedett azonban az akác levélvesztése.
Az országos méretű gyapjaslepke gradáció összeomlott, néhány helyen azonban (Hanság, Kelet-Békés megye, Pest-Bács-Kiskun megye közös határvidéke) továbbra is magas a petecsomó-fertőzöttség.
Kiemelkedő mértékben károsít a szú Nyugat-Dunántúlon, a cserebogárpajor és a vad Zalában és Somogyban, valamint a gyökérrontó tapló a Duna-Tisza közén.
Nyugat-Dunántúlon a szelídgesztenye kéregrák fertőzése terjedőben van, az uniós karantén-károsító szelídgesztenye gubacsdarázs kártétele azonban még nem jelentkezett.
A mintapontok területét 2006-ban erdőtűz nem érintette.
A mintavételi eredmények alapján a magyar erdők:
36,8 %-a tünetmentes „egészséges”
40,5 %-a gyengén károsodott (veszélyeztetett)
16,9 % a közepesen károsodott,
2,9 % pedig erősen károsodott.
Az elhalt fák a minta 2,9%-át teszik ki.
A számottevően károsodott kategóriába 22,7% (2005-ben 27,2%) tartozik. Ezen belül: akác 23,8%, tölgyek 31,8% fenyők 22,1% cser 19,8%, nyárak 19,5%, bükk 10,8%.
Az erdők számára kedvezőbb, csapadékosabb év és az eredményes gyapjaslepke elleni védekezés következtében 2006-ban az egészséges erdők aránya emelkedett, az erdőket ért „összes károsodás” mértéke az elmúlt évhez képest a közepesen- és erősen károsodott kárfokozatokban is csökkent, és csupán a veszélyeztetett kárfokozatban nőtt.
A jelentés szerint 2007-ben továbbra is kiemelt figyelmet kell fordítani a gyapjaslepke tömegszaporodásának alakulására és a hatékony védekezés megszervezésére,
a nyugat-magyarországi luc- és erdeifenyvesek szúkárosítására és az ellene való védekezésre, indokolt esetben az egészségügyi termelések folytatására. Folytatni kell a zalai bükkpusztulás utóhatásainak vizsgálatát, az egészségügyi termelésekkel erőteljesen érintett állományokban a felújító bontóvágások indokoltságának eldöntésére. Felhívják a figyelmet a szelídgesztenye kéregrák terjedésének megfigyelésére és a biológiai védekezési eljárás kidolgozására, valamint a szelídgesztenye gubacsdarázs monitorozására.
Figyelmeztetnek a pajor- és gyökérrontó tapló károsítására és az ellene való védekezésre, továbbá a vadállomány okozta élőhelyváltozás monitorozására.
