A 2006 őszén induló képzési időszakra a Nyugat-magyarországi Egyetem karaira összesen 6746-an adták be a jelentkezésüket. Közülük 3003 fiatal nyert felvételt.Az Erdőmérnöki Karon 614 jelentkező közül 224-en kezdhetik meg tanulmányaikat. (Közülük 201-en az államilag finanszírozott képzésben. A Faipari Mérnöki Karra a 602 jelentkező közül 232 fiatalt vettek föl, közülük 192-t az állami finanszírozású képzésre.)
A szakonkénti felvételi ponthatárok az alábbiak:
Erdőmérnök: (állami illetve költségtérítéses képzés) 109 – 84 pont
Környezetmérnök: 100 – 92 pont
Környezettan: 100 – 92 pont
Természetvédelmi mérnök: 115 – 84 pont
Vadgazda mérnök: (nappali) 110 – 96 pont
Vadgazda mérnök: (levelező) 108 – 81 pont.
Az úgynevezett bolognai képzési rendszer szerint az alapszakon szerezhető végzettségi szint az alapfokozat (baccalaureus, bachelor; rövidítve: BSc) és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése erdőmérnök. A képzési idő félévekben: 6 félév (+gyakorlat)
Az alapfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kreditpontok száma: 180 (+30) kreditpont. A szabadon választható tantárgyakhoz rendelhető minimális kreditpont 9, a szakdolgozathoz rendelt kreditpont 15. A gyakorlati ismeretekhez rendelhető minimális kreditpont 58, míg az intézményen kívüli összefüggő gyakorlati képzésben szerezhető minimális kreditpontok száma 30.
Az alapszak képzési céljáról, az elsajátítandó szakmai kompetenciákról ezeket tudhatja meg a jelentkező:
Az oktatás célja olyan erdőmérnökök képzése, akik az erdőgazdálkodáshoz szükséges természettudományi, műszaki és gazdasági ismeretekkel rendelkeznek. Az erdészet fatermesztési, fahasználati, gazdálkodási, valamint vadgazdálkodási területén alapos jártassággal rendelkeznek, ismereteiket a gyakorlatban alkotó módon tudják alkalmazni, továbbá kellő mélységű elméleti ismeretekkel rendelkeznek a képzés második ciklusban történő folytatásához.
Az alapfokozat birtokában az erdőmérnökök képesek:
– biológiai, műszaki és ökológiai ismereteik alapján az erdő szakszerű, a gazdasági, védelmi és közjóléti funkciót együttesen fenntartó kezelésére;
– az erdei ökoszisztéma biotópja és biocönózisa kapcsolatrendszerének és az abban lejátszódó folyamatok felismerésére;
– a természetes erdőfejlődés folyamatába történő emberi beavatkozás hatásának megítélésére;
– az erdőben károsító szervezetek felismerésére és az ellenük való hatékony védekezésre.
– az erdészeti tevékenység bioökológiai, technikai és ökonómiai összefüggéseinek felismerésére;
– az erdőgazdálkodással szemben támasztott társadalmi, gazdasági igények közvetítésére;
– a környezet és természetvédelem összefüggéseinek alkalmazására;
– szakmai problémák megfogalmazására, elemzésére és azok értékelésére.
Rendelkeznek megfelelő kommunikációs készséggel, idegen nyelvtudással.
Következik a gólyatábor, alias balekképzés, majd az évnyitó, a balekavatás és a balekbál.
Jó szerencsét! – hogy elénekelhessék néhány év múlva: „Mindnyájan voltunk egyszer az Akadémián./ Leraktunk minden vizsgát, no egy-kettő híján…”
