A robbanás 80 millió fát döntött a földre és sárgásfehér fénye még Angliában is felderengett az égbolton, pedig Szibéria közepén történt. Száz éve egy ezer Hirosimányi erejű robbanás rengette meg az orosz tajgát, amelynek okát még ma sem tudjuk.

1908. június 30-án reggel hétkor az Alsó-Tunguszka és a Léna folyók között hatalmas, fénylő és robajló gömb jelent meg. A robbanás 80 km sugarú körben letarolta a tajgát, a legelő állatokat hamuvá égette. A több ezer méter magasban történt robbanást a helyszínétől 500 kilométerre haladó transzszibériai vasút közönsége is észlelte a fénycsóvát és érzékelte az erős földrengést.
Nincs se kráter, se törmelék
A héten több tudományos konferenciát tartanak Moszkvában, amelyen a robbanás okával kapcsolatos rivális teóriák hívei fejtik ki elképzeléseiket.
A legtöbb szakértő szerint üstökös vagy aszteroida csapódott a Földnek. Erre azonban nincs fizikai bizonyíték: egy évszázad alatt nem találtak sem krátert, sem pedig jelentős mennyiségű Földönkívüli kőzettörmeléket. Mások azt állítják, hogy nagy mennyiségű gáz tört fel a mélyből és az robbant be. De vannak olyan elképzelések is, melyek szerint egy idegen lények vezette űrhajó szenvedett balesetet, vagy egy fekete lyuk jelent meg Szibéria felett.
1927-ben térképezték fel először a pusztulást
A katasztrófa méreteit először 1927-ben sikerült feltérképeznie a Leonyid Kulik szovjet meteorkutató által vezette expedíciónak. „A fák kidőltek, az ágak lángoltak, nagy fényesség támadt, olyan volt, mint egy második Nap"- mesélte a kutatóknak az evenki törzs egyik tagja. (A terület őshonos lakói egyébként az évforduló alkalmából szobrot avatnak a „mennydörgés istenének").
Hirosima után merült fel először, hogy a kétezer négyzetkilométernyi erdőirtást nukleáris robbanás, esetleg egy UFO pusztulása okozhatta.
Rejtélyes tó
Három olasz tudós a múlt héten azt állította az Oroszországi Tudományos Akadémiának, hogy a robbanás epicentrumától nyolc kilométerre található Cseko-tó a keresett kráter. Orosz szakértőkkel közösen írt tanulmányuk szerint a pusztítás nyomai arra engednek következtetni, hogy „két objektum hatolt be a légkörbe. Az egyik nyolc kilométerre a felszíntől felrobbant, a másik becsapódott. Ez ma a Cseko-tó". Mások szerint viszont a tó már 1908 előtt is létezett.
Elpárolgott üstökös?
Egy orosz tudóscsoport szerint viszont bármi volt is a jövevény, az nem csapódott a földbe, hanem elpárolgott az atmoszférában.
Az Orosz Tudományos Akadémiának a geoszféra dinamikáját vizsgáló intézetében a kutatók számítógépen szimulálták a rejtélyt. Vlagyimir Szevcov kutató elmondta: a letarolt tajgából kiindulva kiszámolták a pusztítást okozó robbanás erejét, s arra jutottak, hogy az mintegy 10-20 megatonna TNT erejének felelt meg. Figyelembe vették az okozott 4,5-5-ös erejű földrengést, és a zuhanás sebességét - 11-70 km/h - is beszámítva már "könnyű" volt kiszámolni, hogy a test átmérője mintegy 50-100 méter lehetett. Kiderült: amint a test behatolt az atmoszféra sűrű rétegeibe, valójában már nem létezett, szétzúzta az aerodinamikai megterhelés.
"A Föld böffentése"
Jason Phipps Morgan, a New York-i Cornell Egyetem geofizikusa egy, az orosz fővárosban megrendezett konferencián amellett érvelt , hogy a kráter hiánya gázrobbanásra utal. „A Föld böffentése okozta a pusztítást"- nyilatkozta a New Scientistnek.