Bulgária hegyvidékein és erdeiben közel ezer medve kószál. A bolgár környezeti és vízügyi minisztériumtól kapott adatok szerint számuk az utóbbi években emelkedőben van – jelentette a Bolgár Rádió.
A medvék többnyire eléggé barátságosak, jóllehet minden évben érkeznek jelentések a jószágot ért medvetámadásokról. Csak a Rodope-hegység délkeleti részén az állomány egyedszáma 200. Tizenöt medve él a Vitosa–hegyen, Szófia tőszomszédságában.
Bulgáriában a medvevadászat a törvény tilalma alatt áll. A gazdák csak akkor vadászhatnak medvére, ha arra a környezetvédelmi minisztérium által kiadott, bizonyos időszakra érvényes, külön engedéllyel rendelkeznek. A hegyvidéki falvak a húsevő medvék fő célpontjai.
Vadon élő állat emberre nem támad, hacsak az állat territóriumára nem téved. Az utóbbi esetben az embert veszélyforrásként érzékeli. Ha a medve-ember kapcsolatot szabályozni tudjuk, nincs szükség szervezett medvevadászatra. Ha viszont agresszív medvével van dolgunk, akkor szabályozás válhat szükségessé. Ilyen esetben a medve kilövését meg kell engedni, mert a szervezett vadászat része a fajfenntartó vadgazdálkodásnak. Amerikában például évente 9-10 ezer fekete medve vadászatát engedélyezi a törvény.
A hegyi falvak lakói folyamatosan lobbiznak a barnamedve-vadászat szabályozási módjainak megváltozatásáért. A vadászati és erdészeti törvényjavaslat még nem került a parlamenti bizottság elé. Amíg a javaslat megvitatásra vár, megkétszereződött a medvetámadások száma, teszik hozzá a szakértők. A barnamedve populáció, és az állomány fejlődése fölötti szabályozás eléréséért fáradozik az az üzletemberekből, politikusokból és atlétákból álló civil szervezet is, mely Bulgária vadjainak védelme céljából életre hívott szövetség.
Egy bolgár és külföldi szakértőkből 2006-ban létrehozott csoport a bulgáriai barnamedve gazdálkodásra készített tervet, azzal a szándékkal, hogy az állat élőhelyeit megjelölje. A kutatás alapján 200 medve él nemzeti parkokban, 600 állami működtetésű vadász gazdaságok területén, 250 pedig a vadásztársaságok kezelésében lévő területeken.
Ez arra enged következtetni, hogy a barnamedve populáció 70 százaléka olyan helyeken él, ahol emberi tevékenység – fafeldolgozás, állattenyésztés, turizmus stb. – folyik. Ez a helyzet aktívabb vadászatra ad lehetőséget, ami éves viszonylatban 40-50 medvével több kilövését jelentheti. A bulgáriai barnamedve állományt ez semmiképpen sem veszélyezteti. Az ilyen elképzelések sok szempontból még előnyösnek és hasznosnak is tekinthetők,– az orvvadászat, az élőhely megfelelő óvása szempontjából –, nem beszélve a vadásztatásból befolyó profitról, ami egy-egy medve kilövésére vonatkoztatva legkevesebb ezer euró.
A bolgár barnamedve állomány tovább nő és terjed. A szövetség tagjai, hogy pontos statisztika adatokkal szolgáljanak, programot indítottak a medvék azonosítására és megszámlálására. Egy 180 ezer eurós bolgár-görög projekt keretében 15 konfliktus zónát azonosítottak a Rodope-hegység nyugati részén. A területet kisfeszültségű árammal ellátott szögesdróttal veszik körül. Ez megelőzi majd, hogy a barnamedve méhkasokra és haszonállatra támadjon. A veszélyesebbnek minősített zónákban a medvéket nyakörvvel és nyomkövető chippel látják el.
