A bolygó változatos élővilágának megőrzése nem luxus, hanem szükségszerűség
Az Egyesült Nemzetek május 22-ét a Biodiverzitás Nemzetközi Napjává nyilvánította. Hogyan is ünnepelhetnénk meg egy ilyen alkalmat? A leghatékonyabb módja néhány egyszerű dolog megváltoztatása lenne, például a biotermékek vásárlására való átállás, takarékoskodás az árammal, vagy hogy nem vennénk meg olyan dolgokat, amikre nincs szükségünk – javasolja a The Telegraph (India) szerzője.
Ennek az évnek a témája a sivatagosodás – az éghajlatváltozás egyik megnyilvánulása, ami komoly fenyegetettséget jelent sok faj – beleértve saját, emberi fajunk – fennmaradására, túlélésére. Tavaly nyugtalanító képeket láttunk az Amazonas térséget sújtó rendkívüli, eddig az egyik legsúlyosabb szárazságról. Kínában és Afrika szerte kegyetlen vízhiány vezet konfliktusokhoz, miközben Indonéziában a heves esőzések okozta földcsuszamlások emberáldozatairól érkeznek a hírek.
Az éghajlatváltozás számlájára már évente 150 ezer emberélet írható, s ez a szám még magasabb lesz, ha az időjárás változásai megszokottá válnak, s a globális felmelegedés új „betegségeket” idézhet elő a sérülékeny régiókban.
A növények és állatok sokféleségére irányuló kedvezőtlen hatás ennél is nagyobb lesz. Már látható az északi sarkkörtől az Amazonas folyó vidékéig, fajok százai kerülnek fel a veszélyeztettettek listájára. A biodiverzitás, illetve annak hiánya fogalmát, más környezeti kérdésekhez, például a globális felmelegedéshez és a klímaváltozáshoz szokás kapcsolni. Bőséges bizonyítéka van annak, hogy a bolygó életközösségei erős stressznek vannak kitéve. Az ok az emberi fogyasztás fenntarthatónak nem nevezhető szerkezetében keresendő.
Pesszimistának, sőt fatalistának lenni a bolygón élő fajok sokféléségének jövőjét illetően nem nehéz. Nem rég megjelent statisztikák rávilágítanak arra a gyorsuló ütemre, amivel fajok tűnnek el, örökre. A világszervezetek és kormányok azonban úgy tűnik fájdalmasan lassan kísérlik meg a már megtörtént kár mértékének csökkentését.
Intézkedéseik, bár fontosak, kicsit sok időt vesznek igénybe. Van annak sokkal gyorsabb módja is, hogy kedvező változtatásokat hozzunk a jövőre nézve. Annál a hatalomnál, erőnél fogva, amivel vásárlókként, felhasználókként rendelkezünk.
A vállalati stratégiák központi eleme manapság a pozitív arculat és a jó hírnév fenntartása az ügyfelek, a fogyasztók körében. A természetes élőhelyeket a haszonért romboló gátlástalan óriás vállalatok és magántársaságok megnevezése, leleplezése egyik útja a változtatásnak.
Mégis, miközben az újonnan felfedezett erdőlakó fajok nevet kapnak, más fajokat az erdőpusztítás fenyegeti. A nem régen felfedezett tengeri életformát a tengerfenék pusztító halászatának gyakorlata sodorja veszélybe. Mindkét esetben a fogyasztó, a felhasználó hajtotta üzletről van szó. A növekvő kereslet az olcsó faanyagért, az olcsó Amazonas vidéki szóján termelt húsért, az óceánból összekotort halért.
A fajok sokfélesége a bolygó egészségének fő barométere. Az evolúció a növény és állatvilág számtalan formáját alkotta meg, ezért a biodiverzitás csökkenésének nyilvánvalósága biztos jele annak, hogy a bolygó nem a legjobb egészségnek örvend. A fajok változatosságának mértéke a mi viszonyulásunk is a természet világához, hogy mennyire törődünk erdeinkkel és tengereinkkel, valamint a bennük élő fajokkal.
A Föld változatos élővilágnak védelme és megőrzése nem luxus tehát, hanem szükség. Együtt és most kell munkálkodnunk, hogy elérjük ezt a célt. Valamennyi faj jövőjének biztosításához, a nagy vállatokat annak átgondolására kell késztetnünk, milyen pusztítást okoznak bolygónkon.
G. ANANTHAPADMANABHAN
