Soha nem látott viharkárt szenvedtek el a NYÍRERDŐ Nyírségi Erdészeti Zrt. kezelésében levő erdőterületek 2005. tavaszán. Több mint százezer köbméter faanyagot összezúzva, a társaság kilenc erdészetéből hatnál (Debrecen, Gúth, Haláp, Nyírlugos, Nyírbátor, Hajdúhadház), összesen 1225 hektáron okozott különböző mértékű széldöntéses károkat a hirtelen jött májusi vihar.
Két esztendő alatt sikerült teljes egészében felszámolni a károkat, annak ellenére, hogy 640 hektáron véghasználatot kellett végrehajtani – hangzott el azon a szakmai tanácskozáson, amelyen a Magyar Tudományos Akadémia Debreceni Területi Bizottsága Mezőgazdasági Szakbizottsága Erdészeti és Vadgazdálkodási Munkabizottságának, valamint az Országos Erdészeti Egyesület Debreceni Helyi Csoportjának szakemberei vettek részt.
A 2007 tavaszára beerdősített terület egyharmadára tölgy, egyharmadára pedig akác került, és – kismértékű fenyőtelepítés mellett – ugyanekkora arányban ültettek vissza keménylombos fajokat (például vöröstölgyet és feketediót). Az elvégzett munka gyorsaságát jól érzékelteti, hogy a Tátrában, ahol fél évvel korábban pusztított egy orkán, még csak az előkészítő feladatoknál tartanak.
A találkozó helyszíne – a legnagyobb károkat elszenvedett, és 500 hektáros véghasználatra kényszerült – Halápi Erdészet volt, ahol több erdőrészletben tanulmányozták a felújítások eredményét a szakemberek. Szabó Béla erdészeti igazgató arról számolt be, hogy Halápon összesen 163 hektár tölgyet telepítettek újra. Az itteni kárelhárításban – akárcsak a társaság többi egységénél – segítséget jelentett az ÁPV ZRT.-től érkezett támogatás, valamint a Szociális és Munkaügyi Minisztérium Közmunka Tanács által indított számos közmunkaprogram. A munkálatokat a természetvédelmi és zöldszervezetekkel együttműködve valósította meg a NYÍRERDŐ. A jó kapcsolatot mi sem bizonyítja jobban, mint hogy a szakmai napon előadást tartók között ott volt Sándor István, a Hortobágyi Nemzeti Park igazgatója is.
Az erdészek együtt élnek a természettel, de arra nem számítottak – nem is számíthattak –, hogy alig két évvel a történtek után újabb kárláncolat sújtja az észak-kelet magyarországi régió erdeit. Az enyhe telet követően az aszályban meggyengült állományokat érte több napos fagy május elején, valószínűsíthetően százmillió forintos kárt okozva. Súlyosan sérültek például a NYÍRERDŐ csemetekertjeiben levő vetések, az értékes nyár üzemi- és központi anyatelepei, és a természet a viharkár nyomán beerdősített területeket sem kímélte. Kisebb-nagyobb mértékben az erdőgazdaság kezelésében levő területek egyharmadán, mintegy 20 ezer hektáron pusztított a fagy. A segítség első lépésben egy kéthónapos időtartamra kiírt közmunkaprogram formájában érkezett. 1200 - tavaly idénymunkán részt vett - állástalan dolgozhat Szabolcs-Szatmár-Bereg, Borsod-Abaúj-Zempén és Hajdú-Bihar megyében. Az erdőgazdaság az eddigi 424, tavasz óta foglalkoztatott munkanélküli mellé, további 410 embert tud munkába állítani. V.I.
A tanácskozáson az újabb károkkal szembesülve fogalmazódott meg, hogy a Magyar Tudományos Akadémia Munkabizottsága valamilyen formában keresse meg egy javaslattal a szakminisztériumot. Úgy látják a szakemberek, hogy az erdőfenntartási alap rendezetlensége (összeomlása) miatt még nehezebbé vált helyzetben, az erdőfenntartási járulék visszajuttatása a térségbe komoly segítséget jelenthetne a kárelhárításban.
