2026. június 17. - Első vendégcikkünk – egy erdészből lett digitális tanácsadó arról, hogy miért buknak meg projektek, és mi az egyetlen teszt, amely megjósolja, melyik marad életben.

Miért vall kudarcot a digitalizáció az erdészetben? 
És az egyetlen teszt, amely megjósolja, mely projektek maradnak fenn 
A mai nap újdonság a ForestryBrief számára. Amit itt olvasnak, többnyire tőlem származik. De nem minden hasznos nézőpont fér el egy asztalon. Ezért új helyet nyitok: a ForestryBrief Vendége. Az ötlet egyszerű. Időnként átadom a lapot egy külső hangnak. Valakinek, aki belülről látja a munkát. A szabályok ugyanazok maradnak. Tények ellenőrizve. Források megnevezve. Egyszerű nyelvezet. Nincsenek reklámfogások. Első vendégünk Johannes Brötz. Johannes eredetileg erdész. A Thünen Intézetben dolgozott Németország Nemzeti Erdőleltárán. Éveket töltött ENSZ és FAO projekteken három kontinensen. Most segít az erdészeti műveletek digitalizálásában – a helyes úton. Cikkében egy olyan kérdést tesz fel, amelyet a legtöbb szoftverprojekt kihagy. Ki használja ezt hétfő reggel? Őszinte, éles és valós esetekre épül. Azt hiszem, tetszeni fog. Oda, Johanneshez.
ForestryBrief Vendég — írta: Johannes Brötz, Broetzens IT 
Szarvasmarhák és Tehenek 
A Hétfő Reggeli Teszt Az erdészetben a legtöbb digitalizációs projekt nem a rossz szoftver miatt bukik meg. Egy olyan kérdés miatt bukik meg, amit senki sem tett fel. Ki fogja ezt hétfő reggel használni? Képzelje el a jelenetet. Egy kerületi erdész áll az esőben. Egyetlen jelzőfény van. Egy rönkszállító teherautó vár a közelben. A sofőr türelmetlen. Vajon az új rendszer segít majd abban a pillanatban? Vagy csak útban lesz? Ez az egyetlen teszt, ami számít. Én Hétfő Reggeli Tesztnek hívom. A legtöbb projekt soha nem megy át rajta. A számok kijózanítóak. A Standish Group évtizedek óta követi nyomon az IT-projekteket. Csak körülbelül egyharmaduk sikerül. És egy megállapítás évtizedek óta igaz. A siker legnagyobb előrejelzője a felhasználók bevonása. Nem a szoftver. Nem a költségvetés. A felhasználók. A nagy tanácsadó cégek a digitális átalakulás magas kudarcarányáról is beszámolnak. A probléma nem csak az erdészetre jellemző. De az erdészetnek megvannak a maga okai. Ezekre még kitérünk. 
 A WhatsApp és az Excel valósága Szóval, hogyan is néz ki ma az erdészeti digitalizáció? Lépjen be a legtöbb közép-európai üzembe. Nem egyetlen tiszta rendszert fog találni. Egy patchworköt. Vannak WhatsApp csoportok. Vannak megosztott Excel fájlok. Vannak e-mailben küldött PDF térképek. Az emberek ugyanazokat az adatokat gépelik be újra és újra kézzel. Az adatok nem interfészeken keresztül áramlanak. Embereken keresztül áramlanak. Ez bizonyos értelemben működik. De törékeny. A tudás egy ember telefonjában van. Amikor az a személy távozik, a tudás is távozik. Egy magánerdő-gazdálkodó a német felföldön ezt világosan elmondta nekem. Az ő üzeme néhány ezer hektáron gazdálkodik. A legnehezebb, mondta, az indulás. Az adatok szétszórva vannak a rendszerek és osztályok között. A specifikus tudás elveszik. És a térképadatok továbbra is PDF fájlokként utaznak e-mailben. Valaki aztán kézzel gépeli be őket. A hivatalos rendszerek is érzik a terhet. Németország egy országos benchmark hálózatot működtet az erdészeti vállalatok számára. Ezt Testbetriebsnetz Forstnak hívják. Minden részt vevő vállalkozás évente körülbelül 650 adatot jelent. Kemény munka ezeket a számokat összehozni. Amikor az adatok szétszórt eszközökben vannak, a munka felhalmozódik. Valakinek kézzel kell összegyűjtenie és egyeztetnie minden adatot. Így még ez a nemzeti rendszer is ugyanabba a falba ütközik. És nem csak ez az egy jelentés. Ugyanez a probléma minden jelentéstételi kötelezettséget is érint. Az adóbevallás egy példa erre ma. Az új szabályok pedig csak fokozzák a terhet. Az EU Erdőirtási Rendelete (EUDR) a következő nagy kérdés. Minden kötelezettség nehezebbé válik, ha az adatok szétszórtak. A szigetmegoldások nem kommunikálnak egymással. 
Miért különösen nehéz eset az erdőgazdálkodás? Az erdőgazdálkodás nehéz eset a digitalizáció számára. Szinte minden nehézséget egyszerre egyesít. A tulajdonjog széttöredezett. Németországban körülbelül 10 millió hektár erdő található. A magántulajdonosok ennek 43 százalékát birtokolják. Körülbelül 760 000 ilyen van. Sok birtok apró. A 20 hektárnál kevesebbel rendelkező tulajdonosok az összes magánerdő körülbelül felét birtokolják. Mindegyik túl kicsi egy drága rendszerhez. A munkafolyamatok az évszakokat követik. Az erdőben a kapcsolat/térerő gyenge. A munkaerő öregszik. És a tervezési horizontok évtizedekre, nem negyedévekre szólnak. A felhasználói szokások is számítanak. Egy, az Egyesült Államokban regisztrált erdészek körében végzett felmérés sokatmondó eredményt hozott. Körülbelül a felük egyáltalán nem használt digitális eszközöket. A tanulmány két okra mutat rá. Nem látták egyértelmű felhasználási módot az eszközökre a földjükön. És nem tudták, milyen lehetőségek léteznek. Megjegyzés ezekhez a számokhoz. A tulajdonosi adatok németek. A felmérési adatok amerikaiak. A kettő nem összehasonlítható közvetlenül. De az irány az Atlanti-óceán mindkét partján ismerős.
Mindez nem mentség. Ez egy diagnózis. Amit nem vagy hajlandó megnevezni, azt nem tudod megjavítani. 
4. A minta: Hogyan buknak meg valójában a projektek A legtöbb kudarc ugyanazt a forgatókönyvet követi. A vezetőség felülről lefelé vásárol szoftvert. Senki sem tanulmányozza először a meglévő folyamatot. A felhasználók soha nem vesznek részt. Nincs képzési költségvetés. És nincs visszacsatolási hurok. Hadd mondjak egy valós példát. Anonimizáltam. Egy DACH régióban működő magánerdő-gazdálkodási vállalat alkalmazott engem. A feladat az erdőtervezési egységének digitalizálása volt. A művelet több ezer hektárt ölelt fel, a kerületvezetők pedig terepen voltak. Az alapfeladat jól ment. Digitalizáltuk a régi térképadatokat. A térképkészítést papírról képernyőre helyeztük át. Mindent megtisztítottunk és dokumentáltunk az átadáshoz. Technikai szinten működött. Aztán továbbmentem. Két prototípust építettem a kerületvezetőknek. Az egyik egy asztali térképeszköz volt, nyílt forráskódú szoftverekre építve. A másik egy egyszerű böngészőalapú térképrendszer volt. Mindkettő működött. Mindkettőt bemutatták a vezetőségnek és a személyzetnek. Egyiket sem vették át. És itt jön a furcsa rész. Senki sem mondott nemet. Nem volt elutasítás. Nem volt rossz értékelés. Nem szavaztak ellenük költségvetési kérdésekben. Csak csend volt. Az eszközöket feljegyezték, majd csendben félretették. Nem volt visszajelzés. Nem volt következő lépés. Nem volt döntés. A lelkes körzetvezetők frusztráltak voltak. A kételkedők úgy érezték, igazuk van. Mindenki más visszatért a szokásos kerékvágásba. Akkor miért akadt el? Nem technikai okokból. Az okok strukturálisak voltak. A vezetőség valódi érdeklődést mutatott. De soha nem különítettek el költségvetést. Az érdeklődés költségvetés nélkül csak vágy, nem stratégia. Nem voltak mérföldkövek. Nem voltak elfogadási kritériumok. Nem volt ütemterv. A jó ötletek vákuumba kerültek. A felhasználók késztermékeket kaptak, nem volt beleszólásuk a tervezésbe. A terepi eszközöket pedig soha nem rendezték el. Egy különbséget érdemes megemlíteni. A magánüzemeltetésben egy kudarcot vallott projektet gyorsan lemondanak. Az állami erdőgazdálkodásban ritkán hal meg. Évről évre meghosszabbítják, vagy csendben átalakítják. Egy állami vállalat vezetője pontosan ezt írta le nekem. 
5. Mit jelent a változásmenedzsment egy erdőben? Az erdészetben a változásmenedzsment nem egy diákkal teli workshop. Sokkal fizikaibb annál. Ez azt jelenti, hogy egy napig egy kerületvezetővel utazol. Azt jelenti, hogy figyeled, hogyan történik valójában a munka. Aztán az eszközt e munka köré építed. Nem fordítva. Az erdészeti informatika kutatói és oktatói évek óta ezt a gondolatot hangoztatják. Az eszközöknek illeszkedniük kell a terepi gyakorlathoz, nem pedig harcolniuk kell ellene. Az ötlet nyilvánvalónak hangzik. Ritkán követik. Van egy működőképes adaptációs lépés. Találj egy elismert terepvezetőt. Nyerd meg ezt a személyt. Ha használja az eszközt, a többiek is követni fogják. Az emberek jobban bíznak egy kollégában, mint egy üzenetben a központból. 
6. Milyen a jó: Elvek, nem termékek Nem fogok termékeket megnevezni. Elveket fogok megnevezni.
Kezdd a folyamattal, ne a szoftverrel. Először a kusza folyamatot javítsd meg. Egy rossz folyamat digitális változata csak egy gyorsabb káosz. Építs arra, amit az emberek már használnak. Ha WhatsAppban és Excelben élnek, ott találkozz velük. Aztán fejlessz erről az alapról. Követelj nyílt interfészeket. Azok a rendszerek, amelyek nem tudnak adatokat megosztani, csapdába ejtenek. Később fogsz fizetni érte. Költségvetést kell szentelni a képzésnek, ne csak a licenceknek. A licenc az olcsó rész. A tanulás a valódi költség. A hardvert infrastruktúraként kell kezelni. Egy nagyszerű alkalmazás egy gyenge telefonon senkinek sem segít. És gondold át alaposan a gyártást vagy a vásárlást. Egy szakember őszintén beszélt velem erről. Saját eszközök építése ritkán működik egy erdészeti üzemnél. Az ígért funkciók későn érkeznek. A költségek felfelé kúsznak. A munka ellenőrzése és jóváhagyása több időt vesz igénybe, mint bárki más. A tanácsa egyértelmű volt. Vásárolj bevált szoftvert. Aztán igazítsd a folyamatodat hozzá. Egy állami erdőgazdálkodási vezető is hasonlót mondott. Hosszú távú célja, hogy ne építsen házon belül. Ehelyett néhány speciális alkalmazást szeretne. Minden fő feladathoz egyet. Mindegyiket megveszik, nem építenek. A kis győzelmek felülmúlják a nagy víziókat. Egy eszköz, ami megold egyetlen hétfő reggeli problémát, el fog terjedni. Egy eszköz, ami azt ígéri, hogy mindent a bemutatóteremben fog tartani. 
7. A munka változik, de az erdő nem Az erdész munkája változik. Részben adatkezelővé, részben rendszerintegrátorrá válik. Az eszközök folyamatosan változnak. Az erdő nem. Tehát a kérdés nem az, hogy digitalizáljunk-e. Ez a hajó már elment. A kérdés az, hogyan. És hogyan jutunk idáig. Hogyan csináljuk ezt anélkül, hogy elveszítenénk azokat az embereket, akik az igazi munkát végzik? Ez visszavezet minket a kezdetekhez. Az erdészhez az esőben. Egyetlen jelzés. Egy várakozó teherautó. Ha az új rendszered segít annak a személynek, abban a pillanatban használni fogják. Ha nem, akkor nem. Minden más részletkérdés. A hétfő reggeli teszt az egyetlen teszt, ami számít. 
A szerzőről 
Johannes Brötz 18 évet töltött erdészeti gyakorlatban, mielőtt a digitalizációs tanácsadás felé fordult. Szakmai háttere kiterjed a németországi nemzeti erdőleltár és az erdei üvegházhatású gázok kibocsátásáról szóló jelentések készítésére a Thünen Intézetben, ENSZ/FAO projektekben végzett munkára Afrikában, Ázsiában és Amerikában, valamint az INTEND-nél betöltött szerepre Kasselben. Tanácsadó cégén, a Broetzens IT Cattles & Cows-on keresztül segíti az erdészeti vállalatokat a gazdálkodási döntések és a terepi valóság közötti szakadék áthidalásában. További információ a broetzens.de oldalon.
Források 
Publikált források Bettinger, P., Merry, K., Fei, S., Weiskittel, A., & Ma, Z. (2023). A digitális technológia hasznossága és szükségessége az erdőgazdálkodás támogatásában: Összefoglaló a regisztrált erdészek körében végzett felmérés eredményeiről. Journal of Forestry, 121(1), 1–11. https://doi.org/10.1093/jofore/fvac028 Damaševičius, R., et al. (2024). Az erdőgazdálkodás jövőjének digitális átalakulása: a Forest 4.0 alapelveinek kulcsfogalmai. Frontiers in Forests and Global Change. https://doi.org/10.3389/ffgc.2024.1424327 Hoppen, M., et al. (2024). Intelligens erdőgazdálkodás – az Erdészet 4.0 megközelítése az intelligens és teljesen integrált fakitermeléshez. International Journal of Forest Engineering, 35(2), 137–152. https://doi.org/10.1080/14942119.2024.2323238 Jaeger, D., Paul, C. és mtsai. (2023). Digitalisierung der Forst-Holz-Bereitstellungskette – ein Positionspapier. Georg-August-Universität Göttingen. Paul, C., Möbius, F., & Dög, M. (2023–2026). TBN Forst? – Weiterentwicklung Forstbetrieblicher Kennzahlenvergleich. Georg-August-Universität Göttingen / FNR. Sekot, W. (2017). Erdőszámviteli adathálózatok mint eszköz a kiserdészet vizsgálatához: európai perspektíva. Small-scale Forestry, 16, 435–449. https://doi.org/10.1007/s11842-017-9371-4 Standish Group (2020). CHAOS 2020 Jelentés. The Standish Group International. Tiebel, M., et al. (2024). A kisüzemi magánerdő-tulajdonosok megértése az alapja az integratív természetvédelem felé történő transzformatív változásnak. People and Nature. https://doi.org/10.1002/pan3.10579 DigiTrans — A bajorországi erdőgazdálkodás digitalizálása. Erdő és Fa Klaszter Bajorországban / LWF aktuális 131. Elsődleges források – interjúk és terepi jelentések A cikkben szereplő gyakorlati megfigyelések a szerző által 2026-ban gyűjtött interjúkon és terepi jegyzeteken alapulnak. Interjú Lucas von Fürstenberggel, Fürstenberg-Brabecke Forstbetriebe (magánerdő, Hochsauerland), 2026. A digitalizáció, a georeferált adatok, a hosszú távú adatgyűjtés és a hatóságokkal való adatcsere kiindulópontjairól. (Hivatkozás a 2. és 6. §-ban.) Interjú Andre Schulenberggel, Kommunalwald Waldeck-Frankenberg GmbH, az erdészeti műveletekkel kapcsolatos „gyártás kontra vásárlás” döntésekről, 2026. (Hivatkozás a 6. §-ban.) Interjú egy német állami erdőgazdaság erdészével a közbeszerzésről és egy moduláris szoftverstratégiáról, 2026. A forrás nevét kérésükre nem hozzuk nyilvánosságra. (Hivatkozás a §4 és §6 alatt.) Brötz, J. (2026). Terepi jegyzetek a LIECO Fórumról, Göttingen. A hivatkozott fórumnyilatkozatok között szerepel egy nagy magánerdő-tulajdonos nyilatkozata a leltár- és tervezési szoftverhiányról (§2) és egy magánerdő-tulajdonos nyilatkozata az adatgyűjtésről, mint stratégiai előzetes befektetésről (§6). 
Ez az első ForestryBrief Vendég. Köszönöm Johannesnek az éles, őszinte írást. 
Mit gondolt? Nyomja meg a választ – minden üzenetet elolvasok. Az Erdészeti Kommunikációs Kézikönyv Legközelebb, amikor valaki megkérdezi, hogy miért vágnak ki fákat, harminc másodperce lesz válaszolni. Most – mit mond? Ha a válasz még nincs kész, a Kézikönyv készen áll. Minden, amit az erdészeti kommunikációról tudok. Az Erdészeti Kommunikációs Kézikönyv – 1. rész Minden erdésznek, akit olyan kérdés ért, amire nem tudott jól válaszolni. Újságírók. Szomszédok. Tanácsülések. Válaszoljon rájuk úgy, ahogy szerette volna. 29,00 EUR ForestryBrief Szolgáltatások Az európai erdészetnek jobb kommunikációra és intelligensebb tőkére van szüksége. Mindkettőt biztosítjuk. Hírszerzés: EUDR megfelelőség, faanyagpiaci elemzés, szén-dioxid-piaci monitoring, erdészeti beruházások átvilágítása. Kommunikáció: Tartalomstratégia, szakmai kiadványok, érdekelt felek üzenetküldése, személyzet képzése. Három nyelven: EN | DE | HU. Az Erdészeti Kommunikációs Kézikönyv: Teljes körű útmutató szervezete kommunikációs stratégiájának kiépítéséhez. Hamarosan. ? Az összes szolgáltatás megtekintése 
Holnapig! Minden jót kívánunk: Péter 
Segítségre van szüksége az erdészeti kommunikációval, hírszerzéssel vagy átvilágítással kapcsolatban? Tekintse meg, mit kínálunk ? ForestryBrief Szolgáltatások Továbbították Önnek ezt az e-mailt? Iratkozzon fel a ForestryBriefre itt. Kihagyott egy problémát? Böngésszen a ForestryBrief archívumában Ui.: Mi a legnagyobb kihívás, amivel jelenleg az erdészetben szembesül? Nyomja meg a választ, és tudassa velem – én személyesen elolvasok minden üzenetet. Ui.: Ismer olyan erdészeti szakembert, aki fuldoklik az EUDR bonyolultságában, vagy lemarad a faanyagpiac változásairól? Továbbítsd nekik ezt az e-mailt! Shauna Matkovich Forest Invest podcastja az egyik legjobb forrás ahhoz, hogy megértsük, merre tart az erdészeti finanszírozás. Ha érdekelnek az erdészeti befektetések, kezdd ott. Ha szereted a Facebookot, iratkozz fel a Boreal Tech Briefre, Axel barátom hírlevelére, amely az erdészet technológiáját skandináv szemszögből mutatja be.