Lexikon: F

Faállomány: a valamilyen szempontból egységnek tekinthető erdőterületen található fák összessége.

 

Faállományszerkezet (állományszerkezet): a faállomány összetétele fafaj, kor, eredet, átmérő, magasság, faosztályok, minőség és más jellemzők szerint.

 

Faállománytípus: az erdőrészlet faállományának fafaj-összetételét kifejező állományismérv, mely a fafaj-elegyarány viszonyokat összevontan érzékelteti.

 

Fafajösszetétel: nagyobb területi egységek fafajainak terület szerinti megoszlását jelenti, százalékban kifejezve.

 

Fakészlet: egy faállomány fakészletén általában a föld feletti (tehát a tuskó mennyisége nélküli) bruttó (kéregszázalékkal, vékony faanyaggal, termelési és egészségügyi apadékkal nem csökkentett) fatérfogatot értjük.

 

Az ENSZ Mezőgazdasági és Élelmezési Világszervezete (FAO)
Magyarország és a FAO kapcsolatai
 
 
A FAO
 
1. Alapítása, tagsága
 
    Az ENSZ egyik legnagyobb szakosított szervezete az Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezet, angolul Food and Agriculture Organization of the United Nations, a továbbiakban FAO. A szervezet honlapja: www.fao.org .
    A FAO 1945. október 16-án alakult meg a kanadai Quebec-ben, 44 állam kormánya hozta létre és írta alá a Chateau Frontenac-ban az alapító okiratot. A Szervezetnek jelenleg - Oroszországnak, mint az egykori alapító tagország Szovjetunió jogutódjának az újra-csatlakozásával (2006. április 3-án)  - 190 tagja van: 189 tagország és az EU, mint tag-szervezet.
    A FAO Alapokmánya (Basic Text) rögzíti az alapítók szándékait, a Szervezet küldetését. E szerint az alapító államok együtt és egyenként kötelezettséget vállalnak arra, hogy mindent megtesznek
a táplálkozás és életszínvonal emelése, a termelés hatékonysága és az élelem elosztási rendszer javítása, valamint a vidéki lakosság életfeltételeinek jobbítása érdekében, hogy ily módon járuljanak hozzá a világgazdaság gyarapodásához, az emberiség éhezéstől való megszabadulásához.
    A kezdeti kanadai évek után a FAO 1951-ben Rómába költözött és székhelye azóta is Rómában van. 1995-ben ünnepelte megalakulásának 50. évfordulóját az alapítás székhelyén Quebecben, ahol a tagországok miniszterei október 16-án, a Szervezet alapításának évfordulóján aláírták a Quebec-i Deklarációt, melyben megerősítették elkötelezettségüket a FAO Alapokmányában foglalt célok elérésére vonatkozóan.
    2005-ben ünnepélyes keretek között Rómában a FAO Központban az Élelmezési Világnap alkalmából emlékeztek meg a FAO fennállásának 60. évfordulójáról.
    (A teljesség kedvéért meg kell említeni, hogy a FAO mellett több más ENSZ szervezet is foglalkozik mezőgazdasági és élelmezési kérdésekkel, közülük a legfontosabbak és ugyancsak római székhelyűek a Világélelmezési Program (World Food Programme) az ENSZ legnagyobb élelmiszer-segély szervezete, valamint a Nemzetközi Mezőgazdasági Fejlesztési Alap (International Fund for Agriculural Development - IFAD).
 
2. A FAO fontosabb feladatai
Gyűjti, rendszerezi, feldolgozza és teríti a világ mezőgazdaságára vonatkozó információkat, adatokat. A "mezőgazdaság" itt széles körben értelmezendő, magában foglalja a halászatot, erdészetet, az elsődleges faipari termelést és a nem ipari jellegű élelmiszer előállítást, valamint a vízgazdálkodás egyes elemeit is. A FAO létrehozott egy agrár-információs központot (WAICENT - World Agricultural Information Centre) és 2001-ben elindította a honlapját is. http://www.fao.org/waicent/. Ennek célja a szervezet által begyűjtött, feldolgozott információk közzététele, a világ minden országa számára hozzáférhetővé tétele.
   A maga nemében egyedülálló FAO statisztikai adatbázis pedig, szakterületenkénti bontásban, az alábbi oldalon férhető hozzá: http://www.fao.org/waicent/portal/statistics_en.asp.
   A FAO összegyűjti, feldolgozza és mindenki számára ingyenesen hozzáférhetővé teszi az egyes országok mezőgazdaságára vonatkozó jogszabályokat (az adott ország hivatalos nyelvén, valamint kivonatos formában angolul, franciául és spanyolul), továbbá a mezőgazdasági, halászati, erdészeti és vízügyi nemzetközi egyezményeket. Ezek az információk a http://faolex.fao.org/faolex/index.htm oldalon találhatók.
 
A tagországok kormányainak kérésére (FAO projektek keretében) segítséget nyújt a mezőgazdasági termelés fellendítésében, a feldolgozás, elosztás és értékesítés megszervezésében, a természeti erőforrások megőrzésében és az erre vonatkozó intézmények felállításában. Agrárpolitikai és tervezési tanácsadással segíti az ezt igénylő kormányok munkáját.
 
A kormányközi együttműködés keretében fontos és nélkülözhetetlen vitafórumot biztosít, ahol a fejlett és fejlődő (gazdag és szegény) országok egyenlőkként találkozhatnak és vitathatják meg a legfontosabb agrárpolitikai témákat, valamint a nemzetközi gazdasági együttműködés időszerű és hosszú távú kérdéseit.

3. A FAO működési formája
 
    A Szervezet legfontosabb döntéshozó testülete a Konferencia, amely üléseit kétévenként, a páratlan években tartja. A Konferencián résztvevő delegációkat általában miniszterek vezetik. A Konferencia a plenáris ülés mellett - több bizottság keretén belül - megvitatja a FAO munkaprogramját, költségvetését és dönt minden fontos kérdésben az "egy ország, egy szavazat" elv alapján. A Konferenciák közötti időszakban a FAO-t egy szűkebb, választott testület a FAO Tanács (Council) irányítja, amely évente több alkalommal is összeül.
    Fontosabb állandó FAO Bizottságok, melyeknek Magyarország is tagja, és ülésein rendszeresen részt vesz: a Mezőgazdasági Főbizottság (COAG), Halászati Bizottság (COFI), Erdészeti Bizottság (COFO), Világélelmezés Biztonsági Bizottság (CFS), Műtrágya Bizottság, Codex Alimentarius Bizottság, Termék Főbizottság (CCP). Ez utóbbi fogja össze a különböző szakmai kormányközi csoportok tevékenységét, tekinti át az egyes ágazatok piaci helyzetét (hús-, gabona-, olajos magvak-, bor-, rizs-, citrusfélék-, juta-kenaf- kormányközi munkacsoportok).
    A FAO működésének alapja a Konferencia által kétévenként jóváhagyott Működési Program és Költségvetés.  A tagországok hozzájárulásának mértékét az ENSZ állapítja meg, alapvetően az országok egy főre eső nemzeti jövedelme és lélekszáma alapján. Magyarország a FAO költségvetésének 0,129 %-át fizeti be. A FAO 2006/2007. évekre meghatározott költségvetése hozzávetőlegesen 774 millió USD.
    A FAO működésére vonatkozó egyik legfontosabb alapelv, (amely egyébként az ENSZ más intézményeire is vonatkozik): a FAO csak azt teheti, amire a tagországok felhatalmazzák. Ebből következik, hogy a FAO csak olyan projekteket valósíthat meg, amire a tagországok kormányai felkérik, a FAO által kiadott szakértői vélemények, agrárpolitikai javaslatok, tanácsok tehát kizárólag ajánlásként értelmezhetők.
    A FAO élén a főigazgató (Director General) áll, akit a konferencián a tagországok szavazatai alapján választanak meg. Megbízatása általában 6 évre szól, de ez meghosszabbítható újabb periódusokra. Legutóbb főigazgató váltásra 1993. novemberében került sor, a megválasztott dr. Jacques Diouf (szenegáli állampolgár), személyében először áll a FAO élén afrikai vezető. A főigazgatót az 1999. novemberi FAO Konferencián a következő hatéves periódusra ismét megválasztották. A FAO 2005. évi, 33. Konferenciáján (2005. november 19-26.) lezajlott választásokon a főigazgatót ismét újraválasztották. Időközben, a 2003. évi Konferencián, döntés született arról, hogy a jövőben erre a posztra egy személy legfeljebb 2 alkalommal lesz megválasztható.
 
4. Program prioritások, projektek
 
    A FAO kezdetben kizárólag a tagországok hozzájárulásából álló saját rendes költségvetéséből tartotta fenn magát és valósította meg projektjeit. A költségvetés azonban a növekvő feladatokhoz kevésnek bizonyult. A források kiegészítésében, a FAO ún. helyszíni tevékenységének (field programmes) finanszírozásában az 1980-as évek végéig az ENSZ Fejlesztési Szervezete (UNDP - United Nations Development Programme) játszott meghatározó szerepet. Az utóbbi időben azonban jelentősen csökkent a a FAO által bonyolított, végrehajtott projektek UNDP által történő finanszírozása. Ezért a FAO projektek finanszírozásában mind nagyobb szerepet játszanak az egyes donor országok célorientált, ún. Bizományosi, vagy Letéti Alapjai (Trust Funds), amelyek segítségével a szervezet a fejlődő országokban igen sok fejlesztési programot valósít meg. A FAO projektek végrehajtásának pénzügyi forrásai közül harmadik és jelentőségében a legkisebb a FAO saját költségvetéséből kihasított rész, a Technical Cooperation Programme.
    A FAO tevékenységét hosszabb távra meghatározó kiemelkedő esemény volt az 1996. novemberében megrendezésre került Világélelmezési Csúcstalálkozó, amelynek háttere és előzménye az 1974. évi Világ-élelmezési Konferencia volt.
    A Csúcstalálkozó olyan politikai nyilatkozat és akcióprogram megfogalmazását tűzte ki célul, ami az éhezés megszüntetésére irányult. A legmagasabb politikai szinten kívánta megvalósítani azt a globális politikai konszenzust és elkötelezettséget, amely az éhezés világméretekben történő tényleges felszámolását lehetővé tevő politikák, programok és stratégiák gyakorlati megvalósításához szükséges. Egyik fő célkitűzése az éhező emberek számának a felére történő csökkentése volt 2015-ig.
    Az 1996-os Csúcstalálkozó határozatainak megvalósítása azonban nem a megfelelő ütemben haladt. A 800 millió éhező felére csökkentéséhez a számuknak évi legalább 22 millióval kellett volna csökkennie, ehelyett csupán évi 6 millió volt a regisztrált eredmény.
    Ezért a FAO főigazgatója 2002-ben ismét összehívta a világ állam- és kormányfőit a "Világélelmezési Csúcstalálkozó - 5 évvel később" c. rendezvényre.
    (Ez utóbbin hat és félezer résztvevő volt jelen, összesen 181 ország képviseltette magát delegációval, ezek közül azonban csak 37-et képviselt király vagy államfő, az országok 1/3-a esetében volt jelen a csúcsvezetés. Távol maradtak a főbb donorok magas rangú képviselői, a találkozó így szerény eredménnyel zárult. Tartalmi kérdésekben az eddigi felvetések ismétlésén nem lépett túl. Ennek oka egy részről talán az, hogy a helyzet nem érett még meg az eddigi gyakorlat érdemleges változtatására, másrészt viszont olyan mértékű romlás sem következett be, ami radikális változtatás halaszthatatlanságát tette volna szükségessé.)
    "A Világélelmezési Csúcstalálkozó - 5 évvel később" állásfoglalása alapján, a FAO Tanács a 2002. novemberi 123. ülésszakán döntött az IGWG (Kormányközi Munkacsoport) felállításáról, amelynek feladata az élelemhez való alapvető emberi jog érvényesüléséhez szükséges önkéntes irányelv-rendszer kidolgozása volt. A munkacsoport 2004. őszére fejezte be több ülésszakból álló tevékenységét, s a folyamat záróeseményeként a FAO Tanács 127. ülésszaka (2004. november 22-27.) elfogadta az elkészült jelentést.
    A FAO normatív és operatív tevékenységei egyensúlyának fenntartásával a "Center of Excellence"  (Tökéletességi Központ) szerepét kívánja tovább erősíteni, amelyen belül a prioritást élvező témák: a világ élelmezési biztonsága, a mezőgazdaság fenntartható fejlesztése, információs rendszer működtetése (WAICENT, FAOSTAT), növény- és állat- genetikai források megőrzése, a Codex Alimentarius, az erdészet és erdőfejlesztés, a halászat és akvakultúra, a növényvédelem és az állategészségügy.
    Ez utóbbiak keretében elindult egy megelőző program (EMPRES - Emergency Prevention System for Transboundary Animal and Plant Pests and Diseases), amely lehetővé teszi a határokon túlnyúló állati és növényi kártevők és betegségek, mint például a sivatagi sáska, a marhavész, sertéspestis, baromfi influenza, stb. terjedésének korai megállítását. Részletek az EMPRES-ről a http://www.fao.org/EMPRES/default.htm oldalon találhatók. Az EMPRES programok finanszírozását a FAO részben a tagországok által rendelkezésre bocsátott ún. költségvetésen kívüli forrásokból biztosítja.
    A FAO főigazgató által a közelmúltban benyújtott és a Konferencia által részben jóváhagyott reform javaslatok részeként a főigazgató a FAO-t, mint az ENSZ család egyik legnagyobb szervezetét a világ strukturális kihívásaihoz akarja igazítani. Politikájának egyik alapvető elemeként folytatni kívánja a szervezet megkezdett decentralizálását. Ezen belül a FAO regionális és ország-hivatalainak megerősítését, valamint új alrégiós központok létrehozását tűzte ki célul.
    Ugyancsak a reform javaslatok eredményeképpen a FAO szervezetében, struktúrájában is jelentős változások vannak folyamatban. Ennek egyik példájaként a korábban klasszikus mezőgazdasági területeket (növénytermesztés- növényvédelem, állattenyésztés- állategészségügy, vízgazdálkodás, stb.) felügyelő és koordináló Mezőgazdasági Főosztály tevékenysége, feladata kibővült. Az új felállásban az élelmiszer termelés teljes folyamatát ("from farm to plate") átfogó egység az élelmiszer-minőség, a táplálkozási vonatkozások, az élelmiszer-biztonság és a fogyasztó-védelem területével egészült ki.
 
