A magyar gazdaság drámai visszaesése nélkül megvalósíthatatlan az 1990-hez képest mért 40 százalékos emisszió-csökkentés, amelynek megvalósítását 2020-ra tűzi ki az éghajlatvédelmi kerettörvény jelenlegi tervezete - mondta Varró László, a Mol Zrt. stratégiai fejlesztési igazgatója, az Energiagazdálkodási Tudományos Egyesület (ETE) fórumán, amelyről az egyesület közleményben tájékoztatta az MTI-t. A rendezvényen a szakértők figyelmeztettek: a Nemzeti Fenntartható Fejlődési Tanács (NFFT) által kidolgozott tervben megfogalmazott célok eléréséhez egyebek között a legnagyobb kapacitású erőművek bezárására, új paksi reaktor-blokkra és óriási lakás-felújítási hullámra volna szükség. A pozitív gazdasági hatásokat is számba véve ennek össz-költségét 5000 milliárd forintra teszik, amelynek fedezete egyelőre nem látható.
Varró Lászlót idézve a közlemény ismerteti: a gazdasági rendszerváltás után lezajlott energetikai szerkezetváltás eredményeképp jelenleg a hazai energiaszektor "zöldebb" a nyugat-európainál. A magyar gazdaság karbon-intenzitása csak látszólag rosszabb a nyugat-európaiakénál, az, hogy egységnyi GDP-re magasabb szén-dioxid-kibocsátás jut, főleg a szolgáltató szektor alacsony jövedelmezősége miatt van. Ezt gazdaságfejlesztéssel, nem pedig új, rossz korlátok felállításával lehet megváltoztatni - mutatott rá.
Molnár László, az ETE főtitkára a rendezvényen hangsúlyozta, hogy a versenyképesség növeléséhez nem járható út az energiafogyasztás mindenáron való csökkentése, mivel nem biztos, hogy a megtakarításhoz szükséges beruházások megtérülnek. Elsősorban a végfelhasználói energiahatékonyság növelése az a terület, ahol kifizetődő a korszerűsítés - jelezte. Álláspontja szerint Magyarországnak az uniós szabályok és vállalások teljesítésén felül hiba volna a versenyképességet és a gazdasági növekedés lehetőségét rontó önmegtartóztatást vállalnia.
Szabó László, a Magyar Cementipari Szövetség Műszaki Bizottságának elnöke arra hívta fel a figyelmet, hogy a szomszéd államoknál környezetkímélőbben működő és nemzetközi összehasonlításban is élenjáró hazai cementgyártók számára elviselhetetlen lesz az új korlátozás. A magyar cementipar már most is versenyhátrányban van a kedvezőtlen uniós szén-dioxid kvótakiosztás miatt, a hazai gyártók kénytelenek visszafogni kapacitásaikat, ezzel pedig utat nyitnak 20-25 százaléknyi import cementnek.
Gyulai Iván, az Ökológiai Intézet a Fenntartható Fejlődésért igazgatója és Láng István akadémikus az NFFT képviseletében jelezte, hogy a törvénytervezet kidolgozásakor nem állt rendelkezésükre elég idő, hogy minden szükséges egyeztetést lefolytassanak. Az NFFT nyitott a további konzultációkra, ugyanakkor kitart amellett, hogy a "takarékosság-hatékonyság-helyettesítés" hármas célkitűzése mentén folytatni kell a megkezdett munkát.
Az ETE, közleményében a konferencia tapasztalatait összegezve felveti: a klímavédelmi javaslatból nem derül ki, hogy a szükséges forrásokat hogyan teremtenék elő. Az egyesület szerint az NFFT képviselői által említett: "a későbbi megtakarításokra építő pénzhelyettesítő eszközök" alkalmazása nem megalapozott.