2015. március 4. - Az már közhely, hogy az éghajlat-változási káosz fokozódik a következő évtizedekben, hogy áradások, aszályok és hőhullámok várhatóak, de Európa felkészült ezekre.

Ezt állítja Koppenhágában (Dánia) az Európai Környezetvédelmi Ügynökség, amely ezen a héten elindította az európai környezetvédelem ötéves értékelését.
Az egyik legfontosabb üzenet az, előre fel kell felkészülni arra, hogy a katasztrófák egyre gyakoribbá válnak, ha a világ tovább melegszik. "Nagyban a mai döntéseink fogják meghatározni, hogy miként fogunk élni 2050-ben" - mondta Hans Bruyninckx, a hivatal ügyvezető igazgatója, az „Európai Környezet Állapotáról és Kilátásairól – 2015” értékelés indításakor.
Eltérően más gazdag országoktól, mint az Egyesült Államok és Ausztrália, Európa érzékelte az éghajlatváltozás valóságát, és úttörő a várható változásokra való felkészülésben. Az Európai Unió hajlandó a költségvetés 20 százalékát, 960.000.000.000 €-t költeni 2014-2020 között az éghajlatváltozás mérséklésére és az alkalmazkodásra. A pénz várhatóan lendületet ad Európa éghajlatbiztonságáért tett erőfeszítésekhez.
„Az országoknak el kell dönteniük, hogy mit használnak, és meg kell győződniük róla, hogy helyesen használják-e" - mondta Stéphane Isoard, az ügynökség szakértője az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodásról.
Több tucat projekt már készen áll különböző szakaszokban, a korábbi finanszírozás segítségével. Ezt legfőképp azzal indokolták, hogy a 30 nemzeti hatóságból 28 számára az ilyen projektekre hatással vannak a korábbi szélsőséges időjárási események, egy, októberben megjelenő felmérés szerint. A 30-ból 17 esetében a viharok vagy az árvízi károk okoztak súlyos gazdasági költségeket. Az Európai Bizottság becslése szerint 1980 és 2011 között az árvizek miatt több mint 2500 ember hunyt el, és hátrányosan befolyásolta másik 5,5 millió ember életét Európában, míg az okozott gazdasági veszteség meghaladta a 90.000.000.000 €-t.

Ennek hatására 13 országban ma már alkalmazkodási projektek futnak, és másik 33 országban vannak cselekvési tervek, illetve nemzeti alkalmazkodási stratégiák.
Függetlenül attól, hogy ez végül is elég-e ahhoz, hogy megvédje az embereket Európában a kiszámíthatatlan éghajlatváltozás következményeitől. De, ha nem csinálnunk semmit, a költségek még nagyobbak lehetnek. A becslések szerint, ha az EU nem tesz semmit, az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás éves költsége 2020-ra 100.000.000.000 €-ra, 2050-re 250.000.000.000 €-ra is emelkedhet. Isoard szerint nem mondhatjuk azt, hogy az éghajlat-biztos jövőnket megteremtettük, de például az árvízvédelmi tervek sikeres bevezetése az új projektekben egyértelműen nagyon pozitív jel. Andy Coghlan