Magyarország és a FAO kapcsolata
 
1. Történeti áttekintés
 
    Magyarország 1946-ban kérte és nyerte el felvételét a FAO-ba, majd az 1950-es évek elején -az akkori szovjet kormány nyomására- a szervezetből a többi volt szocialista országgal együtt kilépett. Hazánk az 1967. novemberben megtartott Konferencián kérte tagságának megújítását, amelyet két ellenszavazattal meg is kapott, így (az 1946-52-es első periódus után) 1968-tól hazánk újra csatlakozott a FAO-hoz.
    A FAO is, mint az ENSZ többi szakosított szervezete a magyar kormánnyal áll kapcsolatban. Az újra-csatlakozásakor megjelent Kormány-határozat értelmében a magyar kormány a mezőgazdasági tárca vezetőjét bízta meg, a külügyminiszterrel együtt, az országnak a FAO-nál és az ENSZ többi mezőgazdasággal és élelmezésüggyel foglalkozó szervezeténél való képviseletével. Létrehozták a FAO Magyar Nemzeti Bizottságot, melynek titkársága az FVM Nemzetközi Kapcsolatok Főosztálya keretén belül működik. Elnöke a közigazgatási államtitkár, tagjai az FVM szakfőosztályainak, intézeteinek, az agrár egyetemeknek a képviselőiből, valamint a társtárcák érintett szakembereiből tevődnek össze. A Bizottság tagjai és a titkárság között állandó kapcsolat van, a Bizottság évente egy vagy két alkalommal ülésezik. 1968. óta, ugyancsak kormányhatározat alapján, az FVM állandó képviselettel rendelkezik Rómában.
    (Magyarország jelenlegi állandó FAO képviselője Kálmán Zoltán, a képviselet postai címe: , 00142 Roma Via Luigi Lilio 59 C/10, telefon: 00-3906-519 0116, telefaxfax: 00-39-06-972 56859, e-mail: hufaorep@fastwebnet.it )
    A kezdeti időszakban Magyarország a FAO-ban kedvezményezett ("beneficiary") státuszt élvezett. Ennek eredményeként jött létre 1969-1976. között az "Öntözéses mezőgazdaság a Tisza Folyó Völgyében" elnevezésű ún. Tisza II. projekt, melynek keretében jelentős ismeretanyagot szereztünk és adaptáltunk az akkor korszerű mezőgazdasági üzemszervezés, öntözés és vízelvezetés, állattartás, korszerű vetésszerkezet és talajelemzésen alapuló műtrágya-felhasználásban.
    (E projektben 8 mezőgazdasági nagyüzem vett részt, a projekt összértéke mintegy 6 millió USD volt. A projekt során szerzett, valamint a fejlett magyar mezőgazdaság korábbi tapasztalatait számos magyar szakértő terjesztette a fejlődő országokban működő FAO projektek keretében. Hazánk ugyancsak több száz ösztöndíjast fogadott a FAO finanszírozásában, akik agrár egyetemeinken posztgraduális képzésben vettek részt.)
    A nyolcvanas években két FAO projekt segítségével építettük ki és fejlesztettük a ma mindenütt világszintűnek elismert magyar belvízi halászatot. A Haltenyésztési Kutató Intézet (Szarvas) és a Temperáltvizű Halszaporító Gazdaság (Százhalombatta) korszerű technológiája, kutatási és laboratóriumi felszerelései és kiinduló ismeretei e projektek révén áramlottak be hazánkba. A belvízi halászat területén szerzett tapasztalatainkat szervezett formában, meghirdetett kurzusokon továbbadtuk a fejlődő országoknak.
    A rendszerváltozást követő helyzet: Magyarország térségünkből elismerten az egyik legaktívabb FAO tagország. Gazdaságunk, ezen belül elsősorban mezőgazdaságunk fejlettségi szintje miatt azonban a korábbi egyértelműen kedvezményezett kategóriából az ún. donor-recipiens helyzetbe kerültünk.
    Egyrészt donorként jelentünk meg szellemi javaink átadásában.
    (Donorként való fellépésünk egyik jeleként említhető a FAO említett bizományosi, letéti alapjához (Trust Funds) való hozzájárulásunkról 1998-ban aláírt megállapodás. Az ennek keretében felajánlott 20 millió Ft magyar szakértők FAO projektekben való részvételét szolgálta.)
    Másrészt viszont a piacgazdaság kialakításához hatékony segítséget is kaptunk a szervezettől.
    (A kelet-európai politikai és gazdasági rendszerváltozásokat követően a FAO nem lépett fel kezdeményezően a kelet-európai országok megsegítésére, hanem megvárta az onnan érkező kormányszintű kéréseket. Kezdeményezésünkre például 1991 tavaszán támogatási igényeket felmérő FAO delegáció járt Magyarországon és az FVM illetékes szakfőosztályaival előzetes egyeztetés során kialakított javaslatok alapján kijelölte a potenciális együttműködési területeket. E tárgyalásoktól számíthatjuk a Szervezettel kialakított új típusú kapcsolatainkat, amelyben a hangsúlyt a magyar agrárgazdaság és a FAO prioritásainak összehangolására helyeztük. A FAO szakmai együttműködési, ún. TCP ("Technical Cooperation Program") keretéből az elmúlt évek során számos projekt valósult meg.)
    Mint ismeretes, Magyarország 2004. május 1-ével az Európai Unió tagja lett, ezzel új fejezet kezdődött az ország életében és külkapcsolatainkban, így a FAO-val való együttműködésünkben is. EU tagságunkból adódóan immár nem vagyunk jogosultak a FAO projektek "kedvezményezett" státuszára. A FAO ma már egyre inkább mint donor országra számít hazánkra.
    A FAO-nál alkalmazott magyar szakértők mind a római Központban ("Headquarters"), mind a helyszíni ("field") projektekben jelentős szakmai elismertséget vívtak ki az elmúlt évtizedekben. Számuk azonban mostanra visszaesett, nem kis részben a FAO utóbbi években drasztikusan csökkenő költségvetési szintje miatt. A római Központból a 2005. évben többéves szolgálat után nyugdíjba vonult Dr. Juhász János (Vidékfejlesztési Osztály) és Dr. Hajas Pál (Állattenyésztési és Állategészségügyi Osztály). Így jelenleg a Szervezet közvetlen alkalmazásában csak Dr. Vándor Péter áll, mint egyedüli magyar (a FAO ország-képviselője Mozambikban). Rajta kívül Bálint Zoltán a FAO megbízásából magyar szakértőként dolgozik, Kenyában. A FAO-ban történő alkalmazás különböző formáiról, a konkrét, meghirdetett állás-lehetőségekről és a pályázati feltételekről az alábbi oldalon található információ: http://www.fao.org/VA/Employ.htm .
    A 2004. év kiemelkedő eseménye volt Mádl Ferenc köztársasági elnök római látogatása és a FAO-ban rendezett Világélelmezési Napon mondott ünnepi beszéde. Ennek apropója volt, hogy 1979-ben, 25 évvel korábban, az akkor mezőgazdasági miniszternek, Dr. Romány Pálnak a FAO Konferencián tett javaslatára fogadták el, hogy a FAO "születésnapját", október 16-át nyilvánítsák a Világ Élelmezés Napjává, és ünnepeljék meg világszerte. A 25 éves évfordulóra tekintettel kérte fel a FAO főigazgatója a magyar köztársasági elnököt az ünnepi beszéd megtartására.
 
2. FAO TCP projektek Magyarországon
 
1991- 2003. között befejezett projektek:
A távérzékelés mezőgazdasági és környezeti alkalmazásával foglakozó budapesti értekezlethez adott anyagi támogatást a FAO. A tanácskozás célkitűzései között szerepelt egy hároméves program kidolgozása is a közép-európai távérzékelés fejlesztésére, amely szintén megvalósult.
Élelmiszer minőségellenőrzés javítása, EU-konform ellenőrzés elősegítése. Nemzetközileg elismert szakemberek tanulmányozták a magyar viszonyokat, rendszeresen konzultáltak a hazai szakemberekkel, a magyar szakértőknek lehetősége nyílott látogatást tenni több EU országba a téma tanulmányozása céljából.
"Az FVM szolgáltatásainak szerkezet-átalakítása" elnevezésű projekt keretében hasznos tanácsokat kaptunk az állategészségügyi és növényvédelmi hálózat korszerűsítésére. Magyar szakemberek EU országokban tanulmányozhatták a helyi rendszereket.
A projekt készítés, kidolgozás, elemzés, értékelés témájú projekt keretében 13 fő magyar oktató részére szervezett a FAO öthetes tanfolyamot Rómában a FAO Központban. A program első szakasza volt a római oktatás, a második szakaszban az oktatók itthon a Gödöllői Agrártudományi Egyetemen 25 fő részvételével felsőfokú szakmai tanfolyamot tartottak, ennek anyagi támogatásához az FM is hozzájárult. A FAO projekt eredményeként könyvelhető el, hogy a tanfolyam anyagát az egyetem felvette tantervébe és oktatja is.
"A zöldség-gyümölcs betakarítás utáni rendszerek fejlesztése" témájú projekt azért volt jelentős, mert itt vette igénybe a FAO először a hazai szakértők munkáját térítés ellenében.
A FAO-EU (PHARE) együttműködésben elkészült a magyar állattenyésztési szektor és a húsipar fejlesztési stratégiája tárgyában írott tanulmány. E program finanszírozója az EU magyar PHARE programja volt.
Projekt-tervezési keret program integrált vidékfejlesztés témában az Ormánság és Cserehát-Hernádvölgye térségben.
Halállomány és vízi környezet javítása a kiskörei víztározóban.
Regionális oktatás állategészségügyi biotechnológia terén elnevezésű program.
Növényvédőszerek minőség-ellenőrzésének fejlesztése Magyarországon.
Amerikai kukoricabogár (Diabrotica virgifera) elleni védekezés -  A FAO  által finanszírozott TCP regionális projekt, amelynek lezárulását követően a második fázist az olasz kormány Trust Fund konstrukcióban finanszírozza.
(A 2003-ban indult, várhatóan 2006-ra befejeződő projekt költségvetése 2.260.000 dollár, kedvezményezett résztvevő országok: Bosznia Hercegovina, Bulgária, Horvátország, Magyarország, Szerbia- Montenegro Románia és Szlovákia. A projekt koordinátora magyar, a Gödöllői Szent István Egyetem Növényvédelmi Tanszékének vezetője, Dr. Kiss József professzor.)
A Bujáki Régió erdészeti- és vidékfejlesztési terv előkészítésének támogatása.
2004-ben 3 újabb projekt került aláírásra:
új típusú erdőkezelési eljárások kialakítása,
halászati technológia modernizálása a balatoni pettyes busa állomány csökkentésére,
földkezelési stratégia a természeti csapásoknak nagyban kitett területeken.
E projektek végrehajtása jelenleg is folyik.
 
3. A FAO Közép és Kelet-Európai Alregionális Hivatala Magyarországon
 
    Az utóbbi idők jelentős agrárdiplomáciai sikerének könyvelhetjük el, hogy 1996-ban létrejött, mégpedig budapesti székhellyel, a FAO Közép és Kelet-Európai Alregionális Hivatala. A Hivatal felépítéséről, feladatairól, tevékenységéről, valamint a Kelet- Közép Európai Al-Régióban folyó projektekről részletek a http://www.fao.org/regional/SEUR/index_en.htm oldalon találhatók.
    (A Hivatal létrehozásának előzményeként 1992-ben a prágai Európai Regionális Konferencián vetettük fel először, a miniszteri felszólalásban egy alregionális iroda létrehozásának szükségességét és időszerűségét a térségben, felajánlva egyben, hogy Budapest legyen a Hivatal székhelye. Az új főigazgató decentralizációs politikájával az elgondolás egybeesett, így az 1994. májusában megtartott FAO Tanács ülésén javasolta 5 al-regionális iroda felállítását (Észak-Afrika, Dél-kelet Afrika, Csendes óceáni Szigetvilág, a Karib-térség  Közép-Kelet-Európa). Az al-regionális hivatal befogadására Budapest mellé felsorakozott Bukarest és Varsó is. Folyamatos lobbizások és sorozatos magas szintű, kétoldalú tárgyalások eredményeként a térség tagországai részéről leadott szavazatok alapján (Budapest-Varsó 10:8) Budapestet választották a fenti hivatal székhelyéül.)
    1995. október 19-én került sor a FAO és a Magyar Kormány képviseletében az FVM illetékes államtitkára által a székhelyegyezmény aláírására. 1996. szeptember 10-én dr. Jacques Diouf a FAO főigazgatója a földművelésügyi miniszterrel együtt ünnepélyesen megnyitotta az irodát.
    Történelmi alkalom nyílott tehát arra, hogy Magyarországra települjön a FAO-nak egy olyan alközpontja, amely az érintett közép-kelet-európai országok mezőgazdaságának reorganizációját, termelési szervezeti megújhodását hatékonyan - és a nemzetközi szervezet számára is előnyösen - segítheti. A nemzetközi szakember gárda, a FAO megbízásából dolgozó külföldi és az alkalmazott magyar szakértők pedig közvetlenül is kedvező hatást gyakorolnak agrárviszonyainkra.
    A Hivatal fő feladata az igen szélesen értelmezett közép- és kelet -európai térség (beleértve a volt Szovjetunió területén létesült köztársaságok közül az utóbbi években a FAO-ba belépett új tagokat is) agrár problémáinak koordinálása, az ún. átmeneti gazdaságú országok aktuális és jelenleg legfőbb gondokat okozó agrárterületeire koncentrálva. A FAO budapesti Alregionális Hivatalát közvetlenül a római FAO Központ irányítja. A FAO Magyar Nemzeti Bizottság koncepciók kidolgozásában, prioritások meghatározásában javaslatokkal segíti a Hivatal munkáját.
    A FAO Alregionális Hivatalához tartozó országok: Albánia, Azerbajdzsán, Belorusszia, Bosznia és Hercegovina, Bulgária, Cseh Köztársaság, Észtország, Grúzia, Horvátország, Lengyelország, Lettország, Litvánia, Magyarország, Moldávia, Örményország, Románia, Szerbia és Montenegro, Szlovákia, Szlovénia,  Ukrajna, volt Jugoszláv Köztársaság Macedonia.
    A FAO Alregionális Hivatala 2004. őszéig a VI. Benczúr u. 34. szám alatti elegáns villa két szintjét foglalta el, melyet a magyar állam térítésmentesen bocsátott a FAO rendelkezésére, az összes fenntartási és karbantartási költséget az FVM fizeti.
    A 2003. évi Konferencián résztvevő magyar delegáció vezetője, Németh Imre mezőgazdasági miniszter a Magyar Kormány nevében felajánlotta a FAO-nak, hogy szívesen vennénk, ha a FAO Európai Regionális Hivatala (amely jelenleg Rómában a FAO Központban működik) Budapestre költözne. 2004-ben sor került az épület harmadik szintjének rekonstrukciójára, valamint a pince rész átalakítására. A tetőtérben további 8-10 fő elhelyezésére alkalmas iroda, a pincében pedig, mivel külön bejárattal rendelkezik az utcáról, egy szakmai közkönyvtár lett kialakítva. Jelen átalakítás után a négyszintes épület teljes egészében a FAO rendelkezésére áll, ami már nemcsak az Alregionális Hivatal, hanem egy nagyobb szervezeti egység, a FAO Európai Regionális Hivatal befogadására is alkalmas. A rekonstrukció befejezését követően, a magyar mezőgazdasági miniszter meghívására 2004. október 26-27. között a FAO főigazgatója Magyarországra látogatott. Dr. Jacques Diouf számos magas szintű kétoldalú megbeszélését és gödöllői díszdoktori címének átvételét követően a miniszterrel együtt felavatta az immár teljes egészében a FAO rendelkezésére bocsátott épületet.
    A magyar felajánlást több alkalommal, utoljára a FAO Konferencia 2005. novemberi ülésszakán résztvevő FVM államtitkár (Benedek Fülöp) kétoldalú megbeszélésen megerősítette.
 
    (A FAO Európai Hivatalának Budapestre költözése továbbra is függőben van. Jelenleg a FAO decentralizációs részlege a Konferencia határozata értelmében az alregionális hivatalok rendszerének kibővítését első lépésként Afrikában és Közép-Ázsiában hajtja végre.)
   
Kálmán Zoltán
Forrás: FVM

A fácán (Kisalföld - 2009. január 31.) - A fácánra az ivari kétalakúság jellemző. A kakas színes, a tyúk szürkésbarna tollazatot visel. Az elmúlt évszázadokban a fácánnak számos alfaját vonták tenyésztésbe Magyarországon. Ezek egymással kereszteződtek, így jött létre az a hibrid, amit „vadászfácánnak” nevezünk.
Egyes vélemények szerint Európában is őshonos volt, mások szerint a görögök hozták be, majdan a rómaiak terjesztették el. Ma széltében elterjedt az egész kontinensen. Feltételezhető, hogy a honfoglalás idején őseink már itt találták ezt a fajt. Ma a leggyakoribb, mindenütt előforduló szárnyasvadfajunk. A „vadászfácán" optimális élőhelye a változatos, fás-cserjés vegetációt is tartalmazó táj. A fácán is kedveli az állományszegélyeket. A születésüket követő évben a kakas és a tyúk egyaránt ivarérettek. A szaporodási időszakon kívüli periódust a fácán vegyes ivarú csapatokban tölti. Április közepére a kakasok territóriumot foglalnak, amit a többi kakassal szemben védenek. A legjobb territóriumokat a domináns kakasok foglalják el. A terület nagysága az élőhely és az állománysűrűség függvénye, általában 2-3 hektár.
A fácánt a többnejűség jellemzi. Mindig a tyúkok keresik fel a dürgő kakasokat, ők választanak kakast maguknak. Olykor egy kakashoz 5-8 tyúk is társul. A dürgés március, a tojásrakás általában április közepén kezdődik. A dürgés májusig-júniusig is eltarthat. A tojó választja ki a fészek helyét, jól fedett, magas növényzetű helyeket részesít előnyben. Évente egyszer költ, de az elpusztult fészekaljat a tyúk - miután újra párzott a kakassal - sarjúfészekkel pótolja. Az egyéves tyúkok 10-15, a kétévesek 12-18, a háromévesek 8-14, a négyévesek 6-10 tojásos fészekaljat raknak. Az első fészekaljak mindig nagyobbak, mint a sarjúfészekaljak. A tojásokat csak a tyúk üli, ettől kezdve nincs kapcsolat közte és a kakas között. Ha különösebb zavarás nem történik, a tojások a 24. napon kikelnek. A csibék egyszerre kelnek ki, a tyúk alatt száradnak fel és együtt hagyják el a fészket. A naposcsibéknek kicsi a mozgáskörük, de ez fokozatosan növekszik, nyolchetes csibéket vezető tyúk már 10 hektárnál is nagyobb területet járhat be. Kéthetes korukban a csibék már repkednek, öthetes korukban kezdenek felgallyazni, nyolchetes korban már hosszan is képesek repülni. A csibék életének első 3 hetében az állati eredetű táplálék kizárólagos jelentőséggel bír. Felnőtt madarak esetében az állati eredetű táplálék másodlagos jelentőségű. Fogyasztása valószínűleg tavaszi időszakban élettani jelentőségű (telet követő regeneráció), nyáron a tollváltásban van szerepe, egyéb időszakában a kínálat mértékétől függ. Egyéb időszakban növényi táplálékon él. A táplálkozásvizsgálatok a fácán nagy alkalmazkodóképességét bizonyították. Állandó madár, legfeljebb a fiatalok kóborolnak. Telepített vadként európai és hazai
állományai nem veszélyeztetettek, bár a tenyésztési kedv csökkenésével ugyancsak visszaestek. A kakas vadgazdálkodási értéke 10 ezer, a tyúké 20 ezer forint. Hazai állománya 750-800 ezer példány. Évente mintegy 600-650 ezer fácánt bocsátanak ki a vadászterületekre. A kakas mind vad-, mind telepített állományokban vadászható (október 1-jétől február 28-ig). Fácántyúk csak kibocsátás esetén lőhető, a vadászati hatóság által a vad zárttéri tartásáról és kibocsátásáról adott engedélyben foglaltak szerint. Éves hazai terítéke 400-450 ezer példány. Prof. dr. Faragó Sándor

Fácánkakas-vadászat
(Kisalföld -2009. október 3.) - A fácánvadászat idénye október 1-jétől február 28-ig tart. Talán az egyik legismertebb vadászható apróvadunk. A hazánkban elterjedt vadászfácán több alfaj keverékéből áll, bennük talán legdominánsabban a mongol és a kínai alfaj figyelhető meg, amelyekre a kakasoknál jellemző a fehér nyakörv.
Vadászat közben, mivel a két ivar jól megkülönböztethető, tudjuk az ivararányt szabályozni. Csak a kakasokat lehet elejteni, ezzel - mivel a fácán poligám faj - a következő évi szaporulatot lényegében nem befolyásoljuk.  Indokolt esetben
mesterségesen kibocsátott állományból, engedéllyel a tyúkok létszáma is szabályozható.
Vadászata hagyományosan társas vadászatok formájában történik, ez azt jelenti, hogy a vadászaton három vagy több vadász és a hajtok vesznek részt. A jogszabály ezekre az eseményekre külön előír egy vadászatvezetőt, aki a vadászat rendjének a betartásáért felel. A vadászat megkezdése előtt balesetvédelmi oktatást tartanák, a résztvevőket társas vadászati napló rögzíti. A fácán vadászata nagyon változatos. Legismertebb vadászati módok a bokrászás, a vonalhajtás, a cseh pászta, az U hajtás, a körvadászat, a ráhajtásos vadászat és ezek mindenféle kombinációi. A legeredményesebbet mindig a helyi adottságok és a részt vevő vadászok, hajtók és persze a vad létszámától függően kell megválasztani. A vadászati idény kezdetekor, még sok a takarás, lábon vannak a kukoricák és a fák, a bokrok is lombosak. Ez nagyban megnehezíti a vadászatvezetők feladatát, hiszen kiemelt figyelemmel kell lenni a balesetek megelőzésére.  A hajtóvonal tartásán hasznos segítség lehet a láthatósági mellények használata és a vonalban haladók részéről fontos a folyamatos hangjelzés. Lövést a vadász csak akkor tehet, ha meggyőződött, hogy azzal senki testi épségét nem veszélyezteti. Ha elrepül a vad, nem baj, tálán majd legközelebb ismét szerencsénk lesz hozzá. A sok takarás miatt a lelőtt, a megsebzett vad is nehezebben kerül terítékre, ezért igen fontos a jól idomított vadászkutyák használata, nélkülük akár 30-40 százalékos lehet a vadászati vesztesége a gazdálkodónak.
A vadászatok végén elmaradhatatlan a közös teríték elkészítése, amellyel az elejtett vadnak adják meg a tisztéletet. A teríték ünnepélyességét - lehetőség szerint - emeljük a vadásztüzek fényével és a vadászkürt hangjával. ORBÁN HENRIK 

 

Felújítóvágás: több szakaszban, időben is eltolva, több éven át elhúzódó folyamat. Célja a megbontott állományok természetes felújulásának elősegítése.

 

A fogoly
Kisalföld - 2009. április 4.
A kakas és a tyúk annyira hasonlítanak egymáshoz, hogy igazából csak kézbe véve lehet megkülönböztetni őket. Mindkét nemre jellemző az arc és a torok narancsbarna színe és a sötétbarna fülfedők. A mellközépen jellemző a barna, patkó alakú folt, amely a kakasoknál mindig, a tyúkoknak pedig több mint felén megtalálható, így nem ivari elkülönítő bélyeg.
Eredetileg az erdős pusztákon és bizonyosfajta mocsaras területeken lakott, de fokozatosan mezei madárrá, sőt, mezőgazdasági kultúrát követő fajjá vált. Azokat a helyeket, ahol fasor, facsoport, erdősáv, bokorsor található, az év minden időszakában előszeretettel választja a fogoly. Különösen kedveli az állandó növényzetű területeket (út-, vasút-, gyepsávok, árokpartok stb.). A parlag és az ugarterületek ugyancsak az év egész időszakában, a tarlók a betakarítás után fontos élőhelyei. Monogám, tartós, többéves párkapcsolatot fenntartó madár. Enyhe teleken a csapatok már januárban, általában február-március elején kezdenek felbomlani. Ezt követően a tyúkok választalak párt maguknak, mindig egy szomszédos csapatból. A párválasztást azonnal követi a territóriumfoglalás. A territórium nagysága az élőhely és az állománysűrűség függvénye. A fészkelés április közepén kezdődik, de kedvezőtlen időjárás esetén hetekkel ki is tolódhat. Mivel egy vagy két sarjúfészke is lehet, ezért augusztusi, sőt, szeptemberi költése is lehetséges. Előszeretettel választja fészke elhelyezésére a mezsgyéket, út-, árok- és csatornapartokat, továbbá bokor- és fasorok, csenderesek (mezőn vagy tisztáson álló kisebb, többnyire körülárkolt erdők vagy cserjések), erdősávok és erdőszélek fedettségét. Ha mezőgazdasági kultúrában találjuk fészkelve, akkor ragaszkodik a táblaszegélyekhez. A fészek gondosan kibélelt talajmélyedés, a csészét a környékén található száraz növényrészekkel béleli. A fészekalj nagysága 10-20, nálunk átlagosan 16 tojás. Csak a tyúk üli a tojásokat, a kakas a közelben őrködik. A kotíás közben a tyúk - a kakas által kísérve - napi 2-5 alkalommal szünetet tart. A tojásokat rendszeresen forgatja. A kotíás időtartama a természetben 24-25 nap. A csibék azonnal igen aktívak. A kakas és a tyúk együtt vezeti a családot, amely kötelékben a kakas feladata az őrködés és az ellenség megtévesztése. A csibék kéthetes korban repülősek, ötödik hetükben pedig már önálló életre képesek. A fogoly mindenevő, de étlapján idényenként változik a növényi és állati eredetű táplálék aránya. A csibék 20 napos korukig kizárólag, négyhetes korukig döntő mértékben ízeltlábú-táplálékon élnek, ezt követően kerül előtérbe a növényevés. Állandó madár, csak a szélsőséges időjárás vagy az igen magas állománysűrűség készteti nagyobb távolságú vándorlásra.

Európában kedvezőtlen védelmi helyzetű, sebezhető faj, állománycsökkenését többek között a mezőgazdasági technológiai folyamatok intenzívvé válása okozza. Hazai becsült állománya mintegy 40 ezer példány, vadgazdálkodási értéke 20 ezer forint. Október 1. és december 31. között, indokolt esetben vadászható Magyarországon, azokon a vadászterületeken, ahol kibocsátás történt a vadászati hatóság által a vad zárt téri tartásáról és kibocsátásáról adott engedélyben foglaltak szerint. Hazánkban évente mintegy 10-12 ezer foglyot bocsátanak ki, éves terítéke 3-4 ezer példány.
Prof. dr. Faragó Sándor

Fokozatos felújítóvágás: egy adott területen a véghasználatra kerülő faállomány több menetben, a záródás
fokozatos csökkentésével történő kitermelése, melynek során az idős faállomány faanyagának hasznosítása
mellett kiemelt célként jelenik meg a megtelepedett újulat zavartalan fejlődésének az elősegítése is.

Főfafaj: az a fafaj, amely az állomány jellegét, nevelését, vágáskorát elsősorban meghatározza. Általában annak a fafajosztálynak, vagy fafajcsoportnak a legfontosabb fafaja, amely a véghasználat elérésekor várhatóan a legnagyobb elegyarányt fogja elérni.


A Fűvészkert
Alapítás és az első évek a 18. században
Az 1635-ben Nagyszombatban (ma: Trnava – Szlovákia) alapított egyetemünk orvosi kara 1769-ben kezdi meg működését. Abban az időben Európa-szerte a természettudományok oktatása kizárólag az orvosképzés keretében folyt.
Winterl Jakab – a vegytan és a botanika professzora – 1771-ben teremtette meg Magyarország első botanikus kertjét. A botanikus kert már kezdettől fogva az orvos – és gyógyszerészképzés segítése mellett feladatának tekintette a hazai flóra kutatását. 1777-ben az egyetem Budára, a királyi várba költözik. A botanikus kert pedig a mai Krisztina tér és a Déli pályaudvar közötti területen folytatta működését. Hamarosan azonban újabb költözködésre kerül sor. II. József feloszlatja a szerzetesrendeket, s a Ferencesek kolostorkertjét (a mai Kossuth L. u. és Reáltanoda u. közötti terület) az egyetemnek adja botanikus kert létesítésére. Winterl Jakab 1788-ban adja ki a botanikus kert első magcsere-katalógusát (Index Horti Botanici Universitatis Hungaricae), melyben nemcsak a kertben található, mintegy 1600 növényfaj neve szerepel, hanem itt olvashatjuk számos Kárpát-medencei elterjedésű növény első, rézmetszetekkel illusztrál, tudományos leírását.
Európai hírű kert a 19. században
Winterl halála után, 1807-ben munkatársa, nagy hírű utóda, Kitaibel Pál, a XVIII-XIX.sz. nagy magyar polihisztora veszi át a kert vezetését, aki a Kárpát-medence természetrajzi feltárásában elévülhetetlen érdemeket szerzett. Közel 150 növényfaj első tudományos leírója. A Kárpát-medencét bejáró, 20 000 km-t is meghaladó gyűjtőútjainak legfontosabb botanikai eredményeit bemutató műből három kötet jelent meg, melyekben 280 színezett rézmetszetű tábla ismerteti a Magyar Flóra új és ritka fajait. Az 1799-1812 között megjelentetett képes flóra – Magyarország ritka növényeinek leírása és képei (Descriptiones et icones plantarum rariorum Hungariae) – a magyar tudomány örök kárára a hazai fizetőképes körök érdektelensége és a viharos külpolitikai helyzet (Napóleoni háborúk) miatt befejezetlen maradt. Kitaibel Pál a flóra- és faunakutatás mellett a tellúr érc felfedezésével, mint vegyész pedig a hazai gyógyforrások ásványvízelemzésével, a cukorgyártás eljárásának kidolgozásával, a klórmész előállításával alkotott maradandót, de nevéhez fűződik az első hazai földrengéstani monográfia megjelentetése is.
1987-ben Kitaibel emlékének adózva, az ELTE Ásványtani Tanszéke újonnan kidolgozott eljárásukkal (a vulkáni tevékenység során lezajló folyamatokat utánozva) szilikát kőzetet megolvasztva öntötték ki Kitaibel mellszobrának másolatát.
Kitaibel élete utolsó éveiben jelentős energiát fektet az újabb költözködés lebonyolításába. Az új kert helyét az akkoriban lebontott városfalon túl jelölik ki, a mai Múzeum krt. (Országút), Rákóczi út (Kerepesi út) és Puskin u. (Ötpacsirta u.) által határolt területen.
1817-ben az erfurti származású Haberle Károly professzor veszi át a kert irányítását. Kiterjedt nemzetközi kapcsolatai, külföldi tanulmány- és gyűjtőútjai eredményeként rövid idő alatt európai hírűvé fejleszti a közel 10 000 fajt bemutató kertet. Gyakorlati foglalkozásokra rendszeresen viszi hallgatóit a botanikus kertbe, s elsőként (!) szervez botanikai tanulmányi kirándulásokat. Munkájában nagy segítségére volt főkertésze, Rochel Antal, aki az orvosi pályát hagyta ott, hogy szenvedélyének, a botanikának éljen. Az ő érdeme egy európai hírű szibériai gyűjtemény létrehozása, valamint a Bánság flórájának felkutatása.
Haberle 1832-ben bekövetkezett tragikus halála (rablógyilkosság áldozata lett) véget vet a kert aranykorának. Súlyosbítja a helyzetet az 1838-as nagy pesti árvíz is. Sadler József a Nemzeti Múzeum muzeológusa lesz egy időre a kert igazgatója. Ő az, aki német származása ellenére a reformkor szellemében, elsőként akarja egyetemi előadásait magyar nyelven tartani.
A reformkor a hányatott sorsú Botanikus Kert történetében is fordulópontot jelentett. József nádor támogatásával az Egyetem 80 000.- Ft-ért megvásárolja a Festetics család Józsefvárosban lévő 10 hektáros birtokát (1847). Ez a park, amelyben a Pollack Mihály által tervezett – egy, a már a 18. században barokk stílusban épült földszintes épület kibővítésével – 1802-ben felépült vadászkastély is áll, azóta is az egyetem kezelésében álló Botanikus Kert otthona.
A szabadságharc bukása utáni évek nem kedveztek az új helyre költözött Botanikus Kert életre kelésének. Gerenday József, a kert igazgatója, aki a Pesti Állatkert létrehozásának gondolatával is foglalkozott nem járt sikerrel. A botanikus kertben felépítendő oktató-előadóteremmel egybeépített pálmaház tervei nem valósultak meg, csupán irattárunk számára jelentenek becses értéket.
A fiatalon, 48 éves korában elhunyt Gerenday után 1862-ben Kováts Gyulát a Magyarhoni Földtani Társaság egyik alapítóját, a hazai ősnövénytan (paleobotanika) megteremtőjét, aki az egyetemen állattant és növénytant is oktat, kérik fel a Botanikus Kert vezetésére. Súlyos betegsége azonban váratlanul vet véget botanikus kerti tevékenységének. Néhány hónapra kap lehetőséget a kert vezetésére Gönczy Pál, a 19. század országos hírű pedagógusa, az idő tájt a pesti református gimnázium igazgatója, későbbi vallás- és oktatásügyi minisztériumi államtitkár, a tankötelezettség törvénybe foglalásának kiharcolója, a Magyar Földrajzi Társaság egyik alapító tagja. Ezernél több facsemete elültetésével járul hozzá a kert újraszületéséhez.
A kert Linzbauer Ferenc sebészprofesszor igazgatósága idején indul nagy arányú fejlődésnek: 1864-65-ben felépül az európai viszonylatban is jelentős méretű, ma is álló pálmaház. Ekkor kapnak emlékoszlopot a kertben az első Magyar Füvészkönyv szerzői, a növénytan magyar szaknyelvének megteremtői – Diószegi Sámuel és Fazekas Mihály, valamint a kert jelenlegi helyére kerüléséért, s a reformkor idején Pest városának szépítésében oly tevékeny szerepet játszó József nádor.
A 19. század utolsó évtizedeiben Jurányi Lajos igazgató és Fekete József főkertész munkája nyomán éli a kert újabb virágkorát. A 12 000 fajt számláló gyűjtemény nemzetközi hírnevű. 1893-ban felépül az országban máig is egyetlen Victoria-ház, melynek nagy vízmedencéje a trópusi, különleges szépségű amazonasi tündérrózsának vagy a Paraguayból származó rokonának ad otthont.
Az eredetileg angolpark-stílusban létrehozott kert, a természetes forrással táplált tóval, szigettel, műromokkal tájképileg is szép látványt nyújtott a látogatóknak. Széles körű népszerűségét azonban igazán Molnár Ferenc regényének köszönheti. A Pál utcai fiúk cselekményének fontos színhelye a Füvészkert. Ez utóbbi elnevezés, mely a nyelvújítás korából származik, a regény nyomán terjedt el, s lett máig is használatos.
A kiegyezés után a város (az egyesített Budapest) a századfordulóra már körülnövi az egykor a város határaitól oly messzinek tűnő Botanikus Kertet. Az egyetemnek a gyarapodó lakosság és az orvostudomány fejlődése következtében több klinikaépületre van szüksége, mert a Mária- és Baross utcai épületek már szűknek bizonyulnak. Jurányi Lajos utóda Mágócsy-Dietz Sándor professzor hiába hadakozik, fordul a legkülönbözőbb fórumokhoz segítségért, a kert még az I. világháború előtt (1911-ig) elveszíti eredeti területének kétharmad részét. A regényes hangulatú és szakmai szempontból európai hírű Füvészkert területén sorra magaslanak fel a klinikák épületei.
A megcsonkított botanikus kert a 20. században
A két világháború közötti fellendülés időszakában Tuzson János professzor vezetése idején új üvegházak épülnek a rovaremésztő növények, a páfrányok és a kaktuszok számára. Ekkor készül a Magyar Közép-hegység növényeit bemutató nagy sziklakert. Az üvegházi növények teljes pusztulását hozó II. világháború után a kert csak az 50-es években tér magához. Soó Rezső akadémikus, professzor saját evolúciós rendszere szerint alakíttatja át a rendszertani gyűjteményt. 1960-ban sikerül elérnie a kert országos értékű természetvédelmi területté nyilvánítását. A háború idején romba dőlt műemlék jellegű pálmaház rekonstrukcióján (1965-66) kívül egy új kutatólaboratórium létrehozása is ekkor valósul meg.
1984-ben az elöregedett, régi kis üvegházak helyén korszerű, új bemutatóház épül, majd egy évvel később még egy üvegház, melyben a gyűjtemények gyarapítására és az eladásra szánt növények szaporítása folyik.
1992-től a Botanikus Kert a Magyar Arborétumok és Botanikus Kertek Szövetségének alapító tagja.
1998-tól a Botanikus Kert a Botanic Gardens Conservation International www.bgci.org nemzetközi botanikus kerti szervezet tagja.
2001-től a Botanikus Kert az egyetemnek a Természettudományi Kartól független, közvetlenül a rektori vezetés alá tartozó egysége.
2005. szeptemberétől az ELTE Botanikus Kertje a Magyar Örökség díj tulajdonosa, 2006 májusában pedig, mint Kulturális Örökség került védelem alá.
2006-tól az új Felsőoktatási Törvény szerint a Botanikus Kert az egyetem különleges oktatási egysége, s mint ilyen kedvező távlatoknak néz elébe: a több mint 230 éves múlt szellemének megőrzésével, a jelenlegi nemzetközi elvárásoknak megfelelve kívánja a Botanikus Kert folytatni tevékenységét. A napjainkban világszerte elfogadott meghatározás szerint a korszerű botanikus kert hosszú távon megőrzött, pontosan identifikált élő növényeknek olyan gyűjteménye, mely egyaránt szolgálja az oktatás minden szintjét, a tudományos kutatást, a széleskörű ismeretterjesztést, természetvédelmi és környezetvédelmi nevelést, s a veszélyeztetett fajok megőrzésével, mesterséges szaporításával eredményesen járul hozzá a biológiai sokféleség megőrzéséhez.