Ghánai természetvédelemmel foglalkozó kutatóközpont segíti egy kanadai vállalat munkáját a világ legnagyobb, víz alatti lombos erdejének kitermelésében. Az eljárás, reményeik szerint, kisebb „környezeti lábnyomot” hagy, mint a hagyományos kitermelés. Nyugtalanítja viszont a ghánai Volta-tó vidékének halászait, akik aggódnak, hogy a területen megbolygatják a tilapia és más halak élőhelyét – jelenti a Sapa-AP.
A GNCRC (Ghánai Természetvédelmi Kutató Központ) közölte, segíti CSRD Ltd.(Clark Fenntartható Erőforrás Fejlesztések Részvénytársaság) munkáját a szárazföldi élő fák kitermelését helyettesítő, víz alá került holt fák kitermelésében.
A Volta–tó fakészleteit tekintve hatalmas lehetőség, de mivel holt fa kerül kitermelésre, az ilyen fa kitermelésével - Wayne Dunn, a kanadai társaság elnöke és ügyvezető igazgatója úgy véli - a környezetkárosítás mértékét is korlátozzák.
A víz alól történő fakitermelés már az 1950–es évek óta jelenlévő gyakorlat, iparággá azonban csak az elmúlt évtizedben nőtte ki magát, ahogy a vállalatoknak sikerült új, magas szintű technológián alapuló gépeket kifejleszteniük, s ahogy a környezetvédelem szempontjai az előtérbe kerültek. A felmérést végző keresőhajók szonar rendszerrel keresik és azonosítják a kitermeléshez a hozzáférhető törzseket.
2004–es adatok alapján, a világon 35 ezer négyzetkilométer területű erdőt árasztottak el duzzasztó gátakkal.
– Mint minden fakitermelésnek, ennek az eljárásnak is vannak környezeti hatásai, de a hagyományos kitermelési gyakorlatokkal összehasonlítva minimálisak – mondja a Sierra Club Kanada ügyvezető igazgatója.
A víz alatti kitermeléssel kerül némi iszap az áramlatba, s megzavarja a vizek élővilágát, de a vízbe kerülő üledék mennyisége nagyon csekély, a szárazföldi művettel járó hatásokhoz képest.
A kanadai társaság elnöke, Dunn ismeri a halászok aggodalmait, gondjait, és együtt dolgoznak a helyi közösséggel, hogy olyan eljárást válasszanak, ami mérsékeli a Volta-tó ökoszisztémáját érő negatív hatásokat. A társadalmi és környezeti hatástanulmány már készül.
A Volta-tó víztározó, amit több mint negyven évvel ezelőtt (1964-ben) egy vízi erőmű projekt részeként létesített az újonnan függetlenné vált ghánai kormány, amikor duzzasztókkal látta el a Volta folyóit, hogy az erdőt elárasztva, erős vízi erőművet hozzon létre. A 8600 négyzetkilométer területű Volta–tóban mahagóni, odum, wawa, kusia, ciba és danta fák találhatók.
Amint a fát felfűrészelik, a fűrészáru 20 százalékát a helybeli, ghánai vállalatoknak értékesítik, a maradék 80 százalék a nemzetközi piacokra kerül. Az európai és ázsiai marketing és elosztó cégek máris érdeklődést tanúsítanak.
A kanadai társaság tervei szerint a kitermelésre 2008 márciusában kerül sor.