Annak ellenére, hogy lehetséges az európai fakitermelés fenntartható növelése, a biodiverzitás és a tájkép védelme miatti faellátási korlátozások konfliktusba kerülhetnek ezen folyamatokkal. Az EFI által készített új tanulmány szerint az európai erdőkből származó faanyag mennyisége körülbelül 68 millió m3-rel csökken évente a biológiai és a tájképi diverzitás védelme folytán.
Napjainkban a biológiai és a tájképi diverzitás kulcsfontosságú kérdések lettek az európai erdészetben. Különböző eljárások, például az Európai Erdők Védelmének Ötödik Miniszteri Konferenciája (Ministerial Conference on the Protection of Forests in Europe - MCPFE) és a Pán-Európai Biológiai és Tájképi Sokféleség Stratégiája (Pan-European Biological and Landscape Diversity Strategy - PEBLDS) összpontosítanak a természeti erőforrások fenntartható felhasználására, és különösen a biodiverzitásra. Az erdők védelme az egyik leggyakrabban alkalmazott „mértékegység” a biológiai és tájképi sokféleség védelmét illetően. Ezzel együtt az erdő védelme az erdő más funkcióit is érinti. Az ezen funkciókra gyakorolt hatás országról országra – néha régióról régióra - változik. A faanyag-ellátás szempontjából ezen hatások elhanyagolhatók – ha a védelem nem jelenti az erdő kezelésének szigorítását –, ha a szigorú védelem nem tiltja meg az erdők gazdasági művelését. Ezeket a különbségeket számításba véve a tanulmány megkísérelte az európai erdővédelem által előírt erdőkezelési szigorítások következtében érintett terület és faanyagmennyiség felbecslését.
A védelem és a kitermelési szigorítások hatásai
A legtöbb európai ország bejelentette a védett erdőterületeit az MCPFE számára (“State of Europe's Forests 2007”). A jelentés szerint az EU-ban, Norvégiában és Svájcban 166 millió hektárról van szó, amiből 2005-ben 29 millió hektár élvezett védelmet. Ezen területből 12 millió hektár volt védett a biodiverzitás megőrzése céljából, a fennmaradó terület pedig a tájképi védelem és a természeti kincsek okán. Az ezen védett területeken ki nem termelhető faanyag mennyisége először önkényes fakitermelési potenciálok becslésével került felmérésre, figyelmen kívül hagyva az ezen erőforrások mobilizálására vonatkozó védelmet vagy korlátozást. A kitermelési lehetőség a becslés szerint megegyezett az átlagos éves nettó növedékkel, mert a kitermelés általában nem haladhatja meg a növedéket a hosszú távú fenntarthatóság érdekében. Másodsorban a kitermelési lehetőséget a kitermelési szigorítások csökkentették a biológiai és tájképi diverzitás megőrzése érdekében. Ezen szigorításokat a COST Action E27 szakértői által összegyűjtött információk alapján vezették be.
A védett erdőkre vonatkozó kitermelési szigorítások jelentős eltéréseket mutattak Európában. A Kelet-Európára vonatkozó szigorítások általában szigorúbban voltak az Európa más részein bevezetetteknél. A biodiverzitás miatt védett erdőterületen az összmennyiség átlag 48 százalékát, míg a tájképi diverzitás miatt védett területen az összmennyiség 40 százalékát nem lehetett kitermelni. Ebből következően körülbelül 68 millió m3 faanyagot nem lehetett kitermelni ezen védett erdőkből.
A további kutatáshoz regionális adatok szükségesek
A szerzők összegzése szerint a biológiai és tájképi diverzitás indokával az erdővédelem világos hatást gyakorol az európai potenciális faanyag-ellátásra. Elismerték számos egyéb intézkedés létét is, melyek többek között a biodiverzitásra koncentrálnak, például az erdőkezelési irányelvek és az erdőminősítés, melyek tovább korlátozzák a faanyag-ellátást. Az ezen védelmi intézkedések elemzése különböző európai országokban még nem áll rendelkezésre, további vizsgálat tárgyát képezik.
A tanulmány emellett olyan fontos adathiányokra is felhívta a figyelmet, melyek befolyásolják az erdővédelem miatt rendelkezésre nem álló faanyag mennyiségét. Különösen az erdő növekedésére és a védett területek elhelyezkedésére vonatkozó harmonizált regionális adatok hiányoznak az európai statisztikákból. Következésképpen ezt a tanulmányt az európai szinten jelenleg rendelkezésre álló legjobb becslésnek kell tekinteni, amely profitálhatna a részletesebb regionális adatokból.
Az iparnak több tényre és jobb gyakorlatra van szüksége.
A tanulmányt az Európai Papíripari Szövetség készítette
Hans Verkerk, Giuliana Zanchi és Marcus Lindner (EFI)
Bemard de Calembert és Ulrich Leberle (CEPI)
Paivi Salpakivi-Salomaa (UPM Kymmene)
