ImageAz államigazgatási reform keretén belül az erdészet ágazati elhelyezése élénk vitákat, mondhatni parlamenti villongásokat váltott ki. Álláspontunk kialakítása előtt érdemes áttekintenünk a különböző európai országokban található gyakorlatot.
Az Európai Unióban nem lehet egységes erdészeti szervezetről vagy szervezeti modellről beszélni, a 25 tagország mindegyike egyedi rendszert alkalmaz, ugyanakkor a modellekben számos hasonló vagy azonos elem található.

Mindezek alapján az alábbi közös jellemvonások állapíthatók meg, figyelemmel arra, hogy a tartományi rendszerű országokban a központi és tartományi kormányzat közötti feladatmegosztás a funkciók jellegét, illetve ellátásuk módját befolyásolhatja.
A magyar rendszer reformjánál esetlegesen figyelembe vehetők az alábbi megállapítások.
Kormányzati felelősség
Az erdészetért való felelősség alapvetően a mezőgazdaságért vagy a környezetvédelemért felelős tárcához van telepítve, kivételt képez Svédország, ahol az ipari minisztériumhoz tartozik az erdők ügye. Egyes esetekben e két tárca felelőssége közös, például a védett területeknél (az azonos nevű minisztériumok portfoliója természetesen nagyon különböző lehet).
Hatósági feladatok (jogérvényesítés)
Erdészeti hatósági feladatokat meghatározóan (két kivétellel) a kormányzati felelősséget viselő tárca alá rendelt szolgálatok látják el, agrártárca esetén állami erdészeti szolgálat (a Svéd Ipari Minisztérium esetén is!) vagy ezzel analóg néven, a környezetvédelmi tárca esetén a környezetvédelemre és az erdőre, esetleg a vízgazdálkodásra is utaló nevű szolgálatok. E szolgálatok minden esetben önállóak, más igazgatással sem szervezeti, sem hierarchikus kapcsolatban közvetlenül nem állnak, kizárólag az őket felügyelő minisztérium útján.
Amennyiben az állami erdők kezelése költségvetési rendszerben folyik, úgy e kezelési feladatokat is ezek a szervezetek látják el. (Ez egyébként megegyezik az amerikai modellel is, USDA Forest Service.)
Az állami tulajdonú erdők kezelése
Az állami erdőt meghatározóan egy jogi személyiséggel rendelkező szervezet kezeli, az esetek zömében vállalati (részvénytársasági), illetve ritkábban költségvetési formában. A fentiek értelmében a költségvetési rendszerben általában állami erdészeti szolgálatként működő szervezetről van szó. Az egy jogi személyiség kialakulása számos országban az utóbbi évtized fejlődési eredménye.
A támogatási rendszer működtetése
Általában kétpólusú feladat, a kifizető ügynökségként működő szervezet és a hatósági feladatokat ellátó szervezet (lásd fent) együttműködésében valósul meg, ahol a kifizető ügynökség bízza meg az erdészeti igazgatást a szakmai feladatok ellátásával. A támogatási rendszer feletti kormányzati felelősség az erdészetért felelős tárcához tartozik.
Erdőleltározás
Alapvető állami feladat, ellátása azonban több formában is zajlik. Számos esetben az állami erdészeti szolgálat vagy ezzel ekvivalens szervezet végzi, esetleg szervezetileg önálló költségvetési szerv (ez volt a magyar gyakorlat is az Állami Erdészeti Szolgálat létrehozásáig). Van példa arra is, hogy kutató vagy oktatási intézmény rendelkezik ilyen részleggel, ez azonban főleg magas erdősültségű országokban (Finnország, Svédország illetve Ausztria) fordul elő.
Tervezés
E funkció ellátása mutatja a legnagyobb változatosságot, és nagymértékben függ az adott ország hagyományaitól, az állami erdő részarányától és kezelési formájától, a magántulajdon birtokszerkezetétől, fejlődési pályájától. Míg a magántulajdonú erdőkben a gazdálkodási egység szintű tervezés a legtöbb esetben, ahogy Magyarországon is, a versenyszférába tartozik, néhány tagországban az állami erdészeti szolgálat jellegű szervezetek végzik, a támogatás illetve szakmai ismeretátadás egyik formájaként. Állami erdők esetében, ha a kezelő állami erdészeti szolgálat jellegű szervezet, úgy a tervezést maga végzi, vállalat illetve több jogi személyiség esetén az állami erdészeti szolgálat, vagy a leltározást végző önálló költségvetési szerv. Szélsőséges példaként említhető az, amikor még az éves tervet is az állami erdészeti szolgálat készíti a vállalat számára, illetve amikor a vállalat saját maga számára tervez (ilyenkor azonban a jóváhagyás az állami erdészeti szolgálat feladata). Több állami erdőkezelő esetén nem történik saját részre tervezés.

Egyéb feladatok (vadgazdálkodás, kutatás)
Nem általános gyakorlat, de egyes tagországokban az erdészeti szolgálat jellegű szervezetek egyúttal a vadgazdálkodási igazgatási feladatokat is ellátják, illetve jelentős kutatási tevékenységet is folytatnak. Emellett rendelkezhetnek statisztikai, közönségtájékoztatási, PR és speciális szakképzési (extension) feladatokkal.

Összefoglalva megállapítható, hogy a magyarországi erdészeti igazgatás elveiben nem különbözik az Unió más tagországaiban alkalmazottaktól. Lényeges különbség az, hogy sok más országtól eltérően erdőt nem tulajdonol vagy kezel, illetve, hogy a nemzeti támogatások esetében kifizető ügynökségi feladatokat is ellát. Legnagyobb hasonlóságot az ír, lett, portugál és szlovén megoldáshoz mutat, de jól illeszkedik a francia, finn és szlovák modellhez is. Ha az erdőkezelés feladatát figyelmen kívül hagyjuk, akkor a ciprusi, Egyesült Királyság-béli, holland, luxemburgi, és német igazgatásokkal való azonosság is szembetűnő.
Mindezek alapján kijelenthető, hogy nem szükséges az erdészeti igazgatás szervezeti felépítését megváltoztatni, amely egyébként jelenlegi formáját a 2002-2004-ben megvalósított Phare projekt keretében nyerte el, német és osztrák szakértők munkájának eredményeként. Az igazgatás önállóságát az alábbi speciális vonások miatt szükséges biztosítani:
Az erdő természetföldrajzi határokhoz igazodó ökoszisztéma, nem követ közigazgatási határokat;
Az erdők fenntartható fejlesztése össztársadalmi érdek, mely gyakran ütközhet helyi, illetve rövid távú érdekekkel, az ilyen érdekellentétek kialakulását eleve célszerű elkerülni;
Az ország erdővagyonának, az erdei élőhelyeknek és génkészleteknek a védelme és gyarapítása közérdek, melyet az állam csak egységes szemlélet és gyakorlat biztosításával tud érvényesíteni;
Az erdőben folytatott emberi tevékenységek szabályozása, tekintettel az erdei folyamatok és az erdészeti gazdálkodási ciklusok minden más tevékenységtől eltérő, 100 évet meghaladó idejére speciális ismereteket, más agrártevékenységektől alapvetően eltérő szemléletet követel meg;
Az EU szabályozással összhangban speciális támogatási rendszert működtet, melyben 4 milliárd Ft-ot meghaladó központosított bevétel beszedéséről és ezzel nagyságrendileg azonos támogatás folyósításáról gondoskodik, továbbá 10 milliárd Ft-ot meghaladó uniós forrás felhasználásának szakmai ellenőrző és ügyviteli feladatait látja el;
Az erdő feletti, össztársadalmi érdekből korlátozott rendelkezési jog, valamint az erdő által nyújtott, de értékkel nem mérhető javak és szolgáltatások biztosítása ugyancsak speciális feladat, mely alapvetően különbözik minden más természeti erőforrással való gazdálkodástól;
Az erdészeti igazgatás feladatai ellátásához valamennyi erdőterület és valamennyi erdőgazdálkodó adatát tartalmazó önálló Országos Erdőállomány Adattárat, térképi adatbázist és országos hálózatra épülő saját térinformatikai rendszert működtet, melyet az EU csatlakozás részeként, Phare forrás felhasználásával modernizáltak.

Ugyanakkor szükséges a jogszabályi háttér olyan változtatása, amelynek eredményképpen egyszerűbb eljárásrend és hatékonyabb működés válik lehetővé.