Idén negyven éves az Országos Erdészeti Egyesület Erdők a közjóért szakosztályaAz 1950-es években, megváltozott az addig szinte csak gazdasági és védelmi célokat szolgáló erdőtelepítés-fásítás megítélése. Ennek lényege az volt, hogy az erdősíítés és fásítás, erdőesztétikai, szociális- és közjóléti érdekeket is szolgál.
Ez idő tájt szervezték meg a Balatonfüredi Fásító erdészetet, amelynek feladata a Balaton körüli strandok, parkok, védőfásítások, fasorok létesítése, illetve felújítása volt, előtérbe helyezve az esztétikai és szociális igényeket.
Ennek az új szemléletnek az OEE-n belül, egy önálló szakosztály – a Fásítási Szakosztály – megalakulása adott hangsúlyt 1967-ben. A szakosztály megszervezését, és vezetői feladatainak ellátását Mészöly Győző végezte, az 1980-as évek közepéig.
A szakosztály induló tevékenységei közül kiemelkedik a fásítási hónap megszervezésében való részvétel.
A 70-es évek elején, az ország egyes területein, különböző mértékben megnövekedett, a társadalmi igény az erdők szociális, közjóléti szolgáltatásai iránt. A kirándulási kedv növekedésével az erdőt érő humán terhelés folyamatosan nőtt, és megfogalmazták az erdővel kapcsolatos igényeket.
A Fásítási Szakosztály szakembergárdája felismerve ezt, úgy döntött, hogy a szakosztály tagjaiból megalakítja az Erdők a Közjóért Szakosztályt. Az alakuló ülés 1972. február 15-én volt a Technika Házában.
A szakosztály szakmai programjának kiszélesedésével, a cél is bővült, az erdők közjóléti szerepének fokozott érvényesítése, összhangban a hagyományos erdőgazdálkodással, figyelembe véve a természetvédelmi igényeket. A koncepció lényege az volt hogy a közjóléti fejlesztések, az erdők turisztikai feltárása, és berendezése, a nagyobb települések közelében, erdős tájakon, látogatott kiránduló helyeken történjen meg.
A szakosztálytagok munkakörük és elkötelezettségük révén a szervezésben, tervezésben, kivitelezésben, a megvalósuló létesítmények minőségének ellenőrzésében, aktívan vettek részt.
A szakosztály alapító tagjai voltak többek között Botos Géza, dr. Ghimessy László, Gáspár- Hantos Géza, Halász Tibor, dr. Madas András, dr. Madas László, dr. Polner Antal, dr.Rumszauer János, Szemerédy Miklós, dr. Tarján Lászlóné, Zilahy Aladár.
– A szakosztály létszáma az évek során nem csökkent, 1985-ben 73 fő, 2007 85 fő. A tagok aktívan vesznek részt a tevékenységben ma is – mondta el a ForetsPress-nek Baranyi Katalin szakosztálytitkár. – A szakosztály vállalta az erdészeti hivatalos szervek számára közjóléti témájú szakanyagok, szakvélemények elkészítését. Az éves programok mellett középtávú munkaterv is készült, melyben meghatároztuk a szakosztály legfontosabb célkitűzéseit.
A szakosztály tízéves tevékenységének értékelésére 1977. október. 6-7-én Szombathelyen, az Őrség térségében kihelyezett jubileumi szakosztályülés formájában került sor, ahol megállapíthatták, hogy országszerte megtörtént a nagyobb települések közelében, az erdős üdülőtájakon és a leglátogatottabb kirándulóhelyeken az erdők turisztikai feltárása közjóléti berendezése. Ezzel az erdők szociális-üdülési funkciójának érvényesítéséhez az alapozó munkát befejezettnek lehet tekinteni.
Leszögezték, hogy a közjóléti szolgáltatásokat be kell illeszteni az erdőgazdálkodás vállalati rendszerébe.
Később megfogalmazták, hogy a szakosztálynak az erdőkkel szemben támasztott társadalmi igények kielégítése tekintetében az összekötő szerepet kell betöltenie az ágazat és a társadalom között.
Ízelítő a szakosztály által elvégzett munkákból:
- 1974 . Parkerdei berendezések pályázat kiírása, értékelése.
- 1978. Erdészeti melioráció.
- Az erdőgazdálkodás üzemtervi keretei az elsődlegesen szociális-üdülési és a természetvédelmi célú erdőkben.
-.Javaslatok kidolgozása a kisvízfolyások és utak fásításainak fenntartására, védelmére.
- Erdészeti regionális tervezés metodikájának kidolgozása.
- 1980. A Balaton vízminőség védelméhez kapcsolódó erdészeti feladatok
- Erdei vizek rendezése
- 1982. Üdülőerdők kezelése.
- 1985. Erdei idegenforgalom.
1996-2002 között
- Közjóléti berendezések országos felmérése.
- Erdőértékelés az erdő immateriális javai szempontjából
- Hullámtéri erdők szerepe az árvízvédelemben, és természetvédelemben.
A szakosztálytagok közreműködésével jelentős szakmai kiadványok és szakanyagok is napvilágot láttak:
- 1974. Országos Erdőállomány - fejlesztési terv (
- 1979. Zöldfelület-gazdálkodás- Településfejlesztés. Hibbey Albert, GhimessyLászló, Rumszauer János, Tavas Gyula
- A környezeti nevelés lehetőségei az óvodában. Dobó István, Szentendrey Géza.
- 1998. Erdőérték számítás az immateriális javak szempontjából. Halász Tibor, dr.Madas Katalin
A szakosztály időszerű témákban országos rendezvényeket is szervezett:
- 1971-ben „Erdők közjóléti szerepe” országos kiállítást,
- 1972-ben Országos fásítási ankétot
- 1973-ban „Erdők a közjóért” országos tanácskozást, tanulmányúttal összekötve.
- 1995-ben Társadalom, az erdőgazdálkodás és természetvédelem érdekei címmel tanácskozást, tanulmányutat a Börzsönyben.
A szakosztály tagok munkájuk során különös hangsúlyt fektettek arra, hogy a szakosztály céljai, és tevékenysége minél szélesebb körben ismertté váljanak. Szükséges az erdészek munkájának bemutatása a nagyközönség számára, annak kiemelésével, hogy az erdészek nem fanyüvők!
A szakosztály tagjai megtekintették szervezetten többek között az Országos Széchenyi Könyvtárat, az Országos Levéltárat, a Földtani Intézetet, az Iparművészeti Múzeumot, a Botanikus kertet, a Városligeti Parkot, a Margitszigetet.
A kihelyezett szakosztályülések alkalmával megismerkedtek az egyes tájegységek, közjóléti, erdészeti, természeti értékeivel például Ópusztaszeren, a Debreceni Erdős-pusztákon, Salgótarján térségében, Zirc és a Bakony térségében, a Dél-Alföldön, a Kis-Balaton környékén, a Zemplénben.
Számos alkalommal szerveztek külföldi tanulmányutakat a Kárpát-medence erdészeti kultúrájának megismerésére, és a szakemberekkel a kapcsolatok kiépítésére. Jártak többek között 1976-ban Szlovákiában, 1977-ben Erdélyben, 1978-ban Jugoszláviában, 1985-ben Ausztriában, 1998-ban Kárpátalján, 2006-ban ismét Erdélyben. Idén nyáron pedig újból Kárpátalja a célpont.
A közelmúltról Dobó István elnök elmondta, hogy az erdészeti közjóléti finanszírozás a kezdetektől az 1990-es évek elejéig teljes körűen biztosította az igények kielégítését. A 90-es évek második felétől sajnálatos módon ez a finanszírozási forrás, kevesebb, mint a felére csökkent. Nyilvánvaló, hogy ennek következtében Magyarország területén a korábban kiépített erdészeti közjóléti infrastruktúra szolgáltatási lehetőségei csökkennek, hiszen a fenntartáshoz szükséges források nem állnak rendelkezésre. A nem kielégítő működés alapvetően veszélyezteti az erdőt, az erdőgazdálkodási tevékenységet, a természetvédelmi célok elérését.
A szakosztály jövőképéről kifejtette, hogy a szakosztály célja változatlanul - az elmúlt tíz esztendő gyakorlatát folytatva - mindent elkövetni annak érdekében, hogy az erdőgazdálkodók közszolgálati tevékenysége ismét a szükséges mértéket érje el. Terepi rendezvényeinken különösen fontos az a szakmai konzultáció, ami az adott helyen a meglévő szorító helyzetben a minél hatásosabb közszolgálati tevékenység előmozdítását segíti elő.
A szakosztály egy reprezentatív kiadvánnyal kívánja emlékezetessé tenni az évfordulót, amelyben bemutatják hazánk kiemelkedő erdészeti közjóléti létesítményeit.
Az év végén pedig – több szakosztállyal, így az erdei iskolai és a közönségkapcsolatok szakosztállyal együttműködve – nagyszabású évzáró alkalmat rendeznek, amelyre meghívják a sajtó képviselőit is.